Tisztelt szerkesztők!

Szerettem volna megfeledkezni a kérdésekről (is) két okból: egyrészt, mert nem kellett volna gondolkodnom tartalmukról, másrészt és következésképpen nem kellett volna gondolkodnom a válaszokon, melyeket, miután nem értem a kérdéseket, ha sikerül a feledés, meg sem kellett volna fogalmaznom.

De, ha már így alakult:

1. Megváltoztatja-e a művek befogadását, értelmezését és kritikai megközelítését a tematika komplexitása, társadalmilag kényes mivolta?

Nem.

2. Hogyan illeszkedik a holokauszt reprezentációja a kurátor-hívószó-művészi reakció produktív gépezetébe?

Elképesztően, de jellemzően nyegle kérdés, mely szokás szerint felcseréli a logikai sorokat. Mit jelent vajon itt a reprezentáció fogalma, s ott a produktív gépezeté? Amúgy melyik országra, földrészre vonatkozik-illeszkedik a kérdés? Ha erre, mármint az ittenire, s jól értem, mit kérdez, akkor a válasz: nem.

3. Mennyiben tartja érvényesnek a téma megjelenítését a kiállításon bemutatott művek által?

Semennyiben.

4. Miként hat vissza a holokauszthoz fűződő viszonyunkra, ahogyan azt a kiállítás a tolerancia-intolerancia szélesebb kontextusában mutatja be?

Nem tudom.

Egyébként írni akarok a kiállításról, s nem hallgatok (ez csak akkor érdekes, ha a szakma részének nyilvánulok).

Hajdu István