{"id":820864,"date":"2010-02-08T20:54:24","date_gmt":"2010-02-08T19:54:24","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=820864"},"modified":"2010-02-12T18:33:44","modified_gmt":"2010-02-12T17:33:44","slug":"szubverziv-reszletek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/szubverziv-reszletek\/","title":{"rendered":"Szubverz\u00edv r\u00e9szletek"},"content":{"rendered":"

Ileana Pintilie, Iris Dressler, Hans D. Christ <\/strong>el\u0151ad\u00e1sai<\/strong><\/p>\r\n\r\n

2010. febru\u00e1r 12., p\u00e9ntek, 17-21h<\/strong>
\r\n MKE, Interm\u00e9dia Tansz\u00e9k (Budapest, Kmety Gy\u00f6rgy utca 27. )<\/p>\r\n\r\n

(Az el\u0151ad\u00e1sok angol nyelv\u0171ek)<\/p>\r\n\r\n

_____________________________________________________________<\/strong><\/strong><\/p>\r\n\r\n

Iris Dressler & Hans D. Christ:\u00a0 Subversive Practices<\/strong>
\r\n <\/strong><\/p>\r\n\r\n

A stuttgarti W\u00fcrttembergischer Kunstvereinben bemutatott Felforgat\u00f3 gyakorlatok<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 aminek az anyagaib\u00f3l egy v\u00e1logat\u00e1s jelenleg a Traf\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban megtekinthet\u0151 – azokra a k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokra \u00f6szpontos\u00edt, melyek a katonai diktat\u00far\u00e1k \u00e9s a kommunista rendszerek hat\u00e1sa alatt sz\u00f6kkentek sz\u00e1rba Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Latin-Amerik\u00e1ban az 1960-as \u00e9s a 1980-as \u00e9vekben. A t\u00f6bb, mint nyolcvan m\u0171v\u00e9szi \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1st felmutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st egy tizenh\u00e1rom f\u0151s nemzetk\u00f6zi kur\u00e1torcsoport hozta l\u00e9tre a Kunstvereinnel szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben, k\u00e9t \u00e9ves munkafolyamat sor\u00e1n. A stuttgarti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nagyj\u00e1b\u00f3l nyolcvan m\u0171v\u00e9szt\u0151l t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z m\u0171vet mutatott be.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kilenc szekci\u00f3ja a m\u0171v\u00e9szi munka k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ira f\u00f3kusz\u00e1l az NDK-ban, Magyarorsz\u00e1gon, Rom\u00e1ni\u00e1ban, a Szovjetuni\u00f3ban, Spanyolorsz\u00e1gban, Chil\u00e9ben, Braz\u00edli\u00e1ban, Argent\u00edn\u00e1ban \u00e9s Peruban, s mindezeket a r\u00e1juk nehezed\u0151 kultur\u00e1lis \u00e9s politikai elnyom\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vonatkoz\u00e1saival egy\u00fctt mutatja be. Ennek sor\u00e1n az elt\u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezet helyi \u00e9s id\u0151beli saj\u00e1toss\u00e1gaira, valamint a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck fenn\u00e1ll\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre egyforma hangs\u00faly esik.<\/p>\r\n\r\n

A project m\u00f6g\u00f6tti h\u00e1l\u00f3zat egy kor\u00e1bbi kutat\u00e1si projekre \u201c\u00c9l\u0151 (radik\u00e1lis) eml\u00e9kezet. VIVID [RADICAL] MEMORY\u201d vezethet\u0151 vissza, amely az University of Barcelona, a W\u00fcrttembergischer Kunstverein \u00e9s budapesti C3 Kultur\u00e1lis \u00e9s Kommunik\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont Alap\u00edtv\u00e1ny egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben val\u00f3sult meg. Mintegy ennek a kutat\u00e1si projektnek a folytat\u00e1sak\u00e9nt a Felforgat\u00f3 gykorlatok<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a W\u00fcrttembergischer Kunstverein hozta l\u00e9tre egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve a C3 Kultur\u00e1lis \u00e9s Kommunik\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont Alap\u00edtv\u00e1nnyal \u00e9s San Sebastian-i Arteleku kultur\u00e1lis k\u00f6zponttal.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s felv\u00e1llalja a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kiterjesztett \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a t\u00e9rk\u00e9p \u00e1trajzol\u00e1s\u00e1nak k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, melyek megalapoz\u00e1sa j\u00f3val t\u00falmutat az anglo-amerikai k\u00e1non hat\u00e1rain. Erre val\u00f3 tekintettel a vonatkoz\u00f3 interdiszciplin\u00e1ris, kollaborat\u00edv \u00e9s szociopolitikai adotts\u00e1gok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt nyertek – azaz a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, a politika, a t\u00e1rsadalom, az akad\u00e9mia, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a formatervez\u00e9s, a t\u00f6megm\u00e9diumok, az irodalom, a t\u00e1nc, a sz\u00ednh\u00e1z, az aktivizmus stb. k\u00f6z\u00f6tti paradigmaeltol\u00f3d\u00e1sok, melyek ezekb\u0151l az adotts\u00e1gokb\u00f3l k\u00f6vetkeztek.<\/p>\r\n\r\n

Mindezen t\u00fal a f\u00f3kusz olyan m\u0171v\u00e9szi gyakorlatokra esik, melyek nemcsak a m\u0171v\u00e9szet konvencion\u00e1lis fogalm\u00e1ra, int\u00e9zm\u00e9nyeire, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kapcsolat\u00e1ra vonatkoz\u00f3 radik\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seket fogalmaztak meg, hanem ugyanakkor felforgat\u00f3 m\u00f3don keresztezt\u00e9k a cenz\u00fara strukt\u00far\u00e1it \u00e9s szembehelyezkedtek a fenn\u00e1ll\u00f3 hatalmi rendszerekkel. Itt a test, a nyelv \u00e9s a nyilv\u00e1nos t\u00e9r k\u00e9pviselik az ellen\u00e1ll\u00e1s sarkalatos eszk\u00f6zeit, szimbolikus \u00e9s performat\u00edv \u00e9rtelemben egyar\u00e1nt. A m\u00e9diumok \u00e9s a terjeszt\u0151 csatorn\u00e1k kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa pedig \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a postaszolg\u00e1lat\u00e9 \u2013 szerte\u00e1gaz\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt be kit\u00fcntetett szerepet (Kelet-)Eur\u00f3pa \u00e9s Latin-Amerika k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

Ahelyett, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy sz\u00e9les k\u00f6r\u0171, homogeniz\u00e1lt p\u00e1rbesz\u00e9det kezdem\u00e9nyezett volna, ink\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny specifikus k\u00e9rd\u00e9sre \u00e9s probl\u00e9m\u00e1ra reflekt\u00e1l. A rendez\u00e9se sor\u00e1n az egyes orsz\u00e1gok kur\u00e1torai saj\u00e1t elk\u00e9pel\u00e9seik szerint, egy\u00e9nileg kialak\u00edtott bemutat\u00e1si modellek szerint dolgoztak. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9lek\u00e9ppen k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg az efemer, a gyakran id\u0151 \u00e9s helyspecifikus m\u0171alkot\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1nak a probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ek\u00e9ppen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1lis szinten, mint egy polifonikus szabadfut\u00e1sk\u00e9nt, egy t\u00f6bbdimenzi\u00f3s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sk\u00e9nt is meg\u00e9lhet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

Ileana Pintilie: Korl\u00e1tok k\u00f6zt. Menek\u00fcl\u00e9s a koncepci\u00f3ba
\r\n K\u00e9t eset: Ion Grigorescu \u00e9s Dan Perjovschi<\/strong><\/p>\r\n\r\n

Az 1965 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot Rom\u00e1ni\u00e1ban Nicolae Ceau\u015fescu Kommunista P\u00e1rtj\u00e1nak hatalomra ker\u00fcl\u00e9se \u00e9s az egyszem\u00e9lyi diktat\u00fara lass\u00fa, de el\u0151re l\u00e1that\u00f3 kiteljesed\u00e9se jellemezte. A politikai hatalom \u00e1ltal t\u00e1mogatott, \u00e9s az annak ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t illusztr\u00e1l\u00f3 hivatalos m\u0171v\u00e9szettel szemben t\u00f6bb alkot\u00f3 is ink\u00e1bb t\u00fal\u00e9l\u00e9si technik\u00e1kat dolgozott ki, \u00e9s amennyire lehetett, ker\u00fclte a kommunista mainstream ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1vols\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9nek \u00fatja a szem\u00e9lyes t\u00e9m\u00e1kon \u00e1t vezetett, amelyek azonban az orsz\u00e1g politikai helyzet\u00e9t is t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k: a test (Ion Grigorescu) mint az egy\u00e9nis\u00e9g \u00e9s bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g v\u00e9gs\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1ja, szemben a politikailag elszennyezett k\u00f6zt\u00e9rrel, a diktat\u00far\u00e1ba fordul\u00f3 politikai kontextus kritikai recepci\u00f3j\u00e1val. Az \u00faj kifejez\u00e9si form\u00e1k lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t megteremt\u0151 k\u00eds\u00e9rleti gyakorlatok alapvet\u0151en r\u00f6vid \u00e9let\u0171 form\u00e1kra, az ir\u00f3ni\u00e1ra \u00e9s a t\u00e1rsadalomkritik\u00e1ra ir\u00e1nyultak.<\/p>\r\n\r\n

Ezen hivatalosan el nem ismert m\u0171v\u00e9szi gyakorlatok k\u00f6zt megtal\u00e1lhat\u00f3 volt a k\u00eds\u00e9rleti fotogr\u00e1fia \u00e9s film is, amelyek \u00faj, v\u00e1ratlan k\u00e9pi megold\u00e1sokkal szolg\u00e1ltak. Az \u00f6tletek \u00e9s koncepci\u00f3k gyakran a folyamat k\u00e9pi megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozt\u00e1k, \u00e9s filmek sorozata, a term\u00e9szetben megval\u00f3s\u00edtott performanszok vagy az ezeket az esem\u00e9nyeket meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pek igyekeztek megragadni egy-egy gondolat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r viszonylag elszigetelten dolgoztak, a rom\u00e1n m\u0171v\u00e9szeknek n\u00e9ha siker\u00fclt ki\u00e1ll\u00edtaniuk alternat\u00edv helyeken, kult\u00farh\u00e1zakban, esetleg saj\u00e1t otthonukban, st\u00fadi\u00f3jukban. M\u00e1sok megpr\u00f3b\u00e1ltak szabadon \u00e9s rendhagy\u00f3 m\u00f3don kommunik\u00e1lni egym\u00e1ssal, amihez a lev\u00e9lm\u0171v\u00e9szet (mail art) olyan f\u00fcggetlen, ironikus \u00e9s bomlaszt\u00f3 m\u00e9diummal szolg\u00e1lt, amely kiker\u00fclte a cenz\u00far\u00e1t (Dan Perjovschi).<\/p>\r\n\r\n

A kommunizmus buk\u00e1sa ut\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyosabb\u00e1 v\u00e1lt Dan Perjovschi fejl\u0151d\u00e9se, mivel a m\u0171v\u00e9sz performanszai nyilv\u00e1nosak lettek, \u00e9s igyekezett folyamatos kapcsolatot tartani n\u00e9z\u0151ivel. Ezt kezdetben egyfajta konceptu\u00e1lis performansz tette lehet\u0151v\u00e9, k\u00e9s\u0151bb pedig a rajzol\u00e1s mint performansz, amely p\u00e1rbesz\u00e9det felt\u00e9telez a n\u00e9z\u0151kkel, folyamatos viszonyt. M\u0171vei a megform\u00e1lt, m\u00fazeumi m\u0171t\u00e1rgyakkal szemben lettek m\u00fal\u00e9kony munk\u00e1k, el\u0151ad\u00e1sok.<\/p>\r\n\r\n

Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3:
\r\n <\/strong>http:\/\/www.wkv-stuttgart.de\/en\/programme\/2009\/exhibitions\/subversive\/<\/a>
\r\n <\/em>http:\/\/subversive.c3.hu\/<\/a>
\r\n <\/a><\/em>http:\/\/trafo.hu\/statics\/trafo_galeria<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ileana Pintilie, Iris Dressler, Hans D. Christ el\u0151ad\u00e1sai 2010. febru\u00e1r 12., p\u00e9ntek, 17-21h MKE, Interm\u00e9dia Tansz\u00e9k (Budapest, Kmety Gy\u00f6rgy utca 27. ) (Az el\u0151ad\u00e1sok angol nyelv\u0171ek) _____________________________________________________________ Iris Dressler & Hans D. Christ:\u00a0 Subversive Practices A stuttgarti W\u00fcrttembergischer Kunstvereinben bemutatott Felforgat\u00f3 gyakorlatok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 aminek az anyagaib\u00f3l egy v\u00e1logat\u00e1s jelenleg a Traf\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban megtekinthet\u0151 – […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-820864","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820864","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=820864"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820864\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=820864"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=820864"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=820864"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}