{"id":821971,"date":"2012-06-27T19:15:42","date_gmt":"2012-06-27T18:15:42","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=821971"},"modified":"2012-06-27T19:16:25","modified_gmt":"2012-06-27T18:16:25","slug":"mozdulat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/mozdulat\/","title":{"rendered":"Mozdulat"},"content":{"rendered":"<p><em>A magyar mozdulatm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s kapcsolatai 1902\u20131950 k\u00f6z\u00f6tt <\/em><br \/>\r\n Az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s az MTA BTK M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet mozdulatm\u0171v\u00e9szeti kutat\u00f3csoportj\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/p>\r\n\r\n<p><strong>2012. j\u00fanius 29 \u2013 2012. szeptember 9.<\/strong><br \/>\r\n Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum (Bp, IX. \u00dcll\u0151i \u00fat 33-37)<\/p>\r\n\r\n<p>Koncepci\u00f3: Beke L\u00e1szl\u00f3<br \/>\r\n Kur\u00e1tor: Vincze Gabriella<br \/>\r\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u00e9s\u00e9ben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik az Orkesztika Alap\u00edtv\u00e1ny \u2013 Mozdulatm\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny (Fenyves M\u00e1rk mozdulatm\u0171v\u00e9sz)<\/p>\r\n\r\n<p>Tov\u00e1bbi munkat\u00e1rsak:<br \/>\r\n Tihanyi Lajos (l\u00e1tv\u00e1ny)<br \/>\r\n Mayer \u00c9va (grafikai munkat\u00e1rs)<br \/>\r\n G\u00e1l Georgina (sajt\u00f3)<\/p>\r\n\r\n<p>Megnyit\u00f3: <strong>2012. j\u00fanius 28. 17:00<\/strong><\/p>\r\n\r\n<p>A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Marosi Ern\u0151, akad\u00e9mikus, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nyitja meg. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik a Magyar Mozdulatm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat.<\/p>\r\n\r\n<p>A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar mozdulatm\u0171v\u00e9szet nem csup\u00e1n szabad  t\u00e1nc volt, hanem sz\u00ednpadi t\u00e1nck\u00e9nt szoros sz\u00e1lak f\u0171zt\u00e9k a korszak  k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez is. \u00c9letm\u00f3dmozgalomk\u00e9nt a filoz\u00f3fi\u00e1val \u00e1llt  kapcsolatban, tornak\u00e9nt a magyar gy\u00f3gytorna megalapoz\u00f3ja volt. A magyar  mozdulatm\u0171v\u00e9szet kezdete 1902-re tehet\u0151, ekkor l\u00e9pett fel Eur\u00f3p\u00e1ban  el\u0151sz\u00f6r, Magyarorsz\u00e1gon, Isadora Duncan. Az els\u0151 magyar  mozdulatm\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k 1912-ben ny\u00edltak, amikor Madzsar Alice Bess  Mensendieckt\u0151l, Dienes Val\u00e9ria pedig Henri Bergsont\u00f3l \u00e9s Raymond  Duncant\u00f3l P\u00e1rizsb\u00f3l hazat\u00e9rt. Mindketten szoros kapcsolatokat \u00e1poltak a  Nyolcak m\u0171v\u00e9szcsoporttal, illetve a sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeinek halad\u00f3  szellemis\u00e9g\u0171 gondolkod\u00f3it, tud\u00f3sait \u00f6sszefog\u00f3 Galilei K\u00f6rrel \u00e9s a  Vas\u00e1rnapi K\u00f6rrel. Dienes Val\u00e9ria a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i M\u0171v\u00e9sztelepen is fell\u00e9pett.  Vaclav Nizsinszkij 1912-ben szerepelt az Orosz Balettel a budapesti  Operah\u00e1zban, \u00e9s 1914 \u00e9s 1916 k\u00f6z\u00f6tt, amikor utols\u00f3 koreogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1n  Magyarorsz\u00e1gon dolgozott, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szint\u00e9n kapcsolatban \u00e1llt Dienes  Val\u00e9ri\u00e1val. 1920 k\u00f6r\u00fcl a magyarorsz\u00e1gi mozdulatm\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k sz\u00e1ma  rohamosan megn\u0151tt: ekkort\u00e1jt a m\u00e1sik k\u00e9t nagy iskolateremt\u0151, az \u00c9mile  Jacques Dalcroze m\u00f3dszer\u00e9b\u0151l kiindul\u00f3 Szentp\u00e1l Olga \u00e9s K\u00e1llai Lili is  megnyitotta iskol\u00e1j\u00e1t. <br \/>\r\n<br \/>\r\nA h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a magyar mozdulatm\u0171v\u00e9szet  cs\u00facspontj\u00e1hoz \u00e9rkezett: a sz\u00f3l\u00f3kt\u00f3l, a r\u00f6videbb l\u00e9legzet\u0171, kev\u00e9s  szerepl\u0151s m\u0171vekt\u0151l elt\u00e1volodva, Dienes Val\u00e9ria eljutott a nagy  k\u00f3rusm\u0171vekig, Palasovszky \u00d6d\u00f6n \u00e9s Madzsar Alice is a dadaista  mozg\u00e1ssz\u00ednh\u00e1zt\u00f3l (<em>Rendk\u00edv\u00fcli Sz\u00ednpad<\/em>, <em>Cikk-Cakk estek<\/em>) a nagyszab\u00e1s\u00fa,  l\u00e9lektani darabok fel\u00e9 fordult. El\u0151ad\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti reformt\u00f6rekv\u00e9seiknek,  Palasovszky, megel\u0151zve Antonin Artaud elm\u00e9let\u00e9t, a L\u00e9nyegret\u00f6r\u0151 Sz\u00ednh\u00e1z  nevet adta. A mozdulatm\u0171v\u00e9szet k\u00f6rnyezet\u00e9ben koszt\u00fcm- \u00e9s  d\u00edszlettervez\u0151k\u00e9nt vagy zeneszerz\u0151k\u00e9nt sz\u00e1mos avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz  megfordult. Szentp\u00e1l Olga Jemnitz S\u00e1ndorral, Jaschik \u00c1mossal \u00e9s Bortnyik  S\u00e1ndorral, Madzsar Alice \u00e9s Palasovszky \u00d6d\u00f6n a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 zeneszerz\u0151vel,  Kozma J\u00f3zseffel (<em>Hull\u00f3 falevelek<\/em> \/ <em>Les feuilles mortes<\/em>, Jacques Pr\u00e9vert  sz\u00f6veg\u00e9vel), illetve K\u00f6vesh\u00e1zi Kalm\u00e1r Elza szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sszel  (koszt\u00fcm\u00f6k) dolgozott egy\u00fctt. A d\u00edszleteket m\u00e1sok mellett Bortnyik  S\u00e1ndor, Kassovitz F\u00e9lix, a vet\u00edtett d\u00edszletet K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la tervezte.  Palasovszky\u00e9k \u00e1rny- \u00e9s f\u00e9nyj\u00e1t\u00e9kokat, \u201eemberd\u00edszletet\u201d is haszn\u00e1ltak  darabjaikn\u00e1l. A mozdulatm\u0171v\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sokat a korszak szinte \u00f6sszes  jelent\u0151s fot\u00f3m\u0171v\u00e9sze meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette (P\u00e9csi J\u00f3zsef, Andr\u00e9 Kert\u00e9sz, Ergy  Landau, Angelo \u00e9s m\u00e1sok).\u00a0 A mozdulatm\u0171v\u00e9szet \u00edgy Dienes Val\u00e9ria egyes  koreogr\u00e1fi\u00e1i r\u00e9v\u00e9n nem csup\u00e1n, mint t\u00e1ncm\u0171faj kapcsol\u00f3dik az Art  Dec\u00f3hoz, hanem a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek, iparm\u0171v\u00e9szek (K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la,  Jaschik \u00c1mos, K\u00f6vesh\u00e1zi Kalm\u00e1r Elza) \u00e1ltal is. K\u00f6vesh\u00e1zi Kalm\u00e1r Elz\u00e1nak  T\u00e1nckompoz\u00edci\u00f3 n\u00e9vvel ki\u00e1ll\u00edtott, a Csicsibua c\u00edm\u0171 koreogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l  k\u00e9sz\u00fclt szobr\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g az Art Deco ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1thatja. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s  els\u0151sorban f\u00e9nyk\u00e9pek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mutatja be a magyar mozdulatm\u0171v\u00e9szet  t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t 1950-ig, amikor is azt burzso\u00e1 m\u0171fajnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k \u00e9s  betiltott\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n<p style=\"text-align: center;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-1972 aligncenter\" src=\"\/wp-content\/uploads\/x\/m.jpg\" alt=\"\" width=\"500\" height=\"326\" \/><\/p>\r\n\r\n<p>Kapcsol\u00f3d\u00f3 programok:<\/p>\r\n\r\n<p>\u2013 2012. szeptember 7.: mozdulatm\u0171v\u00e9szeti szimp\u00f3zium \u00e9s finissz\u00e1zs<\/p>\r\n\r\n<p>\u2013 a mozdulatk\u00f3rus m\u00fazeumi foglalkoz\u00e1sai: 2012. j\u00falius 5, 2012. j\u00falius 19, 2012. augusztus 23, 2012. augusztus 30.<\/p>\r\n\r\n<p>\u2013 t\u00e1rlatvezet\u00e9sek: 2012. j\u00falius 5, 2012. j\u00falius 19, 2012. augusztus 25, 2012. szeptember 1.<\/p>\r\n\r\n<p>\u2013 Kozma J\u00f3zsef koncert \u00e9s Madzsar Alice korabeli darabj\u00e1nak rekonstrukci\u00f3ja: augusztus v\u00e9g\u00e9n<\/p>\r\n\r\n<p><br class=\"spacer_\" \/><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A magyar mozdulatm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s kapcsolatai 1902\u20131950 k\u00f6z\u00f6tt Az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s az MTA BTK M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet mozdulatm\u0171v\u00e9szeti kutat\u00f3csoportj\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 2012. j\u00fanius 29 \u2013 2012. szeptember 9. Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum (Bp, IX. \u00dcll\u0151i \u00fat 33-37) Koncepci\u00f3: Beke L\u00e1szl\u00f3 Kur\u00e1tor: Vincze Gabriella A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u00e9s\u00e9ben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik az Orkesztika Alap\u00edtv\u00e1ny \u2013 Mozdulatm\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny (Fenyves M\u00e1rk mozdulatm\u0171v\u00e9sz) Tov\u00e1bbi munkat\u00e1rsak: [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":821972,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-821971","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/821971","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=821971"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/821971\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/821972"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=821971"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=821971"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=821971"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}