Jacques Ranci\u00e8re el\u0151ad\u00e1sa<\/p>\r\n\r\n
2010. \u00e1prilis 27., kedd 18 \u00f3ra<\/strong> Az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 feloszt\u00e1sa. Eszt\u00e9tika \u00e9s politika<\/em> (Elmegyakorlat. M\u0171csarnok-k\u00f6nyvek 03.) c\u00edm\u0171 k\u00f6tete magyarorsz\u00e1gi kiad\u00e1sa kapcs\u00e1n l\u00e1togat haz\u00e1nkba a francia kort\u00e1rs filoz\u00f3fus. Ranci\u00e8re a budapesti Francia Int\u00e9zet megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a M\u0171csarnokban tart el\u0151ad\u00e1st \u00e1prilis 27-\u00e9n, kedden 18 \u00f3rakor. Bagi Zsolt filoz\u00f3fus (PTE BTK, Filoz\u00f3fiai Int\u00e9zet) r\u00f6vid k\u00f6tetbemutat\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Peter Engelmann, a b\u00e9csi Passagen Verlag igazgat\u00f3j\u00e1nak moder\u00e1l\u00e1s\u00e1ban zajlik az est, amelynek keret\u00e9ben minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek alkalma ny\u00edlik besz\u00e9lgetni, k\u00e9rd\u00e9seket feltenni a szerz\u0151nek.<\/p>\r\n\r\n Jacques Ranci\u00e8re-t (1940) korunk legfontosabb filoz\u00f3fusai k\u00f6z\u00e9 sorolj\u00e1k, befoly\u00e1sa Ernesto Laclau\u00e9hoz, Jean-Luc Nancy-\u00e9hoz vagy Alan Badiou-\u00e9hoz m\u00e9rhet\u0151. A Paris VIII egyetem nyugalmazott professzora, ahol 1969-t\u00f3l 2000-ig tan\u00edtott filoz\u00f3fi\u00e1t. M\u0171vei emancip\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1val, eszt\u00e9tik\u00e1val, illetve politika \u00e9s eszt\u00e9tika viszony\u00e1val foglalkoznak.<\/p>\r\n\r\n Ranci\u00e8re magyarul nemr\u00e9g megjelent m\u0171ve a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let egyik inspirat\u00edv, forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 sz\u00f6vege. A Le partage du sensible. Esth\u00e9tique et politique gyakorlati eszk\u00f6zz\u00e9, aff\u00e9le \u201em\u0171v\u00e9szetideol\u00f3gi\u00e1v\u00e1” lett a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatban.<\/p>\r\n\r\n Ranci\u00e8re \u00edr\u00e1s\u00e1ban a szoci\u00e1lis t\u00e9r eloszt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rekonfigur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja a (politikai) m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. M\u0171v\u00e9szet \u00e9s politika kapcsolat\u00e1r\u00f3l kifejti, hogy a hatalmi \u00e9s szoci\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k mindig eszt\u00e9tikai form\u00e1t hoznak l\u00e9tre. M\u0171v\u00e9ben \u00fajragondolja e viszonyrendszert, kibontja az eszt\u00e9tik\u00e1t annak modernizmust\u00f3l meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt sz\u0171k kereteib\u0151l, lev\u00e1lasztja egym\u00e1sr\u00f3l a mondhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g tereit.<\/p>\r\n\r\n A rendezv\u00e9ny k\u00e9tnyelv\u0171 (magyar-francia), szinkrontolm\u00e1csol\u00e1st biztos\u00edtunk.<\/p>\r\n\r\n
\r\n M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r, XI. terem (apszis)<\/p>\r\n\r\n