Poroszlai Eszter életműve egy folytonosan kísérletező, tudományos érdeklődéssel átitatott művészi programot tár elénk. Míg korai, festészet hagyományaiból építkező képtárgyain az absztrakció formanyelvét líraibb attitűddel alkalmazta, addig a múlt évtized során érdeklődése egyre inkább a geometrikus absztrakció és a természet tudományos vizsgálódása felé fordult. Minimalista műveiben hangsúlyossá vált a tórusz, majd a kör és a kúp motívuma, azok térbeli kiterjesztésének lehetőségei.
Gondolkodásmódját meghatározza a metafizika és a matematika, absztrakt alkotásai a tér lehetséges újradefiniálásának és a távlat viszonylagosságának lehetőségeit járják körül. Alkotói repertoárjában ebből formálódva jelentek meg precízen szerkesztett installációi, ahol a kifeszített fonalszálak kötegei újabb síkokat hasítanak ki a térből. Túlmutatva a festészet eszköztárán képein különböző textíliák és fotográfiai képalkotói eljárások alkalmazását ötvözi, amelyek a látás és érzékelés, a kép és valóság összefüggéseit, a terek és dimenziók, a materialitás és virtualitás közötti átjárást hivatottak a művészet eszközeivel értelmezni.