Radnóti Sándor

 

1. Megváltoztatja-e a művek befogadását, értelmezését és kritikai megközelítését a tematika komplexitása, társadalmilag kényes mivolta?

A tematika háttérbe húzódhat és előrenyomulhat. Tematikus kiállításon az utóbbit teszi. A holokauszt illetve annak elhallgatása rendkívül erős érzelmi és morális reakciókat vált ki; zombinak vagy moral insanitynek érezhetnénk magunkat, ha nem változtatná meg a művek befogadását, értelmezését és kritikai megközelítését. Ebből következik az a probléma, hogy a tematika előrenyomulásával az esztétikai-minőségi-kritikai szempont maga is hátrahúzódik.

2. Hogyan illeszkedik a holokauszt reprezentációja a kurátor-hívószó-művészi reakció produktív gépezetébe?

A kurátor feladata volna ezen a problémán úrrá lenni. Mondjuk: olyan erősen, világosan és plasztikusan tematizálni, hogy a művészileg értéktelen műveknek definitív helye volna a kiállításon mint dokumentumoknak – mint dokumentumoknak, amelyek alkalomadtán jobban össze tudják szorítani a szivet akárhány becses műalkotásnál. Vagy mindennek ellenére az esztétikai érvényesség kérdését állítani a középpontba, a holokauszt művészi felidézhetőségét, stb.

3. Mennyiben tartja érvényesnek a téma megjelenítését a kiállításon bemutatott művek által?

A kiállítás vegyes felvágott. Történelmi kiállítás (az adott szűk terjedelemben nem is rossz), holokauszt-témájú történeti és mai műalkotások kiállítása, illetve olyan művek kiállítása, amelyek mintegy kontinuumot hoznak létre a rasszista intolerancia és a holokauszt között. Vannak jelentős és/vagy érdekes művek, megrendítő pillanatok – nem elég biztos kezű elrendezésben.

4. Miként hat vissza a holokauszthoz fűződő viszonyunkra, ahogyan azt a kiállítás a tolerancia-intolerancia szélesebb kontextusában mutatja be?

Megrendítő pillanat – írásban és képben -, amikor a romák nem mernek kiszállni a kiránduláson a buszból Auschwitzban. Más munkák nem ennyire evidensen tartoznak ide, mert – szerintem – az intolerancia és a holokauszt között nem áll fönn kontinuum, azaz az ocsmány szavak nem vezetnek szükségképpen gyilkossághoz. Megint más művek távolabbról érintkeznek a témával és magyarázatot igényelnek. Ezek a magyarázatok néha magyarázkodásnak tűnnek.

Radnóti Sándor