ISBN+ (Budapest VIII. Baross utca 42.)
Sugár János alkotói pályáján a nyilvános tér, a mozgókép és a média különféle kísérleti formái egyaránt helyet kapnak. Munkásságát a PST (public art – street art – taktikus média) gyűjtőfogalommal írják le, közös bennük a zavarkeltés, a kontextus eltolás, az időbeliség és a folyamatos kérdésfeltevés: mi az, ami a múltban jelentéktelennek tűnt, de ma új fényt kap? Mozgóképes tevékenységének megállóit három hét alatt, három blokkon keresztül ismerhetjük meg.
Ma, amikor minden zsebben ott lapul egy rögzítésre alkalmas eszköz, szinte elképzelhetetlennek tűnik, mennyire más volt a hozzáférés néhány évtizeddel ezelőtt. Ez a különbség kulcsfontosságú ahhoz, hogy értsük a ‘90-es, 2000-es éveket. Ez a kiállítás és vetítés-sorozat egy első próbálkozás Sugár kísérleti filmes múltjának feldolgozására és újrakontextualizálására. Nemcsak arra hív, hogy újra felfedezzük a mozgókép történetének egy fontos fejezetét, hanem arra is, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogyan is fogyasztunk mozgóképet.
Sugár János a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán diplomázott, 1979–1986 között tagja volt az Erdély Miklós vezette INDIGO Csoportnak ,1985-től a Balázs Béla Stúdió (BBS) tagja, majd 1990 és 1995 között vezetőségi tagja, 1994 és 1996 között a MetaFórum konferencia-sorozat társszervezője volt. Részt vett 1991-ben a São Paulo-i Biennálén, 1992-ben a kasseli Documentán, majd 1996-ban az 1. Manifestán Rotterdamban.
🎬 Nyitó vetítés
2025.09.27. (szombat) 18:00
Perzsa séta (1985, 50 perc)
🎬 Egyszeri vetítés
2025.10.10. (péntek) 18:00
Kamera a pácban (1992, 70 perc)
Ambigouos Window (1993, 15 perc)
Önök, mint homogén közönség, mindig a tanúi valaminek, most éppen annak, hogy a kamera bajba jutott – hallhatjuk a Kamera a pácban (1992) kezdetekor. A film a valóság, a média és a felvétel aktusának összefüggéseit vizsgálja. Sugár János mozgóképes munkásságának egyik központi műve, 1998-ban az new yorki Anthology Film Archive-ban vetítették.
A film Sugár filmjeinek jellemző mechanizmusára épül, és különböző időben készült felvételek és rétegek alakítanak ki mellérendelő narratívákat. A film ellső szegmense egy a 80-as években készült Super 8-as felvétel a Képzőművészeti Főiskola diákjainak epreskerti elsős avatójáról, amely allatt a kamera monológját hallhatjuk. A második részben egy énekesnőt figyelünk, aki egy zeneszerző lakásában egy dalt próbál, amely kísértetiesen hasonlít az első részben elhangzott monológhoz.
Az Ambiguous Window (1993) hasonló dinamikára épít: különböző városokban forgatott jelenetek (Adelaide, New York, Koppenhága) diverzitása különböző forrásokból származó hangokkal egészül ki. A két alkotás egyaránt a mozgókép médiumának működésére és jellemzőire kérdez rá. Az alkotó által nagyjából ugyanabban a periódusban készült műveket egymás után láthatja a közönség.
A film Sugár filmjeinek jellemző mechanizmusára épül, és különböző időben készült felvételek és rétegek alakítanak ki mellérendelő narratívákat. A film ellső szegmense egy a 80-as években készült Super 8-as felvétel a Képzőművészeti Főiskola diákjainak epreskerti elsős avatójáról, amely allatt a kamera monológját hallhatjuk. A második részben egy énekesnőt figyelünk, aki egy zeneszerző lakásában egy dalt próbál, amely kísértetiesen hasonlít az első részben elhangzott monológhoz.
Az Ambiguous Window (1993) hasonló dinamikára épít: különböző városokban forgatott jelenetek (Adelaide, New York, Koppenhága) diverzitása különböző forrásokból származó hangokkal egészül ki. A két alkotás egyaránt a mozgókép médiumának működésére és jellemzőire kérdez rá. Az alkotó által nagyjából ugyanabban a periódusban készült műveket egymás után láthatja a közönség.
🎬 Záró vetítés
2025.10.17. (péntek) 18:00
Pengő (1987, 6 perc)
Perzsa séta (1985, 50 perc)
Sugár János retrospektív vetítés sorozatának utolsó alkalmán ismét látható a Perzsa Séta, illetve Sugár Révész L. Lászlóval közösen rendezett kísérleti filmje: a Pengő.
A Perzsa Sétát (1985) értelmezték már anti-filmként és bemutatása után többször is kiverte a biztosítékot. A múlt, jelen és jövő viszonyát kutatva azt a kérdést teszi fel: mi az ami a jelen kontextusában a múltból érdekesnek tűnik? A mából szemlélve egyszerre találkozhatunk a város akkori képével, és hallhatjuk mi az ami feltűnően szűrődik át a jövő rostáján. Az idő komplexitása mellett, a Perzsa Séta a rendszer kijátszásának egy lehetséges módjaival is foglalkozik.
A Pengő (1987) Sugár János és Révész L. László közös rendezése, a BBS K (kísérleti) szekció filmjeinek egyike. A váratlan jelenetekből álló de következetes képi logikára épülő alkotás álomszerű, szürrealista narrációt alakít ki.
A Perzsa Sétát (1985) értelmezték már anti-filmként és bemutatása után többször is kiverte a biztosítékot. A múlt, jelen és jövő viszonyát kutatva azt a kérdést teszi fel: mi az ami a jelen kontextusában a múltból érdekesnek tűnik? A mából szemlélve egyszerre találkozhatunk a város akkori képével, és hallhatjuk mi az ami feltűnően szűrődik át a jövő rostáján. Az idő komplexitása mellett, a Perzsa Séta a rendszer kijátszásának egy lehetséges módjaival is foglalkozik.
A Pengő (1987) Sugár János és Révész L. László közös rendezése, a BBS K (kísérleti) szekció filmjeinek egyike. A váratlan jelenetekből álló de következetes képi logikára épülő alkotás álomszerű, szürrealista narrációt alakít ki.