Csatár fn.:

Tárgy: alagsori bejelentkezés
Menesi Attila kiállítása

 

 

2017. december 30-án este, a Budapest, VIII. kerület, Víg utca 2. szám alatti alagsori helyiségben 25-30 személy gyűlt össze.

17.45-kor már ott tartózkodott Orbán György képzőművész, aki fotókat készített. Istvánkó Beáta művészettörténész és kurátor szinte minden megjelentet üdvözölt. 18.00 óra előtt érkezett Pácser Attila fotóművész és Tarczali Andrea művészettörténész, majd Angel Judit művészettörténész és Bartha Sándor képzőművész. Jelen voltak: Keserue Zsolt, Kovács Lola, Szacsva y Pál képzőművészek, Horváth Balázs, a Tilos rádió műsorkészítője, akit az este folyamán többen „Byron” néven szólítottak. Sugár János (szintén képzőművész) is jelen volt, de korábban távozott, Havas Bálint (szintén képzőművész) pedig később érkezett lányával, még később Beöthy Balázs (szintén képzőművész). Több fiatal (a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt vagy jelenlegi hallgatói), valamint Menesi felesége és lányuk (Vica), illetve további ismerőseik is jelen voltak.

A hátsó térben lévő fali polcrendszeren rengeteg kiállítási meghívó volt elhelyezve. Az 1990-es évektől kezdve napjainkig, mindenféle intézmény kiállítási meghívói, sok borítékban, közöttük felbontatlanok is. A címzett általában Menesi vagy index, de Farkas Andrea is. Ezeket válogatták, nézegették és olvasgatták a jelenlévők. A helyiség közepén állva egy angol szó volt kiolvasható a polcrendszerből: „look,” mellette a falra kisebb betűkkel, kézzel írva: „for the contexts.”

Az utcáról nem látható belső falon, a teljes felületet betöltő ábra volt látható, piros és fekete színekkel, szaggatott körvonalú Magyarország térkép, városnevek, melyekhez egyetemi tanszékek nevei, dátumok és személynevek kapcsolódtak. Nem csak magyarországi városok, Cluj-Napoca, Nitra, Novi Sad és Subotica is.

Egy kisebb Magyarország térképben piros pontok és vonalak, valamint három kördiagram százalékokkal és magyarázatokkal. Az első szerint a „flying art courses” aránya 26% budapesti, 61% vidéki és 13% külföldi. A második alatt az olvasható, hogy 84% nem művészeti terület, a harmadik alatt pedig az, hogy 88 művész és művészeti szakember vett részt. A helyiség végében székek és diavetítő egy megállított képpel: „artists never stay sad for long.”

18.22-kor Istvánkó köszöntötte a megjelenteket a „nulladik” kiállításon. Ezek után Menesi több, mint 30 percen keresztül vetített diákat a falra. A vetítés során kiderült, hogy korábban több kiállítási helyszínen lelakkozta a falat különböző méretekben, cigarettával is csinált műtárgyat, illetve rágógumiból, ez utóbbit mindhárom gyermeke részvételével. Több, általa „kiegészítésnek” nevezett „munkát” készített, 1995-ben például egy teremőrszék párnáját másolta le és állította ki az Ernst Múzeumban.

Olyan diát is vetített, amelyen zsebkendők vannak könyveken, pontosabban: „impresszionista festők életrajzi regényein.” Volt, hogy levelet küldött halott mesterének a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára, vagy jukkát ajándékozott a Ludwig Múzeumnak Amerigo Tot sírjáról, de olyan műve is, amelyben az 1970-es és 80-as évek politikai és művészeti eseményeivel keverte össze saját életrajzát, a kronológiában 2014 után 1976 következett.

A vetítés során többször elhangzottak a „cenzúra”, az „engedélyezés” és a „visszalépés” szavak, a „civil”, „független” és „társadalmi” jelzők, illetve olyan szókapcsolatok, mint például „a biztonsági művészet kora” vagy „kontextualizálódik a jelen”. Egy gyermekkori történetről is beszélt Menesi, amelyben édesapja egy ház kapujára írta, hogy „FIAM SZÜLETETT.”

Egyetlen egy festményt mutatott be, az is fekete-fehér. A vetítéshez mellékelt szöveges információ alapján ennek címe, technikája és mérete: „A. Z.-nek magyaráz a kiállításomon (1989), illetve arra kért, hogy fessek (2007), olaj, vászon, 70 x 100 cm.” Szóba került az index-link kiadvány is, amit 1999. április 26-án egy könyvesboltban mutattak be. A részben névazonos index.hu 1999. május 18-án indult. Ez Menesi szerint vagy „médiatörténeti koincidencia, vagy plágium”.

Néhány éve a Liget Galéra homlokzati betűiből az ALL RIGHT feliratot rakta össze Menesi, ez szerepelt pirosra festve az Ajtósi Dürer sor 15. számú épület homlokzatán több, mint egy hónapig (2011. július 13. – augusztus 15.). Ezzel párhuzamosan a Ludwig Múzeum homlokzati betűiből is új, magyar és angol szavakat és mondatokat hozott létre egy esti vetítés keretében. Például: WE ARE GOURMETS, MORALIZE – DEMORALIZE, TUMOUR-AWARD, _EMZETI KULTUR__IS A___, MAG_AR MŰVÉSZETI _K_DÉMI_.

Elhangzott többek között Angel Judit, Fenyvesi Áron, Gulyás Gábor, Koronczi Endre, Nagy Szilvia, Navracsics Tibor, Petrányi Zsolt és Christoph Rauch, valamint egy bizonyos Matthew Higgs neve is, aki a New York-i White Columns igazgatója. Olyan személynevek is elhangzottak, amelyek valószínűsíthetően álnevek: Budha Tamás, Renoir, Tolvaj Ernő, illetve azonosíthatatlan becenevek: Csucsu, Derkó, Tatu. Személyneveken kívül európai városnevek, melyekben hosszabb-rövidebb időket töltött: Hamburg, Párizs, Genf, Lisszabon és Amszterdam. Mindezekhez ottani „munkák” is kapcsolódtak, például egy függöny, amely kívülről került elhelyezésre a hamburgi Admiralitätstraße 72. homlokzatán 1997-ben.

Gyakran említésre került a „Független Képzőművészeti Tanszék”, amely azonban egyik magyarországi felsőoktatási intézmény szervezeti egységében sem található meg. Ennek ellenére „nyári workshop”-jain egyetemisták vesznek részt. 2017-ben például képrejtvényt festettek egy velencei épületre, Hegyeshalmon a volt határátkelő épületében rendeztek kiállítást 2016-ban, egy Somogy megyei faluban, Ádándon pedig a könyvtárnak ajándékoztak egy festményt 2015-ben, ami ugyanúgy kölcsönözhető, ahogy a könyvek.

50 diát mutatott be Menesi, melyek között nem szerepelt az a szoboráthelyezés, amiről két jelenlévő beszélgetett a vetítés után: a Műcsarnok egyik ablakán a Szent Kristóf szobor nézett be, miközben a terem teljesen üres volt. Az, hogy erre a szoboráthelyezésre volt-e engedély, jelenleg nem tudható.

A résztvevők ASTRA sört ittak, ami, talán nem véletlenül, hamburgi gyártású, az est folyamán a helyiség előtt cigarettáztak, bent és kint is beszélgettek, járókelőkkel is szóba elegyedtek. Menesi 21.30 után néhány perccel Beöthy, Horváth, Keserue és Szacsva y társaságában távozott a Blaha Lujza tér irányába.

A 2018. január 9-én „beszélgetés” címen meghirdetett találkozón szintén 25-30 résztvevő volt jelen. A hátsó helyiségben szavazatokat gyűjtöttek azzal kapcsolatban, hogy „Hol legyen kortárs képzőművészeti kurzus egyetemeken és főoskolákon kívül a közeljövőben?”

A társaság a terem leghátsó pontján ült körbe, a vetítés most is része volt az összejövetelnek, Orbán György ismét fotózott, de ebből az alkalomból hangfelvételt is készített. A jelenlévők részben azonosak voltak a decemberiekkel, de több új résztvevő is megjelent. Lődi Virág, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója elnöke, Lázár Eszter, Nagy Edina egyetemi oktatók (Magyar Képzőművészeti Egyetem), Kárpáti János Iván, Koronczi Endre, Pacsika Rudolf képzőművészek, valamint több fiatal művész és egyetemi hallgató.

Később érkezett Gálik András és Havas Bálint, „Kis Varsó” néven ismert képzőművészek, nemrégiben megjelent „Rebels” című könyvük megvásárolható a helyszínen, de a korábbi és a jelen összejövetelen résztvevők nevei is olvasható különböző kiadványokon. Mindkét összejövetelről elmondható, hogy a résztvevők közül senki sem tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

Istvánkó most is köszöntötte a jelenlévőket, majd Erhardt Miklós képzőművész vette át a szót, aki először egy berlini alkalomról kérdezte Menesit, amikor is egy bizonyos archívummal meglehetős alapossággal foglalkoztak német munkatársával. A beszélgetés során újra szóba kerültek Menesi korábbi munkái. Erhardt arra a kérdésre kereste a választ, hogy az 1980-as évek végi, színes ruhákba öltözött, a művészetben bármi megtehető korszak hogyan viszonyul Menesi későbbi munkáihoz.

Molnár Ráhel Anna kurátor a már decemberben szóba került Független Képzőművészeti Tanszékről kérdezte Menesit, mindketten többször használták az „intézménykritika” és az „hierarchia” szavakat. Koronczi folyamatosan fotózta a beszélgetést, Menesi pedig a telefonjával fotózta le Molnárt és Erhardtot. Mindhárman sört ittak a beszélgetés alatt, ami 19.00 óra után néhány perccel ért véget.

Ezek után Menesi több jelenlévőt is arra kért, hogy szavazzanak. A helyiségben felállított ideiglenes pulton A3 méretű szavazóívek, színes filctollak, művészeti és Magyar Narancs folyóiratok voltak elhelyezve, azokban cikkek megjelölésével.

Az est ezek után a decemberi alkalomhoz hasonlóan zajlott, az egyik kisebb csoportban szóba került Erhardt szakálla, egy másikban pedig egy Sepsiszentgyörgy felé tett kitérőről beszélt Menesi. A résztvevők többsége hamarosan távozott, Gálik, Havas, Istvánkó, Kalmár, Menesi és felesége, valamint Molnár viszont még órákon keresztül beszélgettek és ittak, közülük többen időnként az utcán cigarettáztak. Molnár 22.00 óra előtt néhány perccel, Menesi és felesége pedig 23.00 óra után távozott.

 

2018. február 15.
PRINT