Lowas Péter:

Egy kiállítás hangjai
Karin Sander: Zeigen, Temporäre Kunsthalle Berlin

 

 

A bűvész pálcájáért nyúl, cilindert helyez el a kellékes asztalon. Nem kell, hogy bemutatkozzon, ismerik jól, teszi a dolgát. Szeretik. Pillanatnyi csend, melyet csak a dobpergés tör meg néhány pillanattal később, a mandzsettás kabátujj eltűnik a karima mögött, majd hamarosan ismét felbukkan. A bűvész elmosolyodik, majd így szól: a nyulat mindenki megtalálja ott, ahol nem kereste.

A szürreális bevezető helyénvalónak tűnik, ha azt szeretnénk érzékeltetni, milyen érzés egy üres térben fogódzó után kapdosni, művészetet keresve. Valami olyasmit találni, amivel már volt dolgunk, amit megnyugtató módon kategóriákba tudunk gyömöszölni.

Karin Sander kiállítása elég vitatottan indult, szkepszis és kérdések közepette. A művésznő 566 (a szám nem bír jelentőséggel) Berlinben élő művésztársát kérte fel együttműködésre. A kérés abban állt, hogy készítsenek egy 2-3 perces hangfájlt, ami lehet egy új alkotás, de lehet akár artist statement is, ám mindenképpen legyen jellemző a készítőjére.

Ez a több, mint ötszáz hangdarab került kiállításra a Temporäre Kunsthalle csarnokában. A művek láthatatlanok és alapjáratban hallhatatlanok, csak úgy érjük el őket, ha kikérünk egy múzeumokban használatos digitális audiókalauzt. Segítségünkre van még a falakon körbefutó névsor (ami akár murális munkaként is felfogható), ahol minden felkért művész neve egy számmal kiegészítve szerepel.

Ezek után már csak rengeteg időre van szükségünk, ha végig akarjuk hallgatni az összes hangfájlt. Természetszerűleg minden türelem véges, illetve a nevek többsége még a szupertájékozottak számára sem ismert, tehát két lehetőség van, egy kézenfekvő és egy izgalmas.

Előbbi alatt azt értem, hogy a számunkra ismerős neveket keressük fel, utóbbit úgy hívom, játék a számokkal. Az élmény emlékeztet a berlini laptop orchester bizonyos előadásaira, mikor a közönség fejhallgatókat kap, és azon keresztül élheti meg a koncertet. A különbség, hogy ott mindenki párhuzamosan ugyanazt hallja.

A mű nem előzmény nélküli, hiszen Sandernek volt már több hasonló jellegű munkája, ahol a kiállítótérben csak műcímek szerepeltek és azokat a felkért művészek a fentihez hasonló metódus mentén magyarázták. A kiállítás címe mindenesetre elég egyértelmű (megmutatás, megmutatkozás), bár úgy hiszem, a szó látszatot is jelenthet. Ezek tehát a tények, következzék néhány felvetés.

Üresség és tömeg

A két fogalom értelmezhető egymás ellentéteiként, valamint klasszikus szobrászati, illetve építészeti dilemmákat is takar. Jelen esetben a tér totális üressége a zen, illetve a taoista filozófia kérdéseit veti fel, a helyszín szinte felháborítóan telítetlen, ami rögtön bizonytalan pozícióba állít bennünket.

A horror vacui effektus működése miatt olyan ingerünk támad, hogy hirtelen vizuális benyomásoknak szeretnénk kitenni magunkat. Mikor az értelem (kíváncsiság) elveszíti a fogódzót, akkor lép be az érzelem (remény), hogy helyére billentse a tudatot. Érzelemről beszélek, hiszen az élmény során hangzó és nonlineáris mikroművekkel szembesülünk.

A zene alapvetően az érzelmek révén ér el hatást, és ha a kiindulópontunk az, hogy John Cage óta bármi felfogható zenének, akkor ezt kiterjeszthetjük a kiállítás teljes repertoárjára is. A választási lehetőségek a falon kínálkoznak, itt kezd dolgozni a mennyiség: a művészet ötszázhatvanhatféle verziójával találkozhatunk, de persze nem fogunk, mert egyre nehezedik ránk az idő, a kísértő tudat, hogy ennek a feladatnak nem nagyon lehet eleget tenni.

Ebben a pillanatban felszabadulunk a felelősség súlya alól és inkább, mint játékot próbáljuk felfogni a szituációt. Örülünk, ha egy-egy szellemesebb hang-költemény hatása alá kerülünk. A hang (a zene) egyik sajátossága, hogy képes arra, hogy a tudat bármekkora erőfeszítése ellenére magával ragadja a lelket.

Kortárs képzőművészet esetében a nézőnek legtöbbször a látvánnyal van dolga, a hangoknak általában csak kiegészítő szerep jut. A mostani élmény azonban ettől teljesen eltér. A vizualitás eltűnik, pontosabban tisztán performatív szituációba terelődik, a konkrét látvány helyére pedig a képzelőerő és az imagináció lép mindkét oldalról.

Az alkotók részéről ez abban nyilvánul meg, hogy tevékenységét a hang irányából kell elképzelnie és transzformálnia (kódolnia), míg a látogató oldaláról ez a dekódolás képességét feltételezi, tehát, hogy képes ezt a csomagot visszafejteni és elképzelni, hogy adott művész mivel is foglalkozhat valójában. A művelet nem reménytelen, bár kétséges a siker.

A művész, mint kurátor

Ugyan van koordinátora a kiállításnak, mégpedig az intézmény egyik vezetője, Angela Rosenberg, illetve számos asszisztens dolgozott a projekten, hivatalosan kinevezett, a keretet és a koncepciót kijelölő hivatásos kurátora mégsincs az eseménynek.

Pontosabban ezt a munkát a művész maga végzi el, illetve ez a szerep az egyik lényeges motívuma az eseménynek. Régóta vitatott és megoldatlan kérdés. hogy egy művész képes-e ellátni a szervezési feladatokat, illetve ha valaki, mint kurátor lesz ismert, akkor mennyi esélye van a művészként való érvényesülésre.

Az első verzió megvalósíthatónak látszik, hogy egy művész saját kezébe veszi a dolgokat és ő hoz tető alá egy kiállítást. Esetleg ebből aztán rendszeres gyakorlat válik a részéről, amit lassan a szakma is elfogad.

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy manapság nincs szükség reneszánsz emberekre, még a művészetben sem. Specialisták kellenek, akik részfeladatokat képesek renderelni. Ezek a feladatok általában el is látják az illetőt tennivalóval egy életre. Ha egy művész szervezkedni kezd, hamar elveszítheti státuszát a rendszeren belül, ahol minden látszólag ésszerű, logikus és demokratikusan elrendezett. A valóságban ez koránt sincs így, bár akadnak ilyen esetek is.

Karin Sander ezt a munkát frappánsan végezte el, a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt, hogy ezzel a közmondásos közhellyel éljek. Művészként, mint kurátor oldotta meg a feladatot, de mindvégig a művész-oldalon maradt. Pedig majd hatszáz szerzőt rávenni, hogy "gyártson le" egy párperces hangfájlt egy olyan művész számára, akit talán csak az artfacts-on található mutatókból ismer, nem kis feladat, még akkor sem, ha egy ilyen tőkeerős és rangos intézmény áll mellé.

Számomra, mint archívum-kedvelő számára még egy érdekes dolog merül fel a kiállítás kapcsán, nevezetesen az egyes művek sorsa. Általában régóta érdekel, mi történik a munkákkal, melyek bizonyos kontextusba helyezve élnek és mesélnek el egy történetet, de ebben az esetben különösképpen.

Képesek-e megőrizni a frissességet, kitart-e értékük hosszabb távon. Hiszen nem tisztázott, mi történik a hangfájlokkal a kiállítás véget értével. Egy gyűjteménybe kerülnek, vagy egy iroda polcán várják dvd-re írva sorsuk folytatását? Az anyag ugyanis korlenyomat és képet ad a jelenlegi művészeti helyzetről Berlinben, ha nem is teljeset, mindenesetre reprezentatív mintát.

Igazán következetes megoldás az lehetne, ha a művész, mint osztatlan közöst kezelné ezt a kis archívumot, elérhetővé téve a műveket egy szélesebb közönség számára is. Nemcsak mint esztétikai élményt, hisz a dolog sokkal lényegesebb mozzanata az lenne, hogy így a városban élő művészek és kurátorok számára egy megközelítési stratégiát nyújtana.

Ennek mentén a művészek közti kommunikáció is megeredhetne, akár komoly munkakapcsolatokat eredményezve. A nagyvárosban élő művész helyzete nem könnyű, hamar beilleszkedési stratégiákat kell eszközölnie, hogy a rendszer részének érezhesse magát. Kialakít egy hálózatot, helyekkel és emberekkel, de ezeken sokszor megfeneklik, vagy ellaposodik egy karrier.

A kiállítás legfontosabb konzekvenciáját abban látom, hogy embereket közelít egymáshoz, a tömegből (társadalom, nép, a szakma, stb.) kiemelve az egyént, akik nevükkel és művükkel hitelesítik a kiállítást. Mindezek mellett kritikát fogalmaz meg a tömegtermelés, valamint az eltömegesítés ellen. Rámutat arra, hogy a művészeti rendszer végső soron egy mikrotársadalom, hierarchiával, szokásokkal, tradíciókkal, dialektusokkal. Ezt a kollektív tudatot ragadja meg, annak részeseivé emelve bennünket, nézőket is.

 


Felkért művészek:

Saâdane Afif, Carla Ĺhlander / Gernot Wieland, Nader Ahriman, Nevin Aladag, Stefan Alber, Erik Alblas, Sonja Alhäuser, Bettina Allamoda, Heather Allen, Pablo Alonso, D-L Alvarez, Matthew Antezzo, John Armleder, Ole Aselmann, Martin Assig, Marius Babias, Mona Babl, Elvira Bach, Florian Bach, Frank Badur, Fritz Balthaus, Heike Baranowsky, Gabriele Basch / Maurice de Martin, Rui Calçada Bastos, Florian Baudrexel, Michael Bause, T.R. Becker, Tjorg Douglas Beer, Birgit Bellmann, Benjamin Bergmann, Christine Berndt, Anne Berning, Michael Beutler, Nicole Bianchet, Gerry Bibby, Marc Bijl, Norbert Bisky, Caroline Bittermann, Kristleifur Björnsson, John Bock, Katinka Bock, Armin Boehm, Hartmut Böhm, Heike Bollig, Monica Bonvicini, Shannon Bool, Susanne Bosch, Pauline Boudry / Renate Lorenz, Daniela Brahm, Marc Brandenburg, Monika Brandmeier, Barbara Breitenfellner, Mari Brellochs, Micha Brendel, Birgit Brenner, Agnieszka Brzezanska, Nine Budde, Matthew Burbidge, BURGHARD, Katarina Burin, Stefanie Bürkle, Susanne Bürner, André Butzer, Pash Buzari, Janet Cardiff / George Bures Miller, Eva Castringius, Libia Castro & Ólafur Ólafsson, Antonio Catelani, Jessica Centner, Paolo Chiasera / Alex Trebo, Helen Cho, Clegg & Guttmann, Kerstin Cmelka, Daniela Comani, Martin Conrads, Martin Conrath / Marion Kreißler, Natalie Czech, Camilla Dahl, Björn Dahlem, Martin Dammann, Mariechen Danz, Paul Darius, Ronald de Bloeme, Michel de Broin, Christine de la Garenne, Jana Debrodt, Dellbrügge & de Moll, Dieter Detzner, Frank Diersch, Peter Dittmer, Ursula Döbereiner, Peter Dobroschke, Jason Dodge, Paula Doepfner, Christina Doll, Tatjana Doll, A K Dolven, Johanna Domke, Antje Dorn / Lukas Lonski, Hannah Dougherty, Margarete Dreher, Ruprecht Dreher, Jürgen Drescher, Arnold Dreyblatt, Sven Drühl, Peter Duka, Jimmy Durham, Mikala Dwyer, Bogomir Ecker, Knut Eckstein, Maria Eichhorn, Frauke Eigen, Dörte Eißfeldt, Paul Ekaitz, Nezaket Ekici, Robert Elfgen, Thomas Eller, Elmgreen & Dragset, Slawomir Elsner, Annika Eriksson, Ay??e Erkmen, Esra Ersen, Ueli Etter, EVA & ADELE, Simon Faithfull, Faller / Mieth / Stüssi / Weck, Anna Fasshauer, Valérie Favre, Friederike Feldmann, Peter Fend, Rainer Fetting, Berta Fischer, Nina Fischer & Maroan el Sani, Wolfgang Flad, Ulrike Flaig, Christian Flamm, Jean Pascal Flavien, Thomas Florschuetz & Carla Guagliardi, Carsten Fock, Gunda Förster, Olivier Foulon, Heiner Franzen, Hanna Frenzel, Marten Frerichs, Pia Fries / Hans Brändli, Barbara Frieß, Bernard Frize, Tom Früchtl, Simon Fujiwara, Tine Furler, Taro Furukata, Dani Gal, Heike Gallmeier, Bernhard Garbert, Kati Gausmann, Axel Geis, Stella Geppert, Patrycja German, Torben Giehler, Milena Gierke, Andrew Gilbert, Annette Gödde, Claus Goedicke, Thorsten Goldberg, Undine Goldberg, Erik Göngrich, Delia Gonzalez, Douglas Gordon, Kerstin Gottschalk, Sabine Groß, Katharina Grosse / Michael E. Smith, Lilly Grote, Asta Gröting, Eva Grubinger, Beate Gütschow, Terry Haggerty, Mathew Hale, Hlynur Hallsson, Atalayman Haluk, Friederike Hamann, Sebastian Hammwöhner, Jens Hanke, Elín Hansdóttir, Erla S. Haraldsdottir, Joe Hardesty, Ellen Harvey, Bertram Hasenauer, Christian Hasucha, Mona Hatoum, Tobias Hauser / Hermann Bohlen, Elisabeth Hautmann, Eberhard Havekost, Claire Healy & Sean Cordeiro, Swetlana Heger / Billy Davis, Isabell Heimerdinger, Valeria Heisenberg, Hans Hemmert, Uwe Henneken, Anton Henning, Knut Henrik Henriksen, Arturo Herrera, Swantje Hielscher, Gregor Hildebrandt, Veronike Hinsberg, Moritz Hirsch, Franz Hoefner & Harry Sachs, Christian Hoischen, Karl Holmqvist, Olaf Holzapfel, Alexandra Hopf, Laura Horelli / Anu Pennanen, Ute Hörner & Mathias Antlfinger, Sabine Hornig, Franka Hörnschemeyer, Satch Hoyt, Felix Stephan Huber, Patrick Huber, Nicolai Huch, Markus Huemer, Elvira Hufschmid, Sofia Hultén, Hideaki Idetski, Leiko Ikemura, John Isaacs, Jeroen Jacobs, Dani Jakob, Christian Jankowski, Monika Jarecka, Mona Jas & Holger Friese, Olaf Christopher Jenssen, Sven-Ĺke Johansson, Rolf Julius, Stephanie Jünemann, Stephan Jung, Lisa Junghanß, Johannes Kahrs, Ilona Kálnoky, Sejla Kameric, Helmut & Johanna Kandl, Eckhard Karnauke, Katharina Karrenberg, Silke Kästner, Veronika Kellndorfer, Isabel Kerkermeier, Iris Kettner, Waszem Khan, Shila Khatami, Thomas Kiesewetter, Dietmar Kirves, Christiane Klatt, Astrid S.Klein, Gisela Kleinlein, Heike Klussmann, Paco Knöller, Daniel Knorr, Folke Köbberling & Martin Kaltwasser, Andreas Koch, Peter K. Koch, Takehito Koganezawa, Susanne Kohler, Karsten Konrad, Korpys / Löffler, Katarzyna Kozyra, Pauline Kraneis, Ullrich Kraus, Wolfgang Krause, Clemens Krauss, Susanne Kriemann, Käthe Kruse, Christina Kubisch, Coco Kühn, Raimund Kummer, Michael Kunze, Ulrike Kuschel, Susanne Kutter, Alicja Kwade, Marcellvs L., Nick Laessing, Christin Lahr, David Lamelas, Mark Lammert, Pia Lanzinger, Sami Ben Larbi, Tim Lee, Gerda Leopold, Via Lewandowsky, Alexandra Leykauf, Axel Lieber, Deborah Ligorio, María Linares, Ute Lindner, Nikolaus List, Thomas Locher, Wiebke Loeper, Adrian Lohmüller, Susanne Lorenz, Darri Lorenzen, Antonia Low, Robert Lucander, Dieter Lutsch, Ute Mahling, Inge Mahn / Katrin Albrecht / Valentin Hertweck, Antje Majewski, Katrin von Maltzahn, Simone Mangos, Matthias Mansen, Angelika Margull, Rémy Markowitsch, Bernhard Martin, Yvette Mattern, Hans-Jörg Mayer, Matthias Mayer, Christoph Mayer chm. / Andreas Hagelüken u.a., Josephine Meckseper, Jonathan Meese, Birgit Megerle, Sandra Meisel, Bjřrn Melhus, Isa Melsheimer, Florian Merkel / Jasmin Schwarz / BEEP OFF, Arwed Messmer, Yves Mettler, Dörte Meyer, Nanne Meyer, Angelika Middendorf, Ricarda Mieth, Boris Mikhailov, Yana Milev, Gerold Miller, John Miller, Igor Mischiyev, Dane Mitchell, Martin Mlecko, Christiane Möbus, Ulrike Mohr, Martin Mohr, Regina Möller, Jonathan Monk, Stephan Mörsch, Sofie Bird Mřller, Jan Muche, Christl Mudrak, Wolfgang Müller, Peter Müller, Michael Müller, Matt Mullican, Anca Munteanu-Rimnic, Piotr Nathan, Hajnal Németh, Ursula Neugebauer, Neulant van Exel, Carsten Nicolai, Karina Nimmerfall, Astrid Nippoldt, Ann Noël, Jens Nordmann, Silke Nowak, Hester Oerlemans, Roman Ondak, Aya Onodera, Michael Otto, Amy Patton, Antonio Gonzales Paucar, Manfred Peckl, Joăo Penalva, Manfred Pernice, Sandra Peters, Kristian Petersen, Mario Pfeifer, Katja Pfeiffer, Pfelder, Daniel Pflumm, Andrea Pichl, Katinka Pilscheur, Hermann Pitz, Nina Pohl, Marco Poloni, David Polzin, Sophia Pompéry, Lynn Pook & Julien Clauss, Bettina Pousttchi, Prinz Gholam, Peter Pumpler, Norbert Radermacher, Fritz Rahmann, Alexandra Ranner, Rebecca Raue, raumtaktik, von Borries / Böttger, Haleh Redjaian, Dodi Reifenberg, Inken Reinert, Berthold Reiß, Andreas Reiter Raabe, Thomas Rentmeister, Cornelia Renz / Laura Bruce, Gunter Reski, Mandla Reuter, Reynold Reynolds, Bernd Ribbeck, Tanja Rochelmeyer, Gerwald Rockenschaub, Kirstine Roepstorff, Ursula Rogg, Stefan Römer, Maya Roos, Peter Rösel, Jenny Rosemeyer, Rosen / Wojnar, Aura Rosenberg, Angela Rosenberg, Fried Rosenstock, Roth Stauffenberg, Miguel Rothschild, Steven Rowell, Annette Ruenzler, Egill Sćbjörnsson, Stefan Saffer, Anri Sala, Dean Sameshima, Maike Sander, Yorgos Sapountzis, Yehudit Sasportas, Matt Saunders, Eran Schaerf, Albrecht Schäfer, Sophia Schama, Gerda Scheepers, Jutta Scheiner, Andreas Schimanski, Hanns Schimansky, Cornelia Schleime, Ariel Schlesinger, Sebastiaan Schlicher, Les Schliesser, Gesine Schmauder, Regina Schmeken, Gunna Schmidt, Tomas Schmit, Ralf Schmitt, Gregor Schneider, Albrecht Schnider, Dennis Scholl, Frances Scholz, Eva Maria Schön, Jo Schöpfer, Henrik Schrat, Michael Schultze, Tilo Schulz, Alexandra Schumacher, Veronika Schumacher, Martina Schumacher, Hanna Schwarz, Daniel Seiple, Andreas Sell, Aurelia Sellin, Marcus Sendlinger, Eva Seufert, Catriona Shaw, Amie Siegel, Judith Siegmund, Wiebke Siem, Katharina Sieverding, Markus Sixay, Jim Skuldt, Andreas Slominski, Florian Slotawa, Raaf van der Sman, Christopher Snee, Juliane Solmsdorf, Astrid Sourkova / Markus Selg, Heidi Specker, Thomas Spielmann, Andrea Splisgar, Rainer Splitt, Martin Städeli, Klaus Staeck, Raimar Stange, Tim Stapel, Simon Starling, Julia Staszak /Olaf Mach, Erik Steinbrecher, Bente Stokke, Fiete Stolte, Roland Stratmann, Josef Strau, Jaro Straub, Marlene Streeruwitz, Katja Strunz, Asli Sungu, Shanghay Surbir, Anita Tarnutzer, Vincent Tavenne, Mathilde ter Heijne, Benedikt Terwiel, Stefan Thiel, Mirjam Thomann, Bernhard Thome, Jan Timme, Rirkrit Tiravanija, Wawrzyniec Tokarski, Christian Tonner, Bernd Trasberger, Petra Trenkel, Luca Trevisani, Mette Tronvoll, Sandra Truté, Nasan Tur, Jochen Twelker, Timm Ulrichs, Malte Urbschat, Ignacio Uriarte, Marcel van Eeden, Maria Vedder, Vlado Velkov, Till Velten, Johannes Vogl, Gabriel Vormstein, Gunnar Voss, Simon Wachsmuth, Alexander Wagner, Rolf Walz, Tian Tian Wang, Fu Wang , Ryszard Wasko, Corinne Wasmuht, Suse Weber, Heike Weber, Ina Weber, Clemens von Wedemeyer, Markus Weggenmann, Susanne Weirich, Albert Weis, Ute Weiss Leder, Peter Welz, Tilman Wendland, Matthias Wermke / Mischa Leinkauf, Maja Weyermann, Suse Wiegand, Claudia Wieser, Eva-Maria Wilde, Berndt Wilde, Stephen Wilks, Barbara Wille, Klaus Winichner, Markus Wirthmann, Anna Witt, Karsten Wittke, Johannes Wohnseifer, Jens Wolf, Alexander Wolff, Ming Wong, Christine Würmell, Florian Wüst, Paola Yacoup, Ekrem Yalcindag, Haegue Yang, Qin Yufen, Simone Zaugg, Holly Zausner, Francis Zeischegg, Georg Zey, Ralf Ziervogel, David Zink Yi, Annett Zinsmeister, Christina Zück, Christof Zwiener

2010. január 5.
PRINT