Avantgárd és giccs – Modernista festészet

Az Avantgárd és giccstől a Modernista festészetig

Clement Greenberg (1909-1994) neve mára úgy forrt össze a 20. századi festészet, a modernizmus, az avantgárd és a giccs címszavaival, mintha ez mindig is természetes lett volna. Pedig ez még akkor sem volt így, amikor “Kelemen pápa” az amerikai művészeti élet legbefolyásosabb szereplőjének számított — ha akkoriban már létezett volna az ArtPower 100-as listája, a negyvenes évek vége és a hatvanas évek eleje közötti időszakban aligha akadt volna olyan év, amikor Greenberg lecsúszott volna a dobogóról.

Ebben az időszakban, sőt egészen a hetvenes évek végéig Greenberg írásai Magyarországon legfeljebb kivételes beavatottak számára voltak ismertek; az Avantgárd és giccs először 1978-ban jelent meg a Művészetszociológia című kötetben, a nagyhatású szociológus, Józsa Péter fordításában és szerkesztésében. Pontosabban csak egy része jelenhetett meg: a szövegnek a Szovjetunióra vonatkoztatható részeiből nagyobb egységek (elsősorban az utolsó fejezet) kimaradtak – ezek nyolc évvel később Gillo Dorfles A giccs című könyvében láttak először napvilágot.

1978-ban vagy 1986-ban nemcsak Magyarországon volt nehéz elhelyezni egy 1939-ben, a Hitler-Sztálin-paktum és a háború kitörése idején íródott, marxista szemléletmódból kiinduló tanulmányt, amely eredetileg a Partisan Review című, akkoriban elsősorban trockista nézeteket képviselő — és 1938-ban Trockij írását is közlő — folyóiratban jelent meg. A hetvenes-nyolcvanas években a kontextualizálás még az Egyesült Államokban sem lehetett könnyű (az összefüggésekhez lásd T. J. Clark kritikus szövegét: Clement Greenberg’s Theory of Art. Critical Inquiry, 1982. szeptember, 139-156.), hiszen akkoriban Greenberg — bár művészeti alapvetéseiből olyan fontos szerzők indultak ki, mint Rosalind Krauss vagy Michael Fried — leginkább céltáblának számított; a művészetelméleti szakemberek a lejárt szavatosságú modernizmus elavult és beszűkült nézeteket valló prófétáját látták benne.

A helyzet a kilencvenes évek közepén változott meg gyökeresen. 1995-ben adták ki Greenberg összegyűjtött írásainak utolsó kötetét (John O’Brian (szerk.): The Collected Essays and Criticism. The University of Chicago Press, Chicago, 1988-1995), 1996-ban Thierry de Duve írt hosszabb elemzést (angolul: Thierry de Duve: Clement Greenberg between the Lines. The Chicago University Press, Chicago, 1996), 1997-ben pedig nagyobb monográfia jelent meg (Florence Rubenfeld: Clement Greenberg: A Life. Scribner, New York, 1997.).

Ebben az időszakban már olyan szerzők is megértően fordultak Greenberg felé, akik korábban rendkívül kritikusan álltak hozzá; többek között így módosult T. J. Clark vagy Charles Harrison nézőpontja. Az elemzések továbbra is gyakran állították szembe nézeteit Harold Rosenberg akciófestészettel kapcsolatos elképzeléseivel, s újra meg újra felbukkantak a CIA-val kapcsolatos hidegháborús vádak, de az életmű a kétezres évek elejétől kezdve már egyre kevésbé volt polarizáló.

Ezzel párhuzamosan egyre több esetben fordult elő, hogy a művészettel kapcsolatos első nagyobb szöveget, az Avantgárd és giccset összekapcsolták az 1960-ban keletkezett és először 1961-ben kiadott Modernista festészettel — mintegy keretbe foglalva ezzel Greenberg művészetelméleti elképzeléseit.

A két szöveg magyarul még nem jelent meg egymás mellett. Az Avantgárd és giccs (Józsa Péter fordítását átdolgozta Falvay Mihály) a 2013-as Művészet és kultúra című gyűjteményes kötetben (az összeállítást a Greenberg gondolatainak megismertetését, elemzését és kontextualizálását Magyarországon az elmúlt évtizedben elvégző Seregi Tamás szerkesztette, kiadta a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, 2013.), a Modernista festészet pedig Török Patrícia fordításában a Laokoón című folyóiratban jelent meg.

Az Avantgárd és giccs esetében a korábbi fordítások átalakítására elsősorban néhány kifejezés újragondolása és apróbb hibák kijavítása miatt került sor, a Modernista festészet újrafordítása pedig bizonyos fogalmak pontosítása és általánosságban a szöveghűség szem előtt tartása miatt vált szükségessé.

 

 

Clement Greenberg: Avantgárd és giccs

Clement Greenberg: Modernista festészet