Capa Visa

Nyilvános prezentáció és beszéletés David Claerbout és Ősz Gábor képzőművészekkel

2022. március 5. (szombat) 17–19 óra
Capa Központ (Budapest VI. Nagymező u. 8.)

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Capa Visa című programsorozatának keretében a szakmai vagy akár magáncélból Budapestre látogató külföldi szakemberek mutatkoznak be. A kortárs fotográfia meghatározó nemzetközi szereplői egy-egy alkalommal nyilvános előadások formájában ismertetik tevékenységüket, kutatási területüket, saját színterüket a Capa Központban.

A rendezvénysorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen a tudáscserére a nemzetközi fotós szcénában aktív alkotók, fotográfusok, intézményvezetők, kurátorok, független szakemberek, szakírók, szerkesztők és a magyar szakemberek között. A CAPA VISA programok angol nyelven zajlanak.

2022. március 5-én, szombaton, 17 órától David Claerbout és Ősz Gábor, a Capa Központban látható Anticamera kiállításon bemutatkozó alkotók tartanak összefoglaló előadást saját munkásságukról. Az előadásokat nyílt beszélgetés követi, amely a közönség kérdéseinek is teret ad.

Az eseményen való részvétel ingyenes.
Az előadások angol nyelvűek.

A Capa Központ teljes területén kötelező a maszk viselése. Javasoljuk a kézfertőtlenítő használatát, továbbá kérjük, hogy tartsák a megfelelő szociális távolságot.

David Claerbout

A pályáját festőként kezdő David Claerbout (sz. 1969) az álló- és a mozgóképes kísérleteivel jutott el az idő és az ábrázolás problémaköréhez. Munkái jellemzően valamilyen hétköznapi tevékenységet vagy eseményt mutatnak be, fő tárgyuk azonban inkább az idő múlása, valamint a valóság és az illúzió közti összetett viszony. A mai fényképeket „mechanikus képeknek” nevezi, mert azok előállításához nem kell különösebb szaktudás, elég csak megnyomni egy gombot. Véleménye szerint a fotográfia elvesztette azt a mágikus karaktert, ami az elmúlt 160 évben jellemezte, de megszűnt az az intim kapcsolat is, ami a kép készítője és annak témája között volt. A fényképezésnek ez a korábbi, ha tetszik, eredeti felfogása manapság azok körében él leginkább tovább, akik valamilyen szinten és módon hatalmat gyakorolnak felettünk, nézők felett, és irányítani akarják, hogyan lássuk a világot. Ebben az értelemben az „anticamera” világa az a világ, ami a fényképező eszközök látókörén kívül esik; az igazság világa, amelyben a dolgok a maguk valóságában léteznek és nem valamilyen propaganda szolgálatában – mint ahogyan a média képei is nagyrészt eszméket terjesztenek mint valós információt. Claerbout a kiállításon bemutatott munkái ezt a dilemmát kívánják leleplezni.

Ősz Gábor (sz. 1962) szintén festészeti problémákból kiindulva jutott el a technikai kép területére kiterjesztett képelméleti vizsgálatokig. Az alapvető művészeti problémákat feszegető alkotásaiban kezdettől fogva foglalkoztatja a képnek az azt hordozó felülethez, a falhoz, illetve a bemutatás egész teréhez fűződő viszonya. A fekete-fehér, a színes fotográfia és a vetített kép belső törvényszerűségeivel foglalkozó munkáiban a fényképezés határterületeit kutatja. Témái az ábrázolás, a politika, a történelem, az épített terek vagy az ezekhez kapcsolódó tárgyi környezet találkozási pontjaiból alakulnak ki. Számára az „anticamera”, akár a kamera nélküli fényképezés értelmében, egy olyan filozófiai kiindulópont, amin keresztül a jövő fényképészetén is elgondolkodhatunk. A fény, az idő és a tér meghatározásának újszerű, tárgyilagos lehetőségeit kutatva olyan nagyszabású, preparált képrögzítő és képalkotó készülékeket készít, amelyek nem a hagyományos kamerák, vetítőeszközök elvei szerint működnek. Ősz mozgó- és állóképeinek, installációinak meghatározó elemei ezek az általa épített camera obscurák és más különleges gépezetek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy jobban megértsük a látható világ fizikai jelenségeit, de ne a mai eszközök képein, illúzióin keresztül, hanem kritikai elemzés útján.

Ősz Gábor
Ősz Gábor