Szovjet filmklub a Ludwig M\u00fazeumban
\r\n (Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r, 2. emelet)<\/p>\r\n\r\n
2015. j\u00fanius 6. 14 \u00f3ra<\/strong> (a filmek k\u00f6z\u00f6tt 10 perces sz\u00fcnetet tartunk.) 2015. j\u00fanius 13. 14 \u00f3ra<\/strong> 2015. szeptember 2. 14 \u00f3ra<\/strong> Egy alkot\u00f3nak nem nagyon lehet p\u00e9nze arra, hogy alternat\u00edv nagyj\u00e1t\u00e9kfilmet k\u00e9sz\u00edtsen, f\u0151leg a \u201efi\u00f3kja\u201d, a ruh\u00e1sszekr\u00e9nye sz\u00e1m\u00e1ra. Egy k\u00f6zpontos\u00edtott, \u00e1llami filmgy\u00e1rt\u00e1sban ez a lehet\u0151s\u00e9g v\u00e9gk\u00e9pp kiz\u00e1rt, hacsak nem tud valaki csod\u00e1t m\u0171velni az amat\u0151rtechnik\u00e1val. \u201eAlternat\u00edv\u201d helyzetbe legfeljebb \u00fagy juthat egy rendez\u0151, ha akad\u00e9koskodnak vele, filmj\u00e9nek forgalmaz\u00e1s\u00e1t nem enged\u00e9lyezik vagy korl\u00e1tozz\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n A szovjet korszak filmalkot\u00e1saib\u00f3l \u00edgy azt\u00e1n nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze f\u00fcggetlen, alternat\u00edv program. M\u00e9gis nyomon k\u00f6vethet\u0151en azok az ir\u00e1nyzatok, amelyek l\u00e9p\u00e9st tartottak a korszer\u0171, \u00faj\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sekkel, s\u0151t, gazdag\u00edtott\u00e1k is azokat. Erre pedig r\u00e9szben ugyanaz a kult\u00farpolitika adott lehet\u0151s\u00e9get, amely sz\u00e1mtalan neh\u00e9zs\u00e9get g\u00f6rd\u00edtett a szabad alkot\u00e1s \u00fatj\u00e1ba. A szeml\u00e9let\u00e9ben volt egy fontos elem, amely mindenk\u00e9ppen \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a kibontakoz\u00e1st: m\u0171v\u00e9szetnek tartotta a filmet, kiemelte a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar piaci keretei k\u00f6z\u00fcl. \u00c9s hi\u00e1ba haszn\u00e1lta ezt sokszor propagandisztikus, napi politikai c\u00e9lokra, \u00e9letben tartotta vele a kreat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1st is. Amely azt\u00e1n kedvez\u0151 pillanatokban remekm\u0171veket tudott felragyogtatni.<\/p>\r\n\r\n Ilyen kedvez\u0151 \u201epillanat\u201d volt az hruscsovi olvad\u00e1s id\u0151szaka is, amely ugyan elakadt a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek konzervat\u00edv ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sa sor\u00e1n, de az addigi szerkezeti, szeml\u00e9leti friss\u00fcl\u00e9sek, egy fiatal nemzed\u00e9k er\u0151teljes, nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st is hoz\u00f3 bekapcsol\u00f3d\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe lehetetlenn\u00e9 tette a visszat\u00e9r\u00e9st az igaz\u00e1n diktat\u00f3rikus kult\u00farpolitik\u00e1hoz. A szovjet film is kiszabadult a zsdanovi szocre\u00e1l ketrec\u00e9b\u0151l, kem\u00e9ny k\u00fczdelmek sor\u00e1n, de megsz\u0171n\u00e9s\u00e9ig l\u00e9p\u00e9st tartott az egyetemes filmm\u0171v\u00e9szeti folyamatokkal. Volt egy izgalmas modernista korszaka, utat tal\u00e1lt a hetvenes \u00e9vek erk\u00f6lcsi t\u00e9m\u00e1i, szkeptikus t\u00e1rsadalomkritik\u00e1ja fel\u00e9, majd a peresztrojka \u00e9vei alatt hars\u00e1ny meg\u00fajul\u00e1ssal b\u00facs\u00fazott el \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n Programunk err\u0151l a h\u00e1rom \u00e9vtizedr\u0151l igyekszik k\u00e9pet adni. A hol sz\u00e1rnyal\u00f3, hol bukd\u00e1csol\u00f3 szellemi-m\u0171v\u00e9szeti kibontakoz\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben egy l\u00e1tens, sohasem bevallott ideol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1llt: a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re a szovjet p\u00e1rtvezet\u00e9s, \u00e9s \u00edgy a t\u00e1rsadalom is, elvesztette a kommunizmus forradalmi perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t. Ami maradt \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9pvisel\u0151, centraliz\u00e1lt, hatalmi elitek ment\u00e9n b\u00fcrokratiz\u00e1lt \u201ej\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam\u201d, ahol az \u00fajraeloszt\u00e1sban m\u00e9g er\u0151teljesek a szocialista \u00e9rt\u00e9kek. Ett\u0151l kezdve m\u00e1r nem lehetett a jelent a j\u00f6v\u0151 fel\u0151l n\u00e9zni. A m\u0171v\u00e9szet teljesen sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en fordult az egy\u00e9nek, a kialakult t\u00e1rsadalmi rend h\u00e9tk\u00f6znapjainak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa fel\u00e9.<\/p>\r\n\r\n A politika t\u00e1mogatta a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, kev\u00e9ss\u00e9 zavarta a t\u00e1rsadalomkritika, ha az a rendszer eg\u00e9sz\u00e9hez loj\u00e1lis volt. De olyan val\u00f3s\u00e1gk\u00e9pet nem b\u00edrt elfogadni, amely m\u00e9lyebb v\u00e1ltoz\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t sugallta. Akkor sem, ha baloldali forradalmis\u00e1g sz\u00fclte \u0151ket. Az 1967-es forgalmaz\u00e1si tilt\u00e1sok \u00e9ppen ezeknek az ir\u00e1nyzatoknak vetettek v\u00e9get. A J\u00faliusi es\u0151<\/em> \u00e9s az Aszja Kljacsina t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a dokumentarista st\u00edlus\u00fa, \u00faj hull\u00e1mos t\u00e1rsadalomkritika radikalizmus\u00e1t, a szovjet polg\u00e1rosod\u00e1s \u00e9s a falusi vil\u00e1g ellentmond\u00e1sait.<\/p>\r\n\r\n A kialakult status qu\u00f3ban a kult\u00farpolitika, tal\u00e1n akaratlanul, de az elitek \u00e9rdekeit j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelve megteremtette az individualista szovjet m\u0171v\u00e9szetet. Az egy\u00e9nnek kell eld\u00f6ntenie, hogyan akar boldogulni ebben a vil\u00e1gban, milyen mor\u00e1lis elveket k\u00f6vet. A Te \u00e9s \u00e9n<\/em> h\u0151sei a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n az elidegenedetts\u00e9g bergmani jelei ellen\u00e9re m\u00e9g hisznek valamif\u00e9le t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1sban, de Nyikita Mihalkov filmjei, k\u00f6zt\u00fck az \u00d6t este<\/em>, m\u00e1r azt jelzi \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9n, hogy az intim, szem\u00e9lyes szf\u00e9r\u00e1t kell \u00e9lhet\u0151v\u00e9 tenni, mert elveszett a t\u00e1gabb mozg\u00e1st\u00e9r.<\/p>\r\n\r\n A forradalom eszm\u00e9je illuz\u00f3rikus, nosztalgikus k\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lik. A Ragyog, ragyogj, csillagom<\/em>-ban az \u00faj, avantgardista t\u00f6megm\u0171v\u00e9szet m\u00e1r sehol nem tal\u00e1l befogad\u00e1sra, a naivit\u00e1s burk\u00e1ban tus csak l\u00e9tezni. A hatvanas \u00e9vek reformszellem\u00e9t liheg\u0151 nemzed\u00e9k megt\u00f6rten, ki\u00fcr\u00fclten v\u00e1ndorol tudat\u00e1nak terep\u00e9n A bolyg\u00f3k egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa sz\u00fcrrealisztikus vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n V\u00e9g\u00fcl, szembe kell n\u00e9zni azzal, hogy nincs tov\u00e1bb. M\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert az elit meg\u00e9rett privil\u00e9giumainak polg\u00e1ri privatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. De ezt m\u00e9g nem tudni. Csak az vil\u00e1gos, hogy a t\u00e1rsadalom szervesen kriminaliz\u00e1l\u00f3dik, a fiatalok teljesen \u00faj mint\u00e1kat keresnek maguknak. Ebb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel az Assza<\/em> k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, t\u00e1rsadalomkritikai posztmodernizmusa.. Majd j\u00f6nnek az \u00edt\u00e9letet mond\u00f3 abszurd t\u00f6rt\u00e9netek, parabol\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck a Z\u00e9r\u00f3 v\u00e1ros<\/em>, amelyek lemond\u00f3 r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1ssal tess\u00e9kelik a m\u00faltba a t\u00e1rsadalmi megv\u00e1lt\u00e1s \u00fajabb k\u00eds\u00e9rleti produktum\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n B\u00e1r a nagy \u00e9letm\u0171vek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben mindig sok a v\u00e9letlen, de m\u00e9gis sokat el\u00e1rul err\u0151l az id\u0151szakr\u00f3l, hogy legnagyobb filmm\u0171v\u00e9sze Andrej Tarkovszkij lett. A kor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusai az \u0151 ortodox ihlet\u00e9s\u0171, felvil\u00e1gosult, filozofikusan individualista humanizmus\u00e1ban v\u00e1ltak a legplasztikusabban \u00f6sszegezhet\u0151v\u00e9. Ha van igazi auton\u00f3m, vizu\u00e1lisan is eredeti vil\u00e1got teremt\u0151 alkot\u00f3 a m\u00falt sz\u00e1zad oroszorsz\u00e1gi filmm\u0171v\u00e9szetben, \u0151 biztos az. De b\u00e1rmily k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, a T\u00fck\u00f6r<\/em>, a Sztalker<\/em>, \u00e9s t\u00f6bbi remekm\u0171ve is a szovjet \u00e1llami filmgy\u00e1rt\u00e1s term\u00e9ke.<\/p>\r\n\r\n A program a Moszfilm t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val val\u00f3sult meg.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szovjet filmklub a Ludwig M\u00fazeumban (Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r, 2. emelet) 2015. j\u00fanius 6. 14 \u00f3ra (a filmek k\u00f6z\u00f6tt 10 perces sz\u00fcnetet tartunk.) J\u00faliusi es\u0151 (Ijulszkij dozsgy, 1966, r: Marlen Hucijev, angol felirat) 103 perc Te \u00e9s \u00e9n (Ti i ja, 1970, r: Larisza Sepityko, angol felirat) 91 perc T\u00fck\u00f6r (Zerkalo, 1974, r: Andrej Tarkovszkij, magyar felirat) 101 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-823303","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823303","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=823303"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823303\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=823303"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=823303"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=823303"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\r\n J\u00faliusi es\u0151<\/em> (Ijulszkij dozsgy, 1966, r: Marlen Hucijev, angol felirat) 103 perc
\r\n Te \u00e9s \u00e9n<\/em> (Ti i ja, 1970, r: Larisza Sepityko, angol felirat) 91 perc
\r\n T\u00fck\u00f6r<\/em> (Zerkalo, 1974, r: Andrej Tarkovszkij, magyar felirat) 101 perc<\/p>\r\n\r\n
\r\n Aszja Kljacsina t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> (Isztorija Aszi Kljacsinoj, kotoraja ljubila, da nye visla zamuzs, 1967, r: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij, angol felirat) 93 perc
\r\n \u00d6t este<\/em> (Pjaty vecserov, 1978, r: Nyikita Mihalkov, angol felirat) 97 perc
\r\n Sztalker<\/em> (1979, r: Andrej Tarkovszkij, magyar felirat) 154 perc
\r\n
\r\n <\/strong> 2015. j\u00fanius 20. 19 \u00f3ra<\/strong>
\r\n Assza<\/em> (1987, r: Szergej Szolovjov, magyar felirat) 143 perc<\/p>\r\n\r\n
\r\n Ragyogj, ragyogj, csillagom<\/em> (Gori, gori moja zvezda, 1971, r: Alekszandr Mitta, magyar felirat) 89 perc
\r\n A bolyg\u00f3k egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa<\/em> (1984, r: Vagyim Abdrasitov, magyar felirat) 91 perc
\r\n Z\u00e9r\u00f3 v\u00e1ros<\/em> (Gorod Zero, 1989, r: Karen Sahnazarov, magyar felirat) 95 perc<\/p>\r\n\r\n