\r\n \u2015 James Gleick, Chaos: <\/em>Making a New Science<\/em><\/p>\r\n\r\n
A T\u00e9r t\u00f6r\u00e9keny geometri\u00e1j\u00e1n t\u00fal<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a lengyel m\u0171v\u00e9sz, Tomasz Piars festm\u00e9nyei \u00e9s Plank Antal magyar szobr\u00e1sz munk\u00e1i k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9den alapul. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bonyolult kapcsolatokat t\u00e1r fel absztrakt geometriai t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt, melyeket az alkot\u00f3k az eszt\u00e9tikai form\u00e1k \u00e9s m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gi\u00e1k\u00a0 ment\u00e9n elemeznek, \u00e1t\u00edvelve \u00e9vtizedeket \u00e9s kontinenseket. A geometria metafor\u00e1v\u00e1 alakul.<\/p>\r\n\r\n Tomasz Piars munk\u00e1iban a vonalak, sz\u00f6gek, form\u00e1k \u00e9s alakok egy\u00fcttesen alkotnak egy t\u00f6bbszintes gyakorlatot a fest\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1ban, mely felfedi minden egyes darab csupasz szerkezet\u00e9t. A Black Crystals<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat felgy\u00fclemlett titokzatos krist\u00e1ly-forma alakzatokat megjelen\u00edt\u0151 munk\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll. Mik\u00f6zben ezek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151dimenzi\u00f3kb\u00f3l, hagyom\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9s vizu\u00e1lis rendszerekb\u0151l val\u00f3 r\u00e9szletek ugyanazon a fel\u00fcleten fordulnak el\u0151, nem t\u00f6rekednek az integrit\u00e1sra, ennek ellen\u00e9re hangs\u00falyozz\u00e1k egym\u00e1s \u00e9less\u00e9g\u00e9t \u00e9s v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t.\u00a0 A festm\u00e9nyek egy t\u00f6bb dimenzi\u00f3s szerkezetet sejtetnek, olyan rejtett tereket, ahol a hat\u00e1rvonalak nem puszta v\u00e9letlen folyt\u00e1n hoznak l\u00e9tre \u00faj r\u00e9szeket. Ahogy b\u0151s\u00e9gesen mer\u00edtenek a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edtj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pillanatait, ak\u00e1r egyfajta k\u00e9pi feleletk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 a deleuze-i krist\u00e1ly-k\u00e9p fogalomra, melynek \u00e9rtelm\u00e9ben az id\u0151 a m\u00fal\u00f3 jelenre \u00e9s a meg\u0151rz\u00f6tt m\u00faltra oszlik. A m\u00falt olyan, mint egy virtu\u00e1lis vil\u00e1g, amelyben elmer\u00fclve megpr\u00f3b\u00e1ljuk el\u00e9rni a benne rejtett eml\u00e9keket, \u00e9s eml\u00e9kk\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban felfriss\u00edteni \u0151ket. Piars sorozat\u00e1ban a m\u00falt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteinek egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9t tal\u00e1lhatjuk meg.<\/p>\r\n\r\n Plank Antal minimalista, f\u00e9nyes szobrai k\u00eds\u00e9rletek egy \u00faj, t\u00f6k\u00e9letes forma keres\u00e9s\u00e9re, mik\u00f6zben felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet a munka materialit\u00e1s\u00e1ra. Att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy kiv\u00e9telesen kev\u00e9s anyagot haszn\u00e1lt fel hozz\u00e1juk \u00e9s eg\u00e9szen a geometriai absztrakci\u00f3 alapjaira csupasz\u00edtotta \u0151ket, megmaradt a szobrok saj\u00e1tos k\u00f6nnyeds\u00e9ge \u00e9s mozgalmass\u00e1ga. A szublim\u00e1lt futurisztikus strukt\u00far\u00e1k l\u00e1tsz\u00f3lag a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia vil\u00e1g\u00e1hoz tartoznak, de val\u00f3j\u00e1ban benn\u00fck a term\u00e9szetb\u0151l ihletett form\u00e1kat tal\u00e1lunk. Krist\u00e1lyszer\u0171, nagym\u00e9ret\u0171 origamihoz hasonl\u00f3 vagy futurisztikus g\u00e9pekre eml\u00e9keztet\u0151 form\u00e1kat \u00f6ltenek magukra a szobrok. Ezek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vektorok \u00e9s er\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra vonalak \u00e1ltal rendezett t\u00f6red\u00e9kekb\u0151l \u00e1llnak \u00f6ssze. Mik\u00f6zben a bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g keletkezik, a m\u0171v\u00e9sz arra t\u00f6rekszik, hogy meg\u0151rizze ezt az \u00e1llapotot, ugyanakkor megtartsa az egyens\u00falyt. Munk\u00e1i a mozg\u00e1s \u00e9rzet\u00e9t keltik, egy\u00fattal kifejezik az egyens\u00faly elveszt\u00e9s\u00e9nek kock\u00e1zat\u00e1t, \u00edgy t\u00fckr\u00f6zik a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben fellelhet\u0151 dolgok folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1llapot\u00e1t. A m\u0171anyag mint f\u0151 anyag hangs\u00falyozza az alak integrit\u00e1s\u00e1t, de fizikai tulajdons\u00e1gai miatt a t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9gre \u00e9s labilit\u00e1sra utal.<\/p>\r\n\r\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elemzi az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt \u00e9s j\u00f3l elfogadott metafor\u00e1kat a geometriai absztrakci\u00f3r\u00f3l. Mindk\u00e9t m\u0171v\u00e9sz gondosan megfigyeli az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 val\u00f3s\u00e1got, \u00e9rz\u00e9keli az energia fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00e1raml\u00e1s\u00e1t, hogy dinamikus alkot\u00e1saik r\u00e9v\u00e9n kifejezz\u00e9k azt. A bemutatott m\u0171vek felteszik a k\u00e9rd\u00e9st, mely t\u00f6rt\u00e9netek, elbesz\u00e9l\u00e9sek alkalmasak arra, hogy seg\u00edts\u00e9k az alkot\u00e1sok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. M\u00e1sfel\u0151l, milyen t\u00f6rt\u00e9neteket mondanak el az alkot\u00e1sok? Milyen elbesz\u00e9l\u00e9sek rejlenek a sz\u00e9tt\u00f6rdelt darabok k\u00f6zt? Az alkot\u00e1s arra k\u00e9nyszer\u00edt benn\u00fcnket, hogy helyre\u00e1ll\u00edtsuk ezeket a t\u00f6rt\u00e9neteket, hogy \u00fajra megtal\u00e1ljuk \u0151ket az \u00f6sszes\u0171r\u00edtett besz\u00e9dm\u00f3dban.<\/p>\r\n\r\n * A c\u00edmet a Nicolas Roeg \u00e1ltal rendezett Don’t Look Now<\/em>-ban (1973) megjelen\u0151 kital\u00e1lt szerepl\u0151 kital\u00e1lt k\u00f6nyve ihlette.<\/p>\r\n\r\n
![\"\"](\"\/wp-content\/uploads\/x\/plank.jpg\" "\\"plank\\"")
<\/a><\/p>\r\n\r\n