![\"\"](\"\/wp-content\/uploads\/x\/danto.jpg\")
<\/p>\r\n\r\n2013. okt\u00f3ber 25-\u00e9n New Yorkban elhunyt Arthur C. Danto, nagy hat\u00e1s\u00fa amerikai filoz\u00f3fus, m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fus \u00e9s -kritikus. 89 \u00e9ves volt.<\/p>\r\n\r\n
Danto a filoz\u00f3fia sz\u00e1mos \u00e1g\u00e1ban jelent\u0151set alkotott, a t\u00f6rt\u00e9nelemfiloz\u00f3fia, cselekv\u00e9sfiloz\u00f3fia, ismeretelm\u00e9let, m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fia ter\u00fclet\u00e9n a XX. sz\u00e1zad (illetve a XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9nek) legjelent\u0151sebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa gondolkod\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik. M\u0171v\u00e9szetkritikai tev\u00e9kenys\u00e9ge is meghat\u00e1roz\u00f3, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt foglalkozott Hegel eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val, Friedrich Nietzsche \u00e9s Arthur Schopenhauer filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, Sartre \u00e9s Andy Warhol m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n
Arthur Coleman Danto 1924. janu\u00e1r 1-j\u00e9n sz\u00fcletett Michiganben. Detroitban n\u0151tt fel, k\u00e9t \u00e9v hadseregben elt\u00f6lt\u00f6tt szolg\u00e1lat ut\u00e1n m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmet tanult a Wayne Egyetemen, majd posztgradu\u00e1lis filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyokat folytatott a Columbia Egyetemen. 1949-t\u0151l 1950-ig P\u00e1rizsban tanult Fulbright-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal, Maurice Merleau-Ponty tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt. 1951-ben t\u00e9rt vissza New Yorkba tan\u00edtani. \u00c9s a Columbia Egyetem filoz\u00f3fiaprofesszora lett.<\/p>\r\n\r\n
Danto az analitikus filoz\u00f3fia egyik vezet\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je. Essz\u00e9ivel, melyeket 1984 \u00f3ta f\u0151k\u00e9nt a The Nation k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratban publik\u00e1lt (1984 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt), el\u0151kel\u0151 helyet v\u00edvott ki mag\u00e1nak az amerikai m\u0171v\u00e9szetkritik\u00e1ban, korunk eszt\u00e9t\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt a legalaposabb \u00e9s egyben a legizgalmasabb gondolkod\u00f3nak tartj\u00e1k. 1981-ben kiadott, \u00e9s a magyar olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra 2003-ban hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00f6nyve [The Transfiguration of the Commonplace \/ A k\u00f6zhely sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa, Enciklop\u00e9dia Kiad\u00f3] a modern k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ri\u00e1k – reprezent\u00e1ci\u00f3, m\u0171alkot\u00e1s, m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g, st\u00edlus, metafora, kifejez\u00e9s – fogalmi elemz\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtja.<\/p>\r\n\r\n
<\/p>\r\n\r\n
Danto t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a „the end of art<\/a>” (a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9ge) gondolat felvet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1nak \u00fajradefini\u00e1l\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt ismertt\u00e9. Online olvashat\u00f3 t\u0151le: Arthur C. Danto: T\u00f6rt\u00e9netek a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9g\u00e9r\u0151l<\/a> (In: A m\u0171v\u00e9szet v\u00e9ge?<\/a> Szerk. Perneczky G\u00e9za, 1999)
\r\n Magyar nyelven megjelent m\u0171ve m\u00e9g: A. C. Danto:\u00a0 Hogyan semmizte ki a filoz\u00f3fia a m\u0171v\u00e9szetet, 1997. Atlantisz, ford. Babarczy Eszter<\/p>\r\n\r\n