{"id":826751,"date":"2022-02-08T12:28:03","date_gmt":"2022-02-08T11:28:03","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=826751"},"modified":"2022-03-05T15:41:57","modified_gmt":"2022-03-05T14:41:57","slug":"quod-libet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/quod-libet\/","title":{"rendered":"Quod Libet"},"content":{"rendered":"

2022. febru\u00e1r 5-26
\r\n White Cube<\/a> West Palm Beach<\/p>\r\n\r\n

\u2018[…] gondolkod\u00e1sm\u00f3dom nem kimondottan a fest\u00e9szetb\u0151l sz\u00e1rmazik; szeml\u00e9letemet sokkal ink\u00e1bb befoly\u00e1solja hossz\u00fa \u00e9vek konceptu\u00e1lis \u00e9s fogalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge. \u00cdgy a fest\u00e9szetembe is be\u00e1ramlottak a grafik\u00e1val vagy a fot\u00f3z\u00e1ssal kapcsolatos tapasztalataim, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201efilmszer\u0171\u201d gondolkod\u00e1s sorozatokban \u00e9s sorokban.\u2019<\/p>\r\n\r\n

A White Cube \u00f6r\u00f6mmel mutatja be ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a West Palm Beachen Maurer D\u00f3ra magyar m\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1saib\u00f3l. Az 1937-ben sz\u00fcletett Maurer Magyarorsz\u00e1g egyik legbefoly\u00e1sosabb \u00e9s legjelent\u0151sebb m\u0171v\u00e9sze, akinek k\u00eds\u00e9rleti tev\u00e9kenys\u00e9ge \u2013 m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, tan\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s kur\u00e1tork\u00e9nt \u2013 t\u00f6bb mint \u00f6t \u00e9vtizedet \u00f6lel fel. Az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l napjainkig tart\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sorozatok festm\u00e9nyeit \u00e9s pap\u00edrmunk\u00e1it egyes\u00edtve a Quod Libet<\/em> a m\u0171v\u00e9sz \u00fatt\u00f6r\u0151 kutat\u00e1sait mutatja be az \u00e9szlel\u00e9ssel, a sz\u00ednekkel \u00e9s az absztrakt form\u00e1kkal kapcsolatban.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legkor\u00e1bbi alkot\u00e1sai Maurer 1970-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt Displacement<\/em> sorozat\u00e1hoz tartoznak, amelyben a m\u0171v\u00e9sz m\u00f3dszeresen k\u00f6veti nyomon a mozg\u00e1st \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1st. Ezek az 1972-ben, temper\u00e1val pap\u00edrra k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek sz\u00ednes t\u00e9glalapokat tartalmaznak, el\u0151re meghat\u00e1rozott rendez\u0151elv szerint megjelen\u00edtett \u00e1tl\u00f3s s\u00e1vokkal a fel\u00fcleten. A kezdeti forma \u2013 v\u00edzszintesen, f\u00fcgg\u0151legesen vagy \u00e1tl\u00f3san \u2013 eltol\u00f3d\u00e1sa \u00e9s \u00e1trendez\u00e9se eredm\u00e9nyek\u00e9nt az alkot\u00e1sok matematikai rendszerekre \u00e9s a \u201eb\u0171v\u00f6s n\u00e9gyzetre\u201d utalnak, amely a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra \u201eaz emberi l\u00e9t \u00e9s gondolkod\u00e1s alapvet\u0151 szimb\u00f3luma\u201d.<\/p>\r\n\r\n

A test jelenl\u00e9te \u00e9s egy \u00e1tfog\u00f3 fogalmi keretbe illeszked\u0151 auton\u00f3mia \u00e9rz\u00e9se jellemzi Maurer gyakorlat\u00e1t. A t\u00e9rbeli ill\u00fazi\u00f3t \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal a \u201el\u00e1t\u00e1s funkci\u00f3j\u00e1nak\u201d nevezett m\u0171veleteket j\u00e1t\u00e9kba hozva az Overlappings<\/em> \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 IXEK<\/em> sorozatok, melyek fapanelekre illeszked\u0151 form\u00e1zott v\u00e1sznakra k\u00e9sz\u00fcltek \u2013 mer\u00e9szen r\u00e9tegzett geometrikus sz\u00ednter\u00fcleteket mutatnak, hogy \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s plasztikus hat\u00e1st keltsenek.<\/p>\r\n\r\n

Az Overlappings<\/em> sorozat darabjai a t\u00e9glalapokat \u00fagy jelen\u00edtik meg, mintha egym\u00e1sra lenn\u00e9nek vet\u00edtve, fesz\u00edtett min\u0151s\u00e9g\u00fck pedig abb\u00f3l ad\u00f3dik, amit Maurer a \u201esz\u00edn \u00e9s forma k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gek\u00e9nt\u201d jellemez. Ezeket a felfedez\u00e9seket tov\u00e1bbviszi az IXEK<\/em> sorozat, amelyben a sz\u00ednek egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 ter\u00fcletei \u00f6sszetett vizu\u00e1lis torz\u00edt\u00e1sokat hoznak l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

Maurer \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s ir\u00e1nt r\u00e9szben Josef Albers 1963-as \u201eSz\u00ednek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa\u201d c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9b\u0151l ered, amelyet a m\u0171v\u00e9sz ford\u00edtott magyarra. Maurerre k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy hat\u00e1ssal volt Albers tanulm\u00e1nya arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt befoly\u00e1solja az \u00f6sszes sz\u00ednt a sz\u00ednspektrumon bel\u00fcli helyzete \u00e9s egym\u00e1shoz val\u00f3 k\u00f6zels\u00e9ge; erre a felismer\u00e9sre t\u00e1maszkodnak festm\u00e9nyei is. Maurer megjegyezte, hogy k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fck sor\u00e1n sokkal t\u00f6bb sz\u00ednt tudott el\u00e9rni, mint az eredetileg elk\u00e9pzelte, \u00e9s ez\u00e1ltal v\u00e1ratlan t\u00f3nuseltol\u00f3d\u00e1sokat tudott l\u00e9trehozni.<\/p>\r\n\r\n

A Bicinies No 4<\/em> (2015) \u00e9s a Bicinies No 6<\/em> (2015) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyeken, amelyek a sz\u00edneket a zen\u00e9vel \u00e9s a harm\u00f3ni\u00e1val vagy diszharm\u00f3ni\u00e1val kapcsolj\u00e1k \u00f6ssze, v\u00edzszintes, kontrasztos sz\u00edn\u0171 fas\u00edkok fedik vagy r\u00e9szben keresztezik egym\u00e1st, \u00edgy az egyik r\u00e9teg \u00e1ttetszik a m\u00e1sikon. A puha, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 r\u00e9tegek ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t keltve azonnali, dinamikus sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9si v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s formas\u00falytalans\u00e1got hoznak l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

A Quod Libet<\/em>, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edmad\u00f3 sorozata eset\u00e9ben Maurer egyre nagyobb szabads\u00e1ggal \u00e9rtelmezi a fogalmi szab\u00e1lyokat. A\u00a0 Displacement<\/em> sorozat r\u00e9szletei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett m\u0171vekben az \u00fcres k\u00e9pkereteknek t\u0171n\u0151, perspektivikus torz\u00edt\u00e1ssal form\u00e1lt sz\u00ednes t\u00e9glalap alak\u00fa k\u00f6rvonalak felfokozott k\u00e9pi ill\u00fazi\u00f3kat hoznak l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

Maurer leg\u00fajabb \u201esz\u00ednpadi\u201d festm\u00e9nyei felszabad\u00edtj\u00e1k egym\u00e1st\u00f3l a sz\u00edns\u00edkokat, t\u00e9rben elv\u00e1lasztva \u0151ket a falfel\u00fcleten. A k\u00e9pt\u00e1rgyat a cselekv\u00e9s \u00e1gensek\u00e9nt hangs\u00falyozva gyakorolj\u00e1k azt, amit Maurer a \u201eform\u00e1k gimnasztik\u00e1j\u00e1nak\u201d nevez, amiket a t\u00e1jak \u201etal\u00e1lt geometri\u00e1ja\u201d ihletett. Ebb\u0151l a sorozatb\u00f3l k\u00e9t \u00faj m\u0171 \u2013 a Stage 1<\/em> (2016\u201321) \u00e9s a Stage 5<\/em> (2021) \u2013 l\u00e1that\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. A nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171, 4, illetve 6 alapsz\u00edn\u0171 n\u00e9gysz\u00f6gletes panelekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 k\u00e9pek lebeg\u0151, t\u00e1ncol\u00f3, zuhan\u00f3 mozzanataikkal\u00a0 h\u00e1romdimenzi\u00f3s teret hoznak l\u00e9tre a falon.<\/p>\r\n\r\n

\"Quod<\/a>
Quod libet 39 (1999)<\/figcaption><\/figure>\r\n\r\n

\"\"<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2022. febru\u00e1r 5-26 White Cube West Palm Beach \u2018[…] gondolkod\u00e1sm\u00f3dom nem kimondottan a fest\u00e9szetb\u0151l sz\u00e1rmazik; szeml\u00e9letemet sokkal ink\u00e1bb befoly\u00e1solja hossz\u00fa \u00e9vek konceptu\u00e1lis \u00e9s fogalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge. \u00cdgy a fest\u00e9szetembe is be\u00e1ramlottak a grafik\u00e1val vagy a fot\u00f3z\u00e1ssal kapcsolatos tapasztalataim, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201efilmszer\u0171\u201d gondolkod\u00e1s sorozatokban \u00e9s sorokban.\u2019 A White Cube \u00f6r\u00f6mmel mutatja be ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a West Palm […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":826752,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-826751","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/826751","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=826751"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/826751\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/826752"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=826751"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=826751"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=826751"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}