{"id":823767,"date":"2016-05-30T10:50:31","date_gmt":"2016-05-30T09:50:31","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=823767"},"modified":"2016-07-06T07:15:58","modified_gmt":"2016-07-06T06:15:58","slug":"a-muveszi-szolidaritas-halozatai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/a-muveszi-szolidaritas-halozatai\/","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai"},"content":{"rendered":"

2016. 06. 03 – 07. 02.
\r\n Megnyit\u00f3: 2016. j\u00fanius 2. (cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k) 18 \u00f3ra<\/strong>
\r\n Majakovszkij 102 (1068 Budapest, Kir\u00e1ly u. 102., 1\/1.)<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai<\/em> egy arch\u00edv dokumentumokat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mely egy 1978-as bejr\u00fati nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek felkutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l n\u0151tt ki. A tranzitban bemutatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a \u201970-es \u00e9vek nemzetk\u00f6zi antiimperialista szolidarit\u00e1si mozgalmainak mili\u0151j\u00e9ben kibontakoz\u00f3 politikailag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szi \u00e9s muzeol\u00f3giai t\u00f6rekv\u00e9sek spekulat\u00edv elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edtott dokumentumok \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9sek a hidegh\u00e1bor\u00fa id\u0151szak\u00e1ba kalauzolnak vissza, egy olyan korszakba, ahol nagyhatalmi polariz\u00e1ci\u00f3k ment\u00e9n, vagy \u00e9pp ellen\u00fckben, a kult\u00fara meghat\u00e1roz\u00f3 diplom\u00e1ciai szerepet j\u00e1tszott. Az antiimperialista mozgalom elismerte a nemzeti \u00f6nrendelkez\u00e9s jog\u00e1t, ugyanakkor a korszak politikai sz\u00f6vets\u00e9gei \u00e9s szemben\u00e1ll\u00e1sai elfedt\u00e9k, elfojtott\u00e1k az etnikai vagy vall\u00e1si alapon megfogalmazott identit\u00e1sokat.<\/p>\r\n\r\n

Az ebb\u0151l ered\u0151 felgy\u00fclemlett fesz\u00fclts\u00e9gek hat\u00e1sa ma olyan, egyre tragikusabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r, mint a sz\u00edr h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az \u00fan. migr\u00e1ns-kr\u00edzis. M\u00edg a kapitalista nyugati \u00e9s a szocialista keleti blokk ellent\u00e9t\u00e9nek eml\u00e9kezete alapvet\u0151en meghat\u00e1rozta Kelet-Eur\u00f3pa \u00f6nk\u00e9p\u00e9t els\u0151sorban a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben, addig az \u00fan. fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokkal a \u201960-as \u00e9vekt\u0151l kialak\u00edtott intenz\u00edv politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis kapcsolataink gyorsan feled\u00e9sbe mer\u00fcltek, \u00edgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tanuls\u00e1gos id\u0151utaz\u00e1st k\u00edn\u00e1l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a \u201eN\u00e9pek bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak\u201d korszak\u00e1ba.<\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1g diplom\u00e1ciai \u00e9s kultur\u00e1lis kapcsolatait a harmadik vil\u00e1ggal sz\u00e1mos, az\u00f3ta megsz\u0171nt \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9p\u00edtette \u00e9s fel\u00fcgyelte: az Orsz\u00e1gos B\u00e9ketan\u00e1cs (1950\u201390), a Szolidarit\u00e1si Bizotts\u00e1g (1962\u201390) \u00e9s a Kultur\u00e1lis Kapcsolatok Int\u00e9zete (1949\u20131990) a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9riummal \u00e9s a Hazafias N\u00e9pfronttal (1954\u201390) szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben. A nemzetk\u00f6zi szolidarit\u00e1si mozgalmakhoz Magyarorsz\u00e1gon csak a hivatalos szervek felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re, \u00e1llamilag t\u00e1mogatott m\u0171v\u00e9szek csatlakozhattak, mik\u00f6zben sz\u00e1mos fiatal m\u0171v\u00e9sz \u00f6nszervez\u0151d\u0151 szolidarit\u00e1si megnyilv\u00e1nul\u00e1sai az ellenz\u00e9ki mozgalmak nemzetk\u00f6zileg izol\u00e1lt f\u00e9l-nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1ba szorultak.<\/p>\r\n\r\n

Az antiimperialista mozgalom tagjak\u00e9nt Magyarorsz\u00e1g, \u00e9pp\u00fagy, mint a Keleti-blokk t\u00f6bbi orsz\u00e1ga, t\u00e1mogatta a Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezet misszi\u00f3j\u00e1t. Az intenz\u00edv diplom\u00e1ciai kapcsolatok megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1975-ben a Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezet (PSzF) irod\u00e1t is nyitott Budapesten. A k\u00e9t f\u00e9l maxim\u00e1lisan osztozott az antiimperialista \u00e9s antifasiszta meggy\u0151z\u0151d\u00e9sben, ugyanakkor m\u00e1ig tanuls\u00e1gos, szofisztik\u00e1lt vit\u00e1k bontakoztak ki a palesztin-magyar diplom\u00e1ciai kapcsolatok sor\u00e1n \u2013 a nagyhatalmak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u2013 a kommunizmus, a szocializmus, a demokr\u00e1cia, a nemzeti \u00f6nrendelkez\u00e9s, a kort\u00e1rs kult\u00fara \u00e9s az elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet emancip\u00e1ci\u00f3s \u00e9s politikai szerep\u00e9r\u0151l. 1978-ban a budapesti N\u00e9prajzi M\u00fazeum,a PSzF kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, bemutatott egy Palesztin N\u00e9pm\u0171v\u00e9szet c\u00edm\u0171 utaz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, melynek megnyit\u00f3j\u00e1ra Jasszer Arafat szem\u00e9lyesen is ell\u00e1togatott, majd diplom\u00e1ciai t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytatott a P\u00e1rt vezet\u0151ivel.<\/p>\r\n\r\n

Az 1978-as nemzetk\u00f6zi Palesztin\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 bejr\u00fati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezet K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Szakoszt\u00e1lya szervezte. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00e9lja az volt, hogy a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vekb\u0151l egy gy\u0171jtem\u00e9ny j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre, mely a szabad \u00e9s demokratikus Palesztin \u00e1llam megalakul\u00e1s\u00e1ig egy sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u00fazeum \u00e9s nemzetk\u00f6zi utaz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban j\u00e1rja a vil\u00e1got. A bejr\u00fati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son hozz\u00e1vet\u0151legesen 200 m\u0171 szerepelt, 200 m\u0171v\u00e9szt\u0151l \u00e9s 30 orsz\u00e1gb\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck az ekkor 74 \u00e9ves Hincz Gyul\u00e1t\u00f3l, aki egyszem\u00e9lyben k\u00e9pviselte Magyarorsz\u00e1got. A m\u0171v\u00e9sz az 1950-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00edtett B\u00e9ke-sorozat\u00e1nak egy darabj\u00e1t k\u00fcldte el a bejr\u00fati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. Hincz az 1920-as \u00e9vekben expresszionista fest\u0151k\u00e9nt kezdte a karrierj\u00e9t, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n n\u00e9pszer\u0171 illusztr\u00e1tor, el\u0151bb az Ipar- k\u00e9s\u0151bb az K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1ra. T\u00f6bbsz\u00f6r is szerepelt a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Magyar Pavilonj\u00e1ban, \u00e9s sz\u00e1mos emblematikus mur\u00e1lis m\u0171vet is alkotott \u00e1llami felk\u00e9r\u00e9sre. Hincz ebben az id\u0151szakban is kitartott expresszionista, nem kifejezetten szocre\u00e1l st\u00edlusa mellett, de m\u0171veinek tartalma egy\u00e9rtelm\u0171 szocialista meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l tett tanuls\u00e1got, gyakran n\u00e9pi mot\u00edvumokkal \u00f6tv\u00f6zve a baloldali ikonogr\u00e1fi\u00e1t.
\r\n
\r\n <\/em>A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai<\/em> Kristine Khouri \u00e9s Rasha Salti bejr\u00fati \u00edr\u00f3k \u00e9s kur\u00e1torok t\u00f6bb \u00e9ve tart\u00f3 kutat\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit Elm\u00falt nyugtalans\u00e1g: T\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s k\u00eds\u00e9rtetek a \u201eNemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Palesztin\u00e1\u00e9rt”,1978 nyom\u00e1ban<\/em> (Past Disquiet. Narratives and Ghosts from the International Art Exhibition for Palestine, 1978<\/em>) c\u00edmmel Barcelon\u00e1ban (MACBA, 2015) \u00e9s Berlinben (HKW, 2016) mutatt\u00e1k be. Ezekb\u0151l l\u00e1that\u00f3 most egy v\u00e1logat\u00e1s a tranzit nyitott irod\u00e1j\u00e1ban. A kur\u00e1torok kutat\u00e1sa feleleven\u00edti a palesztin \u00fcgyet t\u00e1mogat\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti mozgalom olyan nemzetk\u00f6zi p\u00e1rhuzamait, mint a chilei Pinochet rezsim idej\u00e9n szervezett Salvador Allend\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 Ellen\u00e1ll\u00e1si M\u00fazeum, a M\u0171v\u00e9szet az [d\u00e9l-afrikai] Apartheid Ellen, az Antifasiszta Fest\u0151k Nemzetk\u00f6zi Brig\u00e1dja, vagy a francia Fiatal Fest\u00e9szet mozgalom.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a v\u00e1logat\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edti egy, kifejezetten erre az alkalomra k\u00e9sz\u00fclt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amely a \u201970-es \u00e9s \u201980-as \u00e9vekbeli magyarorsz\u00e1gi kultur\u00e1lis diplom\u00e1cia, az \u00f6nszervez\u0151d\u0151 szolidarit\u00e1si mozgalmak \u00e9s m\u0171v\u00e9szi szerepv\u00e1llal\u00e1sok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit dokument\u00e1lja, valamint Andreas Fogarasi Hincz Gyula bejr\u00fati szerepl\u00e9s\u00e9re reag\u00e1l\u00f3 \u00faj munk\u00e1ja is bemutat\u00e1sra ker\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Kur\u00e1torok: Kristine Khouri \u00e9s Rasha Salti<\/p>\r\n\r\n

Megtekinthet\u0151 cs\u00fct\u00f6rt\u00f6kt\u0151l szombatig 14:00 \u00e9s 18:00 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt, valamint j\u00faliusban bejelentkez\u00e9ssel: office@tranzitinfo.hu c\u00edmen<\/p>\r\n\r\n

\"\"<\/a>
Mohamed Melehi \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si plak\u00e1t, Nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Palesztin\u00e1\u00e9rt, Bejr\u00fat, 1978 Forr\u00e1s: Samir Salameh<\/figcaption><\/figure>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szemin\u00e1rium<\/a> a M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati szabadiskola keret\u00e9ben:
\r\n Kultur\u00e1lis diplom\u00e1cia \u00e9s \u00f6nszervez\u0151d\u0151 m\u0171v\u00e9szeti mozgalmak<\/em>
\r\n 2016. j\u00fanius 3-4<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1torai Kristine Khouri \u00e9s Rasha Salti, amely a tranzit.hu, a HKW \u00e9s a MACBA ko-produkci\u00f3jak\u00e9nt val\u00f3sul meg. A projekt eredetileg Elm\u00falt nyugtalans\u00e1g: T\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s k\u00eds\u00e9rtetek a „Nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Palesztin\u00e9rt”, 1978 nyom\u00e1ban<\/em> (Past Disquiet. Narratives and Ghosts from the International Art Exhibition for Palestine, 1978<\/em>) c\u00edmmel k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s ker\u00fclt bemutat\u00e1sra a Museu d’Art Contemporani de Barcelon\u00e1ban (MACBA) 2015-ben. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s berlini v\u00e1ltozata 2016-ban a Haus der Kulturen der Welt (HKW) ko-produkci\u00f3jak\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

A projekthez elv\u00e9gezett kutat\u00e1st a Rana Sadik \u00e9s Samer Younis, a Sharjah Art Foundation, az Arab Fund for Arts and Culture (AFAC), a ZedGrant, az A. M. Qattan Foundation \u00e9s a Tensta konsthall t\u00e1mogat\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2016. 06. 03 – 07. 02. Megnyit\u00f3: 2016. j\u00fanius 2. (cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k) 18 \u00f3ra Majakovszkij 102 (1068 Budapest, Kir\u00e1ly u. 102., 1\/1.) A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai egy arch\u00edv dokumentumokat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mely egy 1978-as bejr\u00fati nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek felkutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l n\u0151tt ki. A tranzitban bemutatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a \u201970-es \u00e9vek nemzetk\u00f6zi antiimperialista szolidarit\u00e1si mozgalmainak mili\u0151j\u00e9ben kibontakoz\u00f3 politikailag […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":823768,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-823767","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823767","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=823767"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823767\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/823768"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=823767"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=823767"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=823767"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}