{"id":823862,"date":"2016-09-05T10:18:27","date_gmt":"2016-09-05T09:18:27","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=823862"},"modified":"2016-09-10T13:22:24","modified_gmt":"2016-09-10T12:22:24","slug":"a-szolidaritas-ma-beszelgetes-sorozat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/a-szolidaritas-ma-beszelgetes-sorozat\/","title":{"rendered":"A szolidarit\u00e1s ma – besz\u00e9lget\u00e9s-sorozat"},"content":{"rendered":"

A tranzit. hu 2016 \u0151sz\u00e9n besz\u00e9lget\u00e9s-sorozatot ind\u00edt: havi egy alkalommal szeretn\u00e9nk k\u00f6rbej\u00e1rni a szolidarit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t elm\u00e9leti szinten, majd hazai aktivista csoportokkal besz\u00e9lget\u00e9st kezdem\u00e9nyezni arr\u00f3l, hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel lehetne sz\u00e9les\u00edteni a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s, a szolidarit\u00e1s t\u00e1rsadalmi b\u00e1zis\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

2016. szeptember 8., 17-20 \u00f3ra<\/strong>
\r\n Majakovszkij 102 (1068 Budapest, Kir\u00e1ly u. 102., 1\/1.)<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai. T\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s k\u00eds\u00e9rtetek a \u201eNemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Palesztin\u00e1\u00e9rt\u201d, 1978 nyom\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> z\u00e1r\u00f3esem\u00e9nye<\/p>\r\n\r\n

17 \u00f3ra
\r\n T\u00e1rlatvezet\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 Zsuzs\u00e1val<\/p>\r\n\r\n

18 \u00f3ra
\r\n A szolidarit\u00e1s ma<\/em> – besz\u00e9lget\u00e9s-sorozat
\r\n 1. r\u00e9sz: Kih\u00edv\u00e1sok \u00e9s korl\u00e1tok<\/em><\/p>\r\n\r\n

Besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsak: Konok P\u00e9ter, L\u00e1szl\u00f3 Zsuzsa, R\u00f6vid M\u00e1rton, Tak\u00e1cs Erzs\u00e9bet, moder\u00e1tor: Hegyi D\u00f3ra<\/p>\r\n\r\n

Konok P\u00e9ter t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. Szakter\u00fclete a baloldali radikalizmusok t\u00f6rt\u00e9nete, a munk\u00e1smozgalom \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rsadalmi mozgalmak ideol\u00f3gia- \u00e9s mentalit\u00e1s-t\u00f6rt\u00e9nete.
\r\n R\u00f6vid M\u00e1rton politikatud\u00f3s. A K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetemen szerezte PhD fokozat\u00e1t. Kutat\u00e1si ter\u00fcletei: kozmopolita elm\u00e9letek, glob\u00e1lis civil t\u00e1rsadalom, trasznacion\u00e1lis t\u00e1rsadalmi mozgalmak, a roma mozgalom.
\r\n Tak\u00e1cs Erzs\u00e9bet szociol\u00f3gus, az ELTE T\u00c1TK adjunktusa. Kutat\u00e1si ter\u00fclete a k\u00e9s\u0151modernit\u00e1s t\u00e1rsadalomelm\u00e9letei, a nyugati elm\u00e9letek hazai adapt\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga, gender, csal\u00e1d \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gszociol\u00f3gia, valamint a szolidarit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re.
\r\n Hegyi D\u00f3ra \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 Zsuzsa a tranzit. hu kur\u00e1torai.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai<\/em> egy arch\u00edv dokumentumokat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mely a \u201970-es \u00e9vek nemzetk\u00f6zi antiimperialista szolidarit\u00e1si mozgalmainak mili\u0151j\u00e9ben kibontakoz\u00f3, politikailag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szi \u00e9s muzeol\u00f3giai t\u00f6rekv\u00e9sek elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet.<\/p>\r\n\r\n

Ma is sok sz\u00f3 esik a szolidarit\u00e1sr\u00f3l: a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l. Mi is val\u00f3j\u00e1ban a szolidarit\u00e1s? Neh\u00e9z helyzetben l\u00e9v\u0151 embert\u00e1rsaink ir\u00e1nt tan\u00fas\u00edtott akt\u00edv, seg\u00edt\u0151, cselekv\u0151 magatart\u00e1s, amely t\u00falmutat az elfogad\u00e1son \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sen, \u00e9s amelyr\u0151l ma szinte term\u00e9szetesnek vessz\u00fck, hogy a civilt\u00e1rsadalom dolga. Az alulr\u00f3l szervez\u0151d\u0151 civil, szakmai vagy emberi jogi \u00f6sszefog\u00e1soknak mindig is az volt a c\u00e9lja, hogy hat\u00e1st gyakoroljanak a demokr\u00e1cia k\u00e9pviseleti \u00faton m\u0171k\u00f6dtetett int\u00e9zm\u00e9nyeire. Mi t\u00f6rt\u00e9nik, amikor a demokr\u00e1cia szab\u00e1lyai s\u00e9r\u00fclnek, \u00e9s ideol\u00f3giai vagy gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek lehetetlenn\u00e9 teszik a civil kontrollt? Hogyan lehet el\u00e9rni, hogy a cs\u00f6kken\u0151 szolidarit\u00e1st \u00e9s a t\u00e1rsadalmi passzivit\u00e1st akt\u00edv \u00e1llampolg\u00e1ri attit\u0171d v\u00e1ltsa fel?<\/p>\r\n\r\n

T\u00f6rt\u00e9netileg a 19. sz\u00e1zadba visszany\u00fal\u00f3, a kommunizmus v\u00edzi\u00f3j\u00e1t szem el\u0151tt tart\u00f3 munk\u00e1smozgalom v\u00e1llalta fel a kor\u00e1bban jogokkal nem rendelkez\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Ezeket eleinte a szakszervezetek k\u00e9pviselt\u00e9k, majd a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt form\u00e1ban a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia elveire \u00e9p\u00fcl\u0151 nyugati j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam, \u00e9s m\u00e1s gazdas\u00e1gi alapokon, de t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 az \u00e1llamszocializmus is biztos\u00edtott.<\/p>\r\n\r\n

Az 1980-as \u00e9vekt\u0151l domin\u00e1nss\u00e1 v\u00e1l\u00f3, az \u00e1llam szab\u00e1lyoz\u00f3 szerep\u00e9t cs\u00f6kkent\u0151 neoliber\u00e1lis rendszer mechanizmusai az \u00e1llam szoci\u00e1lis felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t megingatt\u00e1k. A korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 nem szor\u00edtott gazdas\u00e1g n\u00f6vekv\u0151 piacig\u00e9nye alak\u00edtotta ki a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi kapitalizmust, amely mik\u00f6zben nyugaton demokr\u00e1ci\u00e1t hirdetett, a nyugati k\u00f6zpontokt\u00f3l t\u00e1vol \u00e9l\u0151 \u00fajproletari\u00e1tus kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt (India, K\u00edna stb). \u00dajfajta gyarmatos\u00edt\u00e1sk\u00e9nt szint\u00e9n a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcl \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb h\u00e1bor\u00fas konfliktusok alakulnak ki \u2014 olaj\u00e9rt \u00e9s a fegyverpiac \u00e9letben tart\u00e1s\u00e1\u00e9rt, amelyek egyszersmind civil t\u00f6megek \u00e9let\u00e9t teszik t\u00f6nkre. Ugyanakkor m\u00e1ra a glob\u00e1lis piacnak kiszolg\u00e1ltatott \u00e9s azt helyi szinten m\u0171k\u00f6dtet\u0151 nemzetgazdas\u00e1gok sem v\u00e1llalnak felel\u0151ss\u00e9get a legszeg\u00e9nyebb \u00e9s legkev\u00e9sb\u00e9 integr\u00e1l\u00f3dott t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek szoci\u00e1lis jogai\u00e9rt (bev\u00e1ndorl\u00f3k, kisebbs\u00e9gek, hajl\u00e9ktalanok). Mindezt egy olyan ideol\u00f3gia legitim\u00e1lja, amely nem is l\u00e1tja a rendszerb\u0151l kiszorultakat, vesztesnek tekinti \u0151ket \u00e9s \u0151ket magukat hib\u00e1ztatja sorsuk\u00e9rt.<\/p>\r\n\r\n

A besz\u00e9lget\u00e9seken a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozunk:
\r\n Hogyan v\u00e1ltozott a szolidarit\u00e1s fogalma \u00e9s defin\u00edci\u00f3ja a 19. sz\u00e1zad \u00f3ta? Mik a m\u0171v\u00e9szeti szolidarit\u00e1s form\u00e1i \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei? Mi akad\u00e1lyozza a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hazai szolidarit\u00e1s kibontakoz\u00e1s\u00e1t, az egyes kezdem\u00e9nyez\u00e9sek \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t? Hogyan v\u00e1ltozik meg a szolidarit\u00e1s egy olyan helyzetben, amikor a v\u00e1ls\u00e1gok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l nemcsak a h\u00edrekb\u0151l \u00e9rtes\u00fcl\u00fcnk, hanem testk\u00f6zelb\u0151l \u00e9rintik a nyugati vil\u00e1g lakosait? Mit tehetnek, mit tesznek a civilek? Mik a nemzetk\u00f6zi szolidarit\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei \u00e9s korl\u00e1tai? Hogyan haszn\u00e1lja fel a politika a szolidarit\u00e1st?<\/p>\r\n\r\n

\"\"<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A tranzit. hu 2016 \u0151sz\u00e9n besz\u00e9lget\u00e9s-sorozatot ind\u00edt: havi egy alkalommal szeretn\u00e9nk k\u00f6rbej\u00e1rni a szolidarit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t elm\u00e9leti szinten, majd hazai aktivista csoportokkal besz\u00e9lget\u00e9st kezdem\u00e9nyezni arr\u00f3l, hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel lehetne sz\u00e9les\u00edteni a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s, a szolidarit\u00e1s t\u00e1rsadalmi b\u00e1zis\u00e1t. 2016. szeptember 8., 17-20 \u00f3ra Majakovszkij 102 (1068 Budapest, Kir\u00e1ly u. 102., 1\/1.) A m\u0171v\u00e9szi szolidarit\u00e1s h\u00e1l\u00f3zatai. T\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":823863,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-823862","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823862","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=823862"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/823862\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/823863"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=823862"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=823862"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=823862"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}