A fórum neve: Vitafórum a Modern Magyar Művészeti Múzeumról A felkért hozzászólók a jogosult felhasználók belépése menüponton keresztül jelentkezhetnek be, további olvasók a muzeumforum@c3.hu e-mail címre írhatják meg véleményüket. A beérkezett e-maileket a szerkesztőség moderálja.

«« Főoldal «« Előzmények «« ÖSSZEFOGLALÓ «« Moderálási szabályok

Az üzenet küldője: Múzeumfórum E-mail:   Dátum: 2002 március 14 16:49:30 [Csütörtök] Téma: Milyen mûvészeti ágak, mûfajok, és milyen hangsúllyal kapjanak helyet a múzeumban?

Az üzenet küldője: Passuth Krisztina E-mail:   Dátum: 2002 március 19 15:58:15 [Kedd] Téma: Műfajok A klasszikus értelemben vett képzőművészeti műfajokon kívül még a fotó, plakát, tipográfia.

Az üzenet küldője: Tatai Erzsébet E-mail:   Dátum: 2002 március 22 11:52:14 [Péntek] Téma: Re: Milyen muvészeti ágak, mufajok, és milyen hangsúllyal kapjanak helyet a múzeumban? - Az új gyűjtemény műfaji és ágazati megoszlása az új művészethez igazodjon. Nyilvánvaló, hogy ott az objektek, installációk csakúgy helyet kapnának, mint a videó- és számítógépes munkák; s hogy a képet nemcsak a festmények, grafikák rajzok jelentik, hanem a fotók, digitális printek is. Érdemes lenne mindazt gyűjteni, ami a vizuális kultúrába tartozik, legyen az (megszokott kategóriáink szerint) "autonóm" vagy "alkalmazott" művészet. Annál is inkább, mert a határok gyakran elmosódnak.

Az üzenet küldője: Zwickl András E-mail:   Dátum: 2002 március 29 12:24:49 [Péntek] Téma: Mûvészeti ágak és mûfajok A modern művészet 20. századi története, a művészettörténet-tudomány szemléletváltása és ezzel összefüggésben a múzeum intézményének átalakulása azt mutatja, hogy napjainkra megkérdőjeleződött a pusztán hagyományos képzőművészeti műfajokra szorítkozó modern művészeti múzeum modellje. Az 1945 utáni művészetben magától értetődő az új műfajok és médiumok múzeumi jelenléte (a combine painting-től az installációig, a fotótól a videóig), és ez a megközelítés a korábbi időszakok bemutatásában is érvényre jut: a század első felének művészetében egyre nagyobb szerepet kapnak azok a területek, amelyek korábban ki voltak zárva a modern művészeti múzeumokból. Az alkalmazott grafika, a fotóművészet, sőt a mozgókép számos alkotása egy adott korszak vizuális kultúrájának meghatározó részei, amelyeket nem lehet elválasztani a képalkotás más formáitól. Noha a külföldi múzeumokban egyre inkább ez a szemlélet érvényesül, a magyar múzeumokat továbbra is a festészet hegemóniája jellemzi, mögötte még a többi hagyományos képzőművészeti műfaj is háttérbe szorul (szobrászat, autonóm grafika). Egy új modern művészeti múzeum gyűjtőkörét mindenképpen ki kellene terjeszteni a vizualitás tágabb területére, a téralkotás és a tárgyformálás határokat átlépő formáival kapcsolatban pedig azon is érdemes elgondolkodni, hogy az építészet és a design milyen módon jelenhetne meg ebben a közegben.

Az üzenet küldője: Bakos Katalin E-mail:   Dátum: 2002 március 29 14:57:24 [Péntek] Téma: Műfaji sokrétűség Egy új múzeumnak, különösen, ha annak "modern művészeti múzeum" a neve, a vizuális kultúra minél szélesebb körét fel kéne ölelnie, nem fenntartva az akadémizmus idején keletkezett műfaji hierarchiát, hanem azon túllépve. Hiszen a képzőművészeti múzeum nemcsak festészeti gyűjteményből áll - ezt az evidenciát nem is említeném, ha nem merült volna fel ilyen jellegű, leszűkítő leválasztás a Nemzeti Galéria gyűjteményéből -, hanem az ugyanazokat a korszakokat, tendenciákat, nemegyszer ugyanazokat az életműveket reprezentáló szobrászati és grafikai kollekciókból is, sőt szerves részét képezik a művészeket és a művészeti élet döntő eseményeit megörökítő fotók, filmek, videófelvételek, írások - melyek adattári anyagként többnyire ma is bekerülnek a múzeumokba. Minél inkább közeledünk a mához, annál inkább megnő a fotó, a fotó- és nyomtatott dokumentáció, a film és a videó szerepe a művészeti gyűjteményen belül is. A 20. századi vizuális kultúra elválaszthatatlan része a tervezőgrafika, azaz a könyv- és reklámművészet. Sok magyar festő pályájában játszott fontos szerepet a plakát vagy az illusztráció. Az igényesen megformált művészeti folyóiratok bekötetlen példányainak, amelyek nemcsak dokumentumok, hanem műtárgyak is, kiállításra készen kell állnia. Ugyanilyen fontos az ars poetica-t formába öntő kiállítási plakátok szerepe is. Hasonlóképpen egyes művészeti korszakokban, és sok életműben szoros kapcsolat volt építészet és festészet/grafika között, színház, bábszínház, rajzfilm és festészet/grafika között, ennek - a megfelelő szakgyűjtemények mellett - képzőművészeti gyűjteményekben is le kell csapódnia. Hogy a kívánatos műfaji sokrétűség - mely csírájában megvan például a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben és segédgyűjteményeiben (funkcionális rajzok, plakát, illusztráció a grafikai gyűjteményben, hang- és videofelvételek az adattárban) - programszerűen megvalósuljon, ennek az elvnek megfelelő tervszerű gyűjtésre, korszerű raktározási és nyilvántartási technikákra és valóban a 21. századnak megfelelő kiállítási installációra és szemléltető eszközökre lenne szükség. Az e téren jelentkező hiányosságokat és megoldatlan problémákat jól látják a múzeumi munkatársak mindenütt, néha a hatékony és korszerű működés elementáris feltételei hiányoznak. Azt hiszem, mindannyian elsősorban a saját intézményünket szeretnénk fejleszteni, s mindenhol vannak jó ötletek, fiatal tehetségek. Jó lenne, ha az új múzeum alapításának oka nem a már meglévő gyűjteményekben jelentkezett "rések" kitöltése lenne, hanem új szellemi műhely és közművelődési forma létrehozása. Ez ne történjen a régi intézmények rovására. Legyen meg a módja a régi intézményeknek maguknak gondoskodnia a "rések" kitöltéséről. A Minisztérium feladatát - az újat teremtés mellett - a meglévő szellemi kapacitás kibontakoztatásának elősegítésében látnám. Újonnan létesülő intézményként egy tiszta lappal induló, 21. századi múzeumot tudok csak elképzelni. Ez példamutatóan felvállalhatná azt, amit a közgyűjtemények a mai intézményi struktúrában nem mindig tudnak teljesíteni: gyűjthetné a kortárs formatervezés és a grafikai tervezés (ebbe beleértve a TV-grafikától a plakáton át a komputergrafikáig minden ide tartozó, eddig azonban a művészettörténetírás és a napi kritika által is mellőzött műfajt) esetenként az építészet, belsőépítészet, látványtervezés, a fotóművészet és a kísérleti film alkotásait is, melyek igen erőteljes kölcsönhatásban vannak, sokszor szétbogozhatatlanul, a képzőművészettel (ide sorolódik a festészet, szobrászat, grafika mellett a komputer-print, térberendezés, performance, video, óriásplakát-projektek stb.). Ez nem jelenti azt, hogy a régi gyűjteményeknek ne lenne maguknak is behoznivalója a műfaji sokrétűség terén a saját gyűjtőkörükben (például 20. századi formatervezés, tervezőgrafika, reklámfotó az Iparművészeti Múzeumban).

Az üzenet küldője: N. Mészáros Júlia E-mail:   Dátum: 2002 ápril 17 14:44:47 [Szerda] Téma: Művészeti ágak A képzőművészet hagyományos műfajait megújító, valamint több művészeti ágat, illetve műfajt magában egyesítő művek mellett - environment, elektrografika, komputergrafika, térgrafika, fotografika, installáció, objekt, művészkönyv, papírtárgy, design, kísérleti film, képzőművészeti jellegű iparművészeti alkotások, reklámgrafika stb. - az új technikai művészetek, a multimediális művészet, az interaktív és interdiszciplináris művészet kapna nagyobb hangsúlyt – digitális fotó-, dia-, komputer- és videoművészet, fényművészet, építészeti terv, színes környezettervezés, építészeti üveg stb.