† Kungl György

Életének hatvanhetedik évében elhunyt Kungl György keramikus, szobrászművész.

Kungl György 1955-ben született Tatán. 1981-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem rajz-földrajz szakán. 1982 és 1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt.

A nyolcvanas évek második felétől kiállító művész. Korai kompozícióiban a reális és irreális együtt jelennek meg. A szocreál ikonográfiáját átíró groteszk ironikus kerámiaplasztikáival, az ötvenes évek Amerikájának filmhőseit megjelenítő munkáival, majd az évtized végétől készített tájképszobraival sajátos, műfajt újító, a körplasztikát átértelmező kifejezésmódot vezetett be. Későbbi munkáit ő maga így jellemzi: “Műveim egyrészt kimerevített gondolatok, másrészt meditációs médiumok, melyeken mélységes érzelmek és magasztos eszmék állatfigurákon jelennek meg. Szenvedélyesen szerető madarak, felhőkkel harcoló denevérek, tüzekben síró szalamandrák olyan dolgokat tudnak, mernek, tesznek, melyekhez mi gyávák, gyengék, kevesek vagyunk. A szobrok anyagukra nézve az elérhető legfinomabb, legnemesebb porcelánból készülnek. Az anyag a koncepció szerves része. Ez az anyag a mintázás stádiumában képlékeny, engedelmes, az emberi akaratot alázatosan követi. Az égetés során az emberi szándékon túli erők hatnak. A mű végső állapotában rendkívül szilárd, ugyanakkor esendően törékeny.”

Elismerései: 1990-1993: Derkovits-ösztöndíj; 1992, 1994, 1996: Országos Kerámia Biennálé díja; 1997: Munkácsy-díj.