img
Konceptvita a Bundestagban - Hans Haacke installációja

Konceptvita a Bundestagban
Hans Haacke installációja

„Az NDK-ban mindig politikai grémiumok döntöttek művészeti kérdésekben. Nem akarok összehasonlításokat tenni, de érzékennyé váltam az ilyen döntésekkel szemben.”
Ezzel a gondolattal zárta le Wolfgang Thierse, a Bundestag SPD-s elnöke az utóbbi évek egyik legkomolyabb művészeti vitáját a német parlamentben.
Április negyedikén a Bundestag a Fordulat (és a háború) óta másodszor tárgyalt és szavazott képzőművészeti kérdésről. Különös módon - vagy éppen természetesen-mindkétszer a Reichstag épülete került középpontba. Az első alkalommal, 1994-ben arról döntöttek, hogy Christo beburkolhatja az épületet, most pedig Hans Haackénak az északi udvarba tervezett installációjáról volt szó. A Reichstagot tavaly óta díszítik műalkotások, mivel a német kormányzat 40 millió márkás költségvetésből vásárolta tele - az eredeti elképzelésektől kicsit eltérően, főként már befutott kortárs képzőművészek munkáiból- a parlament és az új berlini minisztériumok épületeit. Természetesen a képviselőknek sem mindegy, milyen környezetben hozzák döntéseiket, az azonban még az edzett német közvéleményt is meglepte, milyen hevességű vita robbant most ki Haacke installációja kapcsán. „Egy konceptművésznek már ez is egész szép eredmény”- mondta Antje Vollmer, a Zöldek egyik vezető politikusa, a parlament alelnöke, aki nemcsak a projektet, de magát a politikai döntést is ellenezte. Vollmer, aki korábban Gerhard Richter reichstagbeli művét szólta le, most biogiccsnek minősítette az Amerikában élő őskonceptes munkáját. Haacke az átépített Reichstag udvarán egy nagyméretű, 21 x 7 méteres tartószerkezetet kíván elhelyezni, melyben- tervei szerint- a 669 képviselő saját választókerületéből egy-egy mázsa termőföldet helyez el. A földbe nem vetnek semmit, a véletlenszerűen hozott magvak indulhatnak szabad burjánzásnak. A földágyás tetején neonfelirat világít, „A lakosságnak” (Der Bevölkerung) szöveggel, azonos betűtípussal, mint a Reichstag homlokzatát 1916 óta díszítő felirat (melyet mellesleg Peter Behrens tervezett): „A német népnek” (Dem deutschen Volke). A képviselőkből álló Művészeti Testület úgy döntött, hogy a projektet megvalósítják, a CDU/CSU parlamenti frakciója azonban megvétózta a döntést, ezért került a kérdés a parlament elé. A néhol heves és nem mindig szakszerű vitában a politikai pártok képviselőinek többsége meglepően tájékozottnak bizonyult a konceptuális művészet kérdéseiben, így aztán nem került sor Művészeti Testület ajánlásának módosítására. A főként konzervatív képviselők kifogása szerint- bár a szavazáskor sokan keresztbevoksoltak- Haacke elsősorban a portál feliratának félreérthető jelentéstartományát használta fel provokációjában: a „Volk” szó egyetlen- (új)fasiszta- jelentésmezőjét emeli ki. A művészt a nemzetfogalom kigúnyolásával vádolták, alkotmányellenesnek bélyegezték, aki a német nemzet önbecsüléséhez és nemzeti identitásához való jogát kérdőjelezi meg. Haacke arra hivatkozott, hogy korrigálni szeretné a homlokzaton lévő felirat nacionalista kirekesztő jelentését, a hozott földdel pedig a képviselők azt fejezik ki, hogy azokat is képviselik, akik német útlevél nélkül élnek ezen a területen. A parlament végül 260 igen, 258 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a művész megkezdheti a munkát. Arról, hogy hoznak-e földet, a képviselők szabadon dönthetnek.

Formes Attila

2000. január 13.
PRINT