Partíció_

2009. október 30. – december 4.
MegnyitóOpening: 2009. október 29. 19:00
A kiállítás címe – „partíció” – az informatikai nyelvben a számítógép merevlemezének részekre osztását jelenti. Halász Péter Tamás egyik sorozatának címéből lett kölcsönözve, de még legalább kétféleképpen utal az adott kiállítási szituációra: gondolhatunk a kiállítótér fizikai megosztására vagy a számítógépes kultúra munkájukban való jelenlétére is.

Halász Péter Tamás 2008 óta használja a számítógépet alapanyagként. Gépek iránti vonzalma korábbi műveiben is megmutatkozott – működő installációkat és a gépek esztétikáját idéző műveket is készít évek óta.

Jelen kiállításon olyan installációkat és objekteket állít ki, melyek mindkét előző kategóriába besorolhatók. Forró tornyok című sorozata két emblematikus new yorki épület, az Empire State Building és a Chrysler Building formáját követő hűtőberendezésből és az alattuk működő villanyrezsóból áll, amelyet a felmelegedés ellen védenek. A hűtőberendezések a számítógépekben is használt fémlamellás megoldás technikáját és megjelenését követik.

Halász többi bemutatott munkája a 2008-ban indult Partíció című lightbox-sorozat tagjai: középkori fém szakrális- és dísztárgyak formáját és funkcióját idézik, felszínük a számítógép nyomtatott áramkörökkel barázdált alaplapjának darabjaival van burkolva. Gazdag felületük szintén a középkori ötvösséget, tárgyainak bonyolult dekoratív díszítéseit idézi.

Szarka Péter évek óta számítógépes programokat használ képei megalkotásához: 3D-s szoftverekkel dolgozik, amelyeket egyébként látványtervek létrehozására használnak. Ezek segítségével épít fel egy párhuzamos, virtuális világot, amelyet virtuális figurákkal népesít be, hogy a valós ember valós környezetéhez való viszonyára reflektáljon.

Jelen kiállításán Szarka fotókat állít ki, melyeket némi számítógépes utómunkának vetett alá. Témái emlékművek, koszorúk, letűnt hősök – mind az 1950-es évek stílusában megjelenítve. A művek többségét színesből áttette fekete-fehérbe, s a szürke dominanciája érdekében letompította a kontrasztokat, hogy az ’50-es évekbeli fotók ezüstös színvilágát idézze.

A két művész munkáiban megmutatkozó közös pont a számítógépes kultúra befolyásán túl a fogyasztói szemlélet kritikája. Halász konkrét társadalombírálatot fogalmaz meg ebből kiindulóan, amikor munkáiban a gazdasági hatalom helyszíneit idézi, a technológia és a gépek értelmetlen, pazarló felhasználását állítja pellengérre, újra felhasznál alkatrészeket, vagy a kézműves munkára utal pozitív értelemben. Szarka a kulturális fogyasztáshoz fűz ironikus megjegyzéseket a felismerhetetlen zászlókkal megjelölt koszorúkról, az emlékművel fotózkodó turistáról, a szerepüket tévesztett szuperhősökről és a pláza-dekorációról készült fotóival.