A fórum neve: Vitafórum a Modern Magyar Művészeti Múzeumról A felkért hozzászólók a jogosult felhasználók belépése menüponton keresztül jelentkezhetnek be, további olvasók a muzeumforum@c3.hu e-mail címre írhatják meg véleményüket. A beérkezett e-maileket a szerkesztőség moderálja.

«« Főoldal «« Előzmények «« ÖSSZEFOGLALÓ «« Moderálási szabályok

Az üzenet küldője: Múzeumfórum E-mail:   Dátum: 2002 március 14 16:49:45 [Csütörtök] Téma: Milyen korszakot gyûjtsön és mutasson be a múzeum?

Az üzenet küldője: Passuth Krisztina E-mail:   Dátum: 2002 március 19 15:57:32 [Kedd] Téma: Gyűjtőkör A Múzeum a XX. századot a modernizmus születésétől kezdve gyűjtse - tehát a Fauve-osoktól (magyar viszonylatban a neósoktól) - egészen a hatvanas évekig, ami már a Ludwig Múzeum gyűjtőkörébe tartozik.

Az üzenet küldője: Forgács Éva E-mail:   Dátum: 2002 március 21 11:05:10 [Csütörtök] Téma: Kortárs gyűjteményre van szükség Magyarországon kortárs magyar művészeti gyűjteményre van szükség. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjti a klasszikus magyar művészetet és a század első felének a modern és avantgárd művészetét. A Ludwig múzeum gyűjt kortárs magyar és nemzetközi anyagot egymással összefüggésben. Nemzetközi anyag (magyar és kortárs) kismértékben a Szépművészeti Múzeumban is megjelenik. Ami hiányzik, az az 1945 utáni magyar művészet folyamatos elbeszélése és reprezentációja. Az Európai Iskolától a mindenkori jelenig – amíg újabb korszakok majd megvonnak egy felső időhatárt. Bár az 1980-as évet én markáns korszakhatárnak látom ( a neo-avantgárd vége, posztmodern kezdete) amit mi magunk is világosan megjelöltünk a Tendenciák sorozattal és az Iparterv 68-80 kiállítással, nem látom indokoltnak, hogy egy Kortárs Művészeti Múzeum csak addig, vagy csak attól kezdve gyűjtsön. Belső határokat jól érzékeltethet a rendezés, úgy gondolom, hogy most éppen egy nagyobb korszak folyamatban-látása volna a feladat. Ez a korszak a mindenkori pénzügyi lehetőségekhez képest jól reprezentált ugyan Székesfehérvárott, Pécsett, és még néhány kisebb múzeumban, de Budapesten nincs reprezentatív otthona, és még nagyon sok mű vásárolható meg magángyűjtőktől és művészektől. Az irodalomközpontú magyar kultúra nem is ismeri saját művészeti értékeit. Egy gyűjtemény, amely a (még itthon elérhető) legkiválóbb művekkel, megfelelő építészeti környezetben tudja megjeleníteni az utolsó évtizedek művészeti dinamikáját, rendkívüli fontosságú volna. Néhány külföldön élő művésztől is érdemes volna korai munkákat megvásárolni . Külföldi anyag bemutatása, s így a magyar gyűjteményi anyag kontextualizálása valószínűleg időszakos kiállításokkal érhető el a legjobban. Kortárs nemzetközi anyag gyűjtése rendkívüli anyagi forrásokat igényelne. Művészeti ágak és műfajok alapján már régen nem érdemes és nem lehet szelektálni. Minden és bármely anyag, médium, technika, amivel olyan művet hoztak létre, amit már kiállításon bemutattak, gyűjtendő.

Az üzenet küldője: Tatai Erzsébet E-mail:   Dátum: 2002 március 22 10:01:57 [Péntek] Téma: Re: Milyen korszakot gyujtsön és mutasson be a múzeum? Ha mégis mindenáron új múzeum születik, az legyen mindenestül új, legyen az a XXI. század múzeuma. Az újdonság az alábbiakat jelenti: - Legyen a gyűjtemény új (további szakmai megbeszélés és megegyezés tárgyát képezi, hogy mettől kezdődik az "új", durván leegyszerűsítve a kérdést: az 1960-as vagy a 90-es évektől). Mindig a jelenkor alkotásit érdemes gyűjteni, azt ami a "máról" szól - úgyis az válik később a múlt értékévé /dokumentumává. - A múzeum (működését és épületét is meghatározó) régi metaforái - mint az "értékek tárháza" vagy a "művészet temploma"- helyett új(ak)ra - pl. "agóra" - épüljön. - A bemutatás módja is legyen új (nem elsősorban iskolák /stílusok /korszakok, hanem időszerű problémák szerint); ne csak időszaki kiállításokkal borzolgassa a felszínt), legyenek didaktikus csoportosítások is,.

Az üzenet küldője: Zwickl András E-mail:   Dátum: 2002 március 29 12:18:49 [Péntek] Téma: Mettől – meddig? Egy újonnan létrehozandó modern művészeti múzeum időbeli lehatárolásánál három alapvető változat jöhet szóba. 1. Amennyiben a múzeum a 20. század művészetét mutatja be, abban az esetben a század első évtizedének modern törekvései jelentenék a kezdőpontot. A modern magyar művészet kezdődátumaként ugyan hagyományosan Nagybánya 1896-os indulását szokták kijelölni, és noha a modern magyar művészetet megteremtő, 1860-as években született generáció valóban az 1890-es években kezdte pályáját (Rippl-Rónai, Ferenczy, Fényes stb.), az évtized magyar művészete – még a fiatalok esetében is – erősen kötődik a 19. századhoz, és nem hozható egy nevezőre a nemzetközi művészettörténet korszakolásával sem. Több érv támasztja alá a későbbi, a 20. század első évtizedében készült művekkel történő indítást (neósok, első nagysikerű modern kiállítások, művészcsoportok megalakulása stb.). Ez a korszakhatár kompatibilis mind a nemzetközi művészettörténeti korszakolással, mind az ekkoriban megújuló magyar kultúra más területeinek kronológiájával. A múzeum anyaga az 1980-90-es évek fordulójával zárulna. A 20. század végének művészetében lezajló alapvető változások – a kezdetekhez hasonlóan – megint csak generációváltáshoz köthetőek: a múzeumban bemutatott utolsó generáció az 1950-es években született művésznemzedék lenne. 2. A második lehetőség, hogy a múzeum a 20. század második felének művészetét gyűjtené, az 1940-es évektől. A bemutatás megint csak a művek „szisztematikus kora” alapján érvényesítené a korszakhatárt, így az 1945 előtt induló művészek egy részének késői művei nem kerülnének be a múzeumba, másrészt egyes életműveknek – akárcsak az előző változat esetében – szükségszerűen csak egy része kerülne be a múzeumba. A múzeum gyűjtőköre ebben az esetben is az 1980-90-es évek fordulójával zárul. A szűkebb időhatárok kijelölése mellett elsősorban az szól, hogy lehetővé tenné a korszak művészetének differenciáltabb bemutatását, az egyes évtizedek egymástól gyakran teljesen független jelenségeinek párhuzamos egymás mellé állítását (pl. ötvenes évek; támogatott–tűrt–tiltott művészet stb.), és a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett a vizualitás más formáinak szerepeltetését is (pl. plakát). 3. A harmadik változat az előző kettő záródátumával indulna: az intézmény ebben az esetben a 21. század múzeuma lenne, amely az 1990-es években kibontakozó új törekvésekkel kezdené a gyűjtést, és kortárs művészeti kiállítások megrendezésével folyamatosan gyarapíthatná az újonnan kialakítandó gyűjteményt. Ez a gyűjtés ugyanakkor a legmesszemenőbb mértékben figyelembe tudná venni a műfajok kiterjesztésének, sőt a nemzetközi művészet megjelenítésének az igényét is.

Az üzenet küldője: N. Mészáros Júlia E-mail:   Dátum: 2002 ápril 17 14:40:43 [Szerda] Téma: Mai Magyar Vizuális Művészeti Múzeum Az új Művészeti Múzeumnak az 1980-as évek végétől gyökeresen megújuló magyar művészettel és a vizuális kultúra területeivel kellene foglalkoznia, neve Mai Magyar Vizuális Művészeti Múzeum lehetne. Minden vizuális művészeti területet, minden idetartozó fontos művészeti törekvést, minden új vizuális művészeti jelenséget és minden nemzetközi jelentőségű magyar művészt be kellene mutatnia, s főleg az új médiaművészetre, valamint az interdiszciplináris területekre kellene koncentrálnia, mert a hazai muzeológia helyzetét tekintve a legnagyobb lemaradásunk mind a gyűjtésben, mind a művészettörténeti feldolgozásban, mind a bemutatásban, mind a szakmai képzésben és köztudatformálásban e területen van.