„Mindenki megnyugodhat” - mondta az Ernst Múzeumban tartott előadásán Bellák Gábor, és valóban, lehet-e mást tenni? Minden elhatároztatott, megíratott, lepecsételtetett, kihirdettetett. A Modern Magyar Művészeti Múzeum a Magyar Nemzeti Galéria részeként funkcionál majd, elsősorban annak raktári anyagaiból gazdálkodva. Minden, de tényleg minden kérdés megoldódni látszik. Az új igazgató, aki majd egyben a Galéria főigazgató-helyettese is lesz, pályázat útján választatik ki. Ő dolgozhatja majd ki az elkészült, „mozgatható falú” múzeumépületbe az új koncepciót. Bellák Gábor tervezete a Minisztériumban elfelejtetett. Szerintem - és ez a legprivátabb magánvéleményem -, bár ő maga valószínűleg nem pályázik, írásának alapelemei (valamint Miniszter úr kívánságai), azért visszaköszönnek majd a nyertes pályaműben. Ezen kívül nemsokára pályázatot írnak ki, Sugár Jánosék projektjére ráduplázva, 4 kurátor - 4 koncepció címmel, független (esetleg külföldi sztár-) kurátorok számára egy-egy féléves kiállítás összeállítására, szintén a rendelkezésre álló anyagból. Így aztán a több mint hétmilliárdos beruházás, a nagyívben bevezetett óriásprojekt gyakorlatilag a Nemzeti Galéria belügyévé változik, melyben a fő kérdés a „Melyik osztályt hová tesszük?” lesz. (Mondjuk - szintén magánvélemény - ez a megoldás a Ludwig Múzeum átköltöztetésével talán kézenfekvőbb lett volna.) Az új múzeum kiállítóterülete 4000 négyzetméter, amely, mint megtudtuk, több mint a Ludwig Múzeumé. Apropó Ludwig. Úgy tűnik, e múzeum sorsa is a felejtés, amely majd akkor válhat teljessé, ha a Momaműmú tíz év múlva esetleg - mert mint lehetőség ez is elhangzott - kortárs anyagok gyűjtésére vált majd át. Egyelőre azonban a Galéria gyűjteménygyarapítása van napirenden, a Vasilescu-gyűjtemény (melynek pere, mint hallottuk, valószínűleg az idősb V. Jánosra nézve áll kedvezően(((?))) ) és a László Károly gyűjtemény megcélzásával. Elhangzott még, hogy a szakma nem elég aktív az exindex fórumán, de ezen talán még lehet javítani. Bár Zoboki Gábor építész az Octogonnak az ünnepélyes alkalomra kibocsátott PR-kiadványában „szakmapolitikai csatározásnak” nevezi a múzeum körül kialakult vitát, reméljük, hogy az egy-két kérdésben még tovább tart. Reméljük továbbá, hogy a pályázatokon „megfelelő” eredmény születik, hiszen - ismét Zobokit idézve - „hallatlan elszántság van a szakmában aziránt, hogy ezt az intézményt jó kezekben tudják.”
|
|
