Értem és rokonszenvesnek is találom hogy Angel Judit a mához kapcsolná a létesítendő intézményt, és nem is kérdéses, hogy jó lenne, ha a jelen művészetének volna valamiféle otthona, központja, tere, klubja. De a múzem mint intézmény, mint koncepció, és a jelen eleven művészete kategorikusan kizárják egymást. A múzeum a magunk történetét rendezi egybe, mondja el, menti meg az eltűnéstől, illeszti ugyane történet előző fejezetéhez, és ehhez legalább néhány évtized késésben kell lennie a jelenhez képest. Ki kell várnia, amig egy-egy műről biztosan tudható, hogy része a történetnek. A MOMA is várt vagy harminc évet Cindy Sherman Untitled Film Still-jeinek a megvásárlásával, pedig azokról szinte azonnal tudható volt, hogy ott a helyük, kicsit kevesebbet Gerhard Richter Baader-Meinhof képeivel (és lehet, hogy ezt el is hamarkodták). Tehát szét kellene választanunk két régi óhajt: egy modern magyar művészeti múzeum, és egy kortárs művészeti központ, kiállitótér, esemény-színtér vágyát. A múzeum feldobható mindenféle járulékos kiszolgálóegységekkel, de nem hiszem, hogy lényegét tekintve megreformálható anélkül, hogy lényegi funkciója sérülne. Ami nem gátolja más műfajú művészeti intézmények feltalálását.
|
|