2023. január 5. (csütörtök) 18.00 – 21.00
acb Galéria (Budapest VI. Király utca 76.)
Bak Imre, Kossuth-, és Herder-díjas festőművész, 2022. december 23-án életének 83. évében elhunyt. Végakaratának megfelelően a közönség és a szakma legújabb művei társaságában búcsúzhat el a művésztől, emlékezhet meg munkásságáról; zártkörű temetéséről családja gondoskodik majd a későbbiek során. A csendes megemlékező esten Hajdu István, Bak Imre monográfiájának szerzője búcsúzik az alkotótól.
Bak Imre az 1960-as évek derekán induló magyar művészgeneráció meghatározó egyénisége volt, aki következetes, ugyanakkor párját ritkítóan változatos, több mint fél évszázados művészeti pályát tudhatott magáénak. Kivételes érzékenysége, szerénysége, szakmai alázatossága és következetessége, közel hatvan évet átölelő életműve mély nyomot hagyott a magyar képzőművészeten.
Karrierjének első szakaszát döntően befolyásolta a Zuglói Kör szellemi közege, ahol generációtársaival együtt felvették a kapcsolatot az Európai Iskola és a korai magyar avantgárd szellemi száműzetésben élő alkotóival és Hamvas Bélával is; Bak és nemzedéke mégis az 1968-ban és 1969-ben megrendezett Iparterv kiállításokkal vált széles körben is ismertté.
Az 1960-as évek végén dolgozta ki saját válaszát az amerikai, angol és német hard-edge és minimalista irányzatokra. A művész ezután évtizedeken keresztül kitartóan és töretlenül fejlesztette a festészet utáni absztrakció és a geometrikus absztrakció formanyelvét, egyensúlyba hozva a lokális avantgárd tradíciókat a kortárs festészet szüntelenül változó nyelvével, amelynek ütőerén soha nem lankadó figyelemmel és érdeklődéssel tartotta mindvégig a kezét. Festészeti munkássága mellett egyik fontos úttörője a magyar konceptuális művészetnek is, posztmodern iránti elkötelezettségéről pedig utolsó interjúi is tanúskodnak.
Bak Imre szívesen idézte egyik kedvenc szerzőjét, Santarcangelit, aki így vall a halál és a művészet összefüggéseiről: „A mű feltételezi a halál, vagyis a legnagyobb iszonyat ismeretét és legfőképpen azért születik, hogy ennek az ismeretlennek az iszonyatát legyőzze.” Bak Imre szellemi és szakmai nagysága pótolhatatlan, fájó hiány marad utána a magyar kortárs művészeti életben. Páratlan módon kiérlelt életműve, amelynek tökéletesítésére szánta egész életét, művészeti tanúságtételként szolgál az eljövendő generációk számára.