{"id":820799,"date":"2009-11-20T22:15:46","date_gmt":"2009-11-20T21:15:46","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=820799"},"modified":"2009-11-20T22:15:46","modified_gmt":"2009-11-20T21:15:46","slug":"roma-kortars-muveszeti-szimpozium","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/roma-kortars-muveszeti-szimpozium\/","title":{"rendered":"Roma Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Szimp\u00f3zium"},"content":{"rendered":"

M\u0171csarnok (Budapest, H\u0151s\u00f6k tere
\r\n 2009. november 23. <\/strong>
\r\n 14. 00 – 18. 00<\/strong><\/p>\r\n\r\n

<\/strong>A szimp\u00f3zium a magyarorsz\u00e1gi roma \u00e9s nem roma m\u0171v\u00e9szek, a m\u0171v\u00e9szettel hivat\u00e1sszer\u0171en foglalkoz\u00f3k \u00e9s a kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti eszmecser\u00e9t igyekszik el\u0151seg\u00edteni. Egyben k\u00eds\u00e9rlet a magyarorsz\u00e1gi roma kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet legkorszer\u0171bb paradigm\u00e1inak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re \u00e9s megvitat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sok a magyarorsz\u00e1gi kultur\u00e1lis mechanizmusoknak a kisebbs\u00e9gi reprezent\u00e1ci\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s kirekeszt\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszott szerep\u00e9re koncentr\u00e1lnak. Vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogyan t\u00e1rja fel a roma m\u0171v\u00e9szet a kultur\u00e1lis \u00e9s etnikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, a kolonializmus hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s a sztereot\u00edpi\u00e1k makacs kitart\u00e1s\u00e1nak okait. <\/strong><\/p>\r\n\r\n

14.00 Zsig\u00f3 Jen\u0151: Bevezet\u0151<\/strong>
\r\n a F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat Cig\u00e1ny H\u00e1z-Romano Kher igazgat\u00f3ja \u00a0 <\/strong><\/p>\r\n\r\n

14.10 Junghaus Timea: Roma k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek Magyarorsz\u00e1gon<\/strong> <\/strong>
\r\n A magyarorsz\u00e1gi cig\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb mint n\u00e9gy \u00e9vtizedes m\u00faltra tekint vissza. Az orsz\u00e1g h\u00e9t k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nye \u0151riz jelent\u0151s roma m\u0171v\u00e9szeti anyagot. Ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00f6sszesen t\u00f6bb mint k\u00e9tezer m\u0171t\u00e1rgyat v\u00e1s\u00e1roltak fel 1979 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt, ennek ellen\u00e9re a roma vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet a mai napig nem tanulm\u00e1nyozhat\u00f3 \u00e1lland\u00f3 (vagy rendszeres id\u0151szaki) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben. Az el\u0151ad\u00e1s a F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat Cig\u00e1ny H\u00e1z-Romano Kher, a Magyarorsz\u00e1gi Roma Parlament, a N\u00e9prajzi M\u00fazeum, a Kecskem\u00e9ti Naiv M\u00fazeum a Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet, valamint a N\u00f3gr\u00e1di T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum roma gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s gy\u0171jt\u00e9si koncepci\u00f3j\u00e1t analiz\u00e1lja.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sra reflekt\u00e1l: Dar\u00f3czi \u00c1gnes<\/p>\r\n\r\n

<\/strong> 14.30\u00a0Hock Bea: <\/strong>Roma fest\u0151 homog\u00e9n m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben: Omara<\/strong>
\r\n Sug\u00e1r J\u00e1nos: OMARA, vet\u00edtett film
\r\n <\/strong> Omara hivatalos megnevez\u00e9se amat\u0151r roma m\u0171v\u00e9sz, holott fest\u00e9szete radikalit\u00e1s\u00e1val, narr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak erej\u00e9vel a magyar kort\u00e1rs fest\u00e9szet fontos alkot\u00f3ja lehetne. Persze ehhez a kort\u00e1rs k\u00f6zegnek k\u00e9ne \u00e1rnyaltabban gondolkodnia \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l. Ol\u00e1h Mara k\u00e9k k\u00e9pei az \u00e9vek sor\u00e1n az \u0151t \u00e9rt s\u00e9relmekr\u0151l, a szeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l, a h\u00e9tk\u00f6znapok diszkrimin\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l sz\u00f3lnak. Nem fikci\u00f3, ezek az \u00e1t\u00e9lt megal\u00e1z\u00f3 helyzetek, a tehetetlen d\u00fch fest\u00e9szet\u00e9ben t\u00f6r fel. Eszk\u00f6ztelens\u00e9g\u00e9ben kezd el festeni, \u00e9s nem okvetlen\u00fcl egy elk\u00e9pzelt sz\u00e9p k\u00e9p ide\u00e1ja vezeti, sokkal ink\u00e1bb a megjelen\u00edt\u00e9s m\u00e1gikus ereje. Ez\u00e9rt l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa sz\u00e1m\u00e1ra a narr\u00e1ci\u00f3, a tartalomcentrikuss\u00e1g itt a kimond\u00e1s felszabadul\u00e1s\u00e1t jelenti.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sra reflekt\u00e1l: Sz\u00e1sz Anna, Dar\u00f3czi \u00c1gnes, Zsig\u00f3 Jen\u0151<\/p>\r\n\r\n

15.30 Kov\u00e1cs \u00c9va Judit: Fekete test, feh\u00e9r test <\/strong> <\/strong>
\r\n Az el\u0151ad\u00e1s egy gondolatk\u00eds\u00e9rlet, melyre az adott alapot, hogy a kremsi (Ausztria) Kunsthall\u00e9ban t\u00f6bbedmagammal r\u00e9szt vehettem egy viszonylag jelent\u0151s m\u00e9ret\u0171 (800 m2 alapter\u00fclet\u0171) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, melynek t\u00e9m\u00e1ja a modern fest\u0151m\u0171v\u00e9szet \u201ecig\u00e1ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa” volt. A k\u00f6zel egy\u00e9ves intenz\u00edv kutat\u00f3munka sor\u00e1n, melynek keret\u00e9ben t\u00f6bb ezer festm\u00e9nyt \u00e9s fot\u00f3t tanulm\u00e1nyoztam, sz\u00e1mos korabeli reg\u00e9nyt, verset, \u00fajs\u00e1gcikket \u00e9s memo\u00e1rt olvastam el, olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre lettem figyelmes, melyek tal\u00e1n \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tarthatnak sz\u00e1mot a k\u00e9pek archeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00e9s a megfigyel\u0151 lehet\u0151s\u00e9geire \u00e9rz\u00e9keny olvas\u00f3nak. Sem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, sem \u201eromakutat\u00f3” nem vagyok. \u00cdgy megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sem fogalmilag a vizu\u00e1lis tudom\u00e1nyok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 szociol\u00f3gus szempontjait t\u00fckr\u00f6zi. El\u0151ad\u00e1somban k\u00e9t t\u00e9zist mutatok be 1.) mik\u00e9pp szexualiz\u00e1l\u00f3dik \u00e9s feminiz\u00e1l\u00f3dik a \u201efekete” test az eur\u00f3pai modernit\u00e1sban, azaz mik\u00e9pp vet\u00edti ki a \u201efeh\u00e9r” t\u00e1rsadalom saj\u00e1t v\u00e1gy\u00e1t \u00e9s rossz k\u00f6z\u00e9rzet\u00e9t a \u201efekete” n\u0151i testre; 2.) A k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak l\u00e9trehozz\u00e1k a maguk saj\u00e1t \u201efeketes\u00e9g\u00e9t” \u201evad” csoportokon \u00e9s individuumokon, t\u00e1voli \u00e9s k\u00f6zeli kol\u00f3ni\u00e1ikon kereszt\u00fcl. A modernit\u00e1s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai panoptikus rezsimj\u00e9ben a \u201ecig\u00e1nyok” lesznek a \u201ependant”-jai Nyugat-Eur\u00f3pa afrikai \u00e9s \u00e1zsiai \u201eprimit\u00edvjeinek”.”<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sra reflekt\u00e1l: Hock Bea, Junghaus Timea<\/p>\r\n\r\n

16.30 Szuhay P\u00e9ter: Hagyom\u00e1nyok konstru\u00e1l\u00e1sa a magyarorsz\u00e1gi roma k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben: Labanczn\u00e9 Mil\u00e1k Brigitta p\u00e9ld\u00e1ja <\/strong>
\r\n A N\u00e9prajzi M\u00fazeum 1998-as Rom\u00e1k K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa vil\u00e1gosan \u00e9s pontosan kett\u00e9v\u00e1lasztotta a cig\u00e1nyokr\u00f3l form\u00e1lt t\u00f6bbs\u00e9gi k\u00e9pet \u00e9s a saj\u00e1t kult\u00fara \u00f6nk\u00e9p\u00e9t. A n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00f6zrefogta a t\u00f6bbs\u00e9g cig\u00e1nyokr\u00f3l alkotott \u201em\u0171v\u00e9szi” cig\u00e1nyk\u00e9pe \u00e9s a roma m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t \u00f6nk\u00e9p\u00fck kivet\u00edt\u00e9sek\u00e9nti romak\u00e9pe. \u00cdgy van ez m\u00e9g akkor is, ha a roma m\u0171v\u00e9szek nem tudj\u00e1k minden esetben kivonni magukat a t\u00f6bbs\u00e9gi t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s megform\u00e1l\u00e1s ak\u00e1rcsak sztereotip alkot\u00e1sainak hat\u00e1sa al\u00f3l. Akik m\u00e9g a kezdetek kezdet\u00e9n fogtak ecset\u00e9t \u00e9s v\u00e1sznat, azok jobb\u00e1ra m\u00e9g csak saj\u00e1t \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1suk tudattalan sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val dolgoztak, a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n indult gener\u00e1ci\u00f3 tagjain\u00e1l azonban m\u00e1r gyakran \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a \u201eprogramfest\u00e9szet”. N\u00e1luk figyelhet\u0151 meg, hogy id\u0151nk\u00e9nt vizu\u00e1lis el\u0151k\u00e9peket k\u00f6vetnek, melyek egyszerre sz\u00e1rmazhatnak a fest\u00e9szetb\u0151l \u00e9s a fot\u00f3k sokkal k\u00f6nnyebben megszerezhet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Mer\u0151ben \u00faj jelens\u00e9gnek tekinthet\u0151 azonban az, amikor t\u00f6bb alkot\u00f3 szinte egyszerre \u00e9s egy id\u0151ben m\u00e1r nemcsak, hogy k\u00f6z\u00f6s t\u00e9m\u00e1t dolgoz fel, hanem azt majdnem azonos m\u00f3don is \u00e1br\u00e1zolja. A el\u0151ad\u00e1s k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t, a koldus \u00e9s a b\u00e1dogos \u201efeldolgoz\u00e1s\u00e1t” id\u00e9zi, de alapvet\u0151en Mil\u00e1k Brigitta \u0150sis\u00e9g t\u00f6rv\u00e9nye c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t \u00e9s jelent\u00e9sr\u00e9tegeit elemzi.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sra reflekt\u00e1l: Hock Bea, Junghaus Timea, Zsig\u00f3 Jen\u0151 <\/strong> <\/strong><\/p>\r\n\r\n

17.30 Sz\u00e1sz Anna: \u201eB\u00fas donna barna balkonon…”<\/strong>
\r\n <\/strong> \u201eB\u00fas donna barna balkonon mereng a b\u00edbor alkonyon<\/em>„, \u00e1m \u201eki g\u00e9pen sz\u00e1ll f\u00f6l\u00e9be annak t\u00e9rk\u00e9p a t\u00e1j<\/em>„. Mondatok, melyek megsz\u0171nnek \u201ecsak” mondatok lenni mikor is a nemzeti fant\u00e1zia \u00fcgyeletes p\u00f3kja kiemeli \u0151ket a mindennapok t\u00f6r\u00e9keny val\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s tudatos, f\u00e1jdalmas \u00e9s hossz\u00fa munk\u00e1val belesz\u00f6vi \u0151ket a halhatatlannak v\u00e9lt, k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1gba. \u00c9s egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, mely l\u00e9te \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek kulcs\u00e1t, a jelen kih\u00edv\u00e1saira adhat\u00f3 v\u00e1laszokat, illetve j\u00f6v\u0151k\u00e9pe form\u00e1l\u00e1s\u00e1t a \u201enyelvben” tal\u00e1lja meg. Ahogy azt Cseh Tam\u00e1s is \u00e9nekli, \u201eA hatvanas \u00e9vekben, fellazult t\u00e9telben fogalmaz\u00f3dott meg a vil\u00e1g. Kafk\u00e1ban, Sartre-ban \u00e9s t\u00e1voli b\u00f6lcsekben csod\u00e1lta meg \u00f6nn\u00f6nmag\u00e1t.” Az el\u0151ad\u00e1s az otthonoss\u00e1g h\u00e1l\u00f3j\u00e1t azonban egy \u00faj paradigma lefektet\u00e9s\u00e9ben v\u00e9li megtal\u00e1lni, mely a kort\u00e1rs vizu\u00e1lis kult\u00fara. Ez nem csak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra lenne \u00e9rt\u00e9kes, hanem a kultur\u00e1lis m\u00e1ss\u00e1gb\u00f3l fakad\u00f3 etnikai \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sek felold\u00e1s\u00e1nak kulcs\u00e1t is mag\u00e1ban hordozhatja. Az el\u0151ad\u00e1s f\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mely azt\u00e1n kifejt\u00e9sre ker\u00fcl, teh\u00e1t az, hogy a kort\u00e1rs roma vizu\u00e1lis kult\u00fara megfelel\u0151 reprezent\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a t\u00e1rsadalom egy befogad\u00f3bb modell ir\u00e1ny\u00e1ba mozd\u00edthat\u00f3 el.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151ad\u00e1sra reflekt\u00e1l: Junghaus Timea, Kov\u00e1cs \u00c9va Judit, Szuhay P\u00e9ter<\/p>\r\n\r\n

***<\/p>\r\n\r\n

<\/strong> Dar\u00f3czi \u00c1gnes<\/strong> kisebbs\u00e9gkutat\u00f3, a magyarorsz\u00e1gi roma kultur\u00e1lis mozgalom vez\u00e9ralakja. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik – kur\u00e1tora \u00e9s a katal\u00f3gus szerkeszt\u0151je – az autodidakta cig\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek 1979-ben, a k\u0151b\u00e1nyai Pataky Istv\u00e1n M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontban megrendezett els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, melyet 1989-ben a N\u00e9prajzi M\u00fazeumban szervezett II. Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, majd a 2000-ben, a Pataky M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontban megrendezett III. Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetett. <\/strong> <\/strong><\/p>\r\n\r\n

Hock Bea<\/strong> a K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetem Gender Studies tansz\u00e9k\u00e9n szerzett doktori diplom\u00e1t, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a kort\u00e1rs n\u0151m\u0171v\u00e9szet jelens\u00e9g\u00e9t t\u00e1rgyalta. 2003-2006 k\u00f6z\u00f6tt a Praesens – K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti magazin szerkeszt\u0151je volt. A vizu\u00e1lis kult\u00fara, gender \u00e9s irodalom t\u00e9mak\u00f6r\u00e9t \u00e9rint\u0151 kritik\u00e1i \u00e9s tanulm\u00e1nyai mellett 2005-ben jelent meg Nemtan \u00e9s pablikart: Lehets\u00e9ges \u00e9rtelmez\u00e9si szempontok az ut\u00f3bbi m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized k\u00e9t m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat\u00e1hoz c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve (Budapest: Praesens k\u00f6nyvek 2). Fontosabb kur\u00e1tori munk\u00e1i: El-Hassa R\u00f3za: R. a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9sr\u0151l \u00e1lmodik\/gondolkodik (M\u0171csarnok, 2006); 1\/4 magyar (nemzetk\u00f6zi csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet, Duna\u00fajv\u00e1ros\/Liget gal\u00e9ria, 2007, Z\u00f3lyom Francisk\u00e1val), Agents & Provocateurs – Illet\u00e9kess\u00e9g \u00e9s provok\u00e1ci\u00f3 (nemzetk\u00f6zi csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet, Duna\u00fajv\u00e1ros, 2009, Z\u00f3lyom Francisk\u00e1val).<\/p>\r\n\r\n

Kov\u00e1cs \u00c9va Judit<\/strong> szociol\u00f3gus, az MTA Szociol\u00f3giai Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa, a PTE Kommunik\u00e1ci\u00f3- \u00e9s M\u00e9diatudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k\u00e9nek habilit\u00e1lt egyetemi docense. Kutat\u00e1saiban egyfel\u0151l az etnicit\u00e1s, az etnikai egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, a t\u00e1rsadalmi eml\u00e9kezet empirikus megjelen\u00e9si form\u00e1it, m\u00e1sfel\u0151l az ezeket szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3kat, norm\u00e1kat, ideol\u00f3gi\u00e1kat, diskurzusokat vizsg\u00e1lja.<\/p>\r\n\r\n

Junghaus Timea<\/strong> m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Az ELTE m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szak\u00e1n diplom\u00e1zott 2004-ben. Jelenleg az ELTE Filoz\u00f3fiatudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak Film- M\u00e9dia \u00e9s Kult\u00faraelm\u00e9leti Programj\u00e1n v\u00e9gzi doktori tanulm\u00e1nyait. Sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi \u00e9s nemzetk\u00f6zi kort\u00e1rs roma m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora 2003 \u00f3ta. Szerkeszt\u0151je \u00e9s t\u00e1rsszerz\u0151je (Sz\u00e9kely Katalin, kur\u00e1torral egy\u00fctt) a 2005-ben megjelent Meet your Neighbours-Contemporary Roma Art from Europe c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nynak. 2007-ben a Velencei Bienn\u00e1le Els\u0151 Roma Pavilonj\u00e1nak k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kur\u00e1tora volt. \u00a0 <\/strong><\/p>\r\n\r\n

Sug\u00e1r J\u00e1nos<\/strong> tanulm\u00e1nyait a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola szobr\u00e1sz szak\u00e1n v\u00e9gezte 1979 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt Vigh Tam\u00e1s tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt. 1980-1986 k\u00f6z\u00f6tt akt\u00edvan r\u00e9szt vett az Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s vezette Indig\u00f3 csoport munk\u00e1j\u00e1ban. 1984 \u00f3ta ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz, sz\u00e1mos hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szvev\u0151je. 1985-t\u00f4l a Bal\u00e1zs B\u00e9la St\u00fadi\u00f3 tagja, majd 1990 \u00e9s 95 k\u00f6z\u00f6tt vezet\u0151s\u00e9gi tagja. 1990-ben a 8. Nemzetk\u00f6zi Kisplasztikai Bienn\u00e1l\u00e9 (M\u0171csarnok, Budapest) nagyd\u00edj\u00e1t kapja. 1992-ben a kasseli Documenta IX r\u00e9sztvev\u0151je. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Interm\u00e9dia tansz\u00e9k\u00e9nek egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s tan\u00e1ra 1990 \u00f3ta. http:\/\/www.icols.org\/pages\/JSugar\/JSugar.html<\/a> http:\/\/www.ligetgaleria.c3.hu\/311.html<\/a> <\/strong> <\/strong><\/p>\r\n\r\n

Sz\u00e1sz Anna<\/strong> szociol\u00f3gus, az MTA Szociol\u00f3gia Int\u00e9zet\u00e9nek fiatal kutat\u00f3ja. Tanulm\u00e1nyait a CEU \u201eNacionalizmus” szak\u00e1n majd a University College London \u201eCulture, Identity and Power” szak\u00e1n v\u00e9gezte. Kutat\u00e1saiban vizsg\u00e1lja a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly \u00e9s etnicit\u00e1s strukt\u00faraform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sait, a nemzet\u00e1llami berendezked\u00e9s hatalmi viszonyrendszer\u00e9t \u00e9s az abb\u00f3l fakad\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1st.\u00a0 <\/strong> <\/strong><\/p>\r\n\r\n

Szuhay P\u00e9ter<\/strong> antropol\u00f3gus, szociol\u00f3gus, 1980 \u00f3ta a N\u00e9prajzi M\u00fazeum muzeol\u00f3gusa. Az 1980-as \u00e9vek v\u00e9ge fel\u00e9 kezdett intenz\u00edven foglalkozni a magyarorsz\u00e1gi cig\u00e1nys\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, kult\u00far\u00e1j\u00e1val. 1995 \u00e9s 2001 k\u00f6z\u00f6tt a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasainak k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, mint a Roma M\u00fazeumot el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munkacsoport vezet\u0151je gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott. T\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s dokumentumfilm munk\u00e1lataiban vett r\u00e9szt, melynek \u00f6sszegz\u00e9se a 2006-ban Fleck G\u00e1borral, F\u00e1tyol Tivadarral \u00e9s K\u0151szegi Edittel k\u00e9sz\u00edtett a Roma kult\u00fara virtu\u00e1lis h\u00e1za interakt\u00edv DVD-Rom.<\/p>\r\n\r\n

Zsig\u00f3 Jen\u0151<\/strong> Szociol\u00f3gus, a roma k\u00f6z\u00e9let egyik vezet\u0151 \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 alakja. A F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat Cig\u00e1ny H\u00e1z- Romano Kher igazgat\u00f3ja, az 1991-ben alap\u00edtott Roma Parlament alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s vezet\u0151je, az Amaro Drom roma lap kiad\u00f3ja \u00e9s Ando Drom egy\u00fcttes alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s vezet\u0151je. Sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, kiadv\u00e1ny, kultur\u00e1lis esem\u00e9ny \u00e9s fesztiv\u00e1l k\u00f6thet\u0151 a nev\u00e9hez, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a I., II \u00a0Budapest Cig\u00e1ny Fesztiv\u00e1l, a F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat Cig\u00e1ny H\u00e1z K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek \u00e9s a Roma Parlament \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a l\u00e9trehoz\u00e1sa, a Cig\u00e1ny H\u00e1z roma k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3t\u00e1borainak szervez\u00e9se az elm\u00falt 20 \u00e9vben, valamint 1998-ban a Roma Parlament K\u00e9pt\u00e1ra k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti album\u00a0\u00e9s a 2006-ban Cig\u00e1ny H\u00e1z – Romano Kher K\u00e9pt\u00e1ra 1. CD-Rom megjelentet\u00e9se. \u00a0 \u00a0 <\/strong><\/p>\r\n\r\n

Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3:<\/strong> F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat Cig\u00e1ny H\u00e1z – Romano Kher (1151 \u00c9nekes u. 10\/b. ciganyhaz@ciganyhaz.hu<\/a>) Fris E. Kata: 06 70 316 6587, 06 70 429 6351 ekata@amarodrom.hu<\/a> ; friskata@ciganyhaz.hu<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u0171csarnok (Budapest, H\u0151s\u00f6k tere 2009. november 23. 14. 00 – 18. 00 A szimp\u00f3zium a magyarorsz\u00e1gi roma \u00e9s nem roma m\u0171v\u00e9szek, a m\u0171v\u00e9szettel hivat\u00e1sszer\u0171en foglalkoz\u00f3k \u00e9s a kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti eszmecser\u00e9t igyekszik el\u0151seg\u00edteni. Egyben k\u00eds\u00e9rlet a magyarorsz\u00e1gi roma kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet legkorszer\u0171bb paradigm\u00e1inak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re \u00e9s megvitat\u00e1s\u00e1ra. Az el\u0151ad\u00e1sok a magyarorsz\u00e1gi kultur\u00e1lis mechanizmusoknak a kisebbs\u00e9gi reprezent\u00e1ci\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-820799","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820799","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=820799"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820799\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=820799"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=820799"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=820799"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}