2026. január 30., péntek, 10 óra
Capa Központ (Budapest Vi. Nagymező utca 8.)
A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílt szakmai konferenciát rendez a nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” fotózásáról, fotóiról. Tehát azon portréfotográfiák történetét és társadalmi használatát tekinti át, amelyek a közbeszéd és a történelem reflektorfényében élő személyekről készültek.
A 19. század folyamán az egyszerűsödő sokszorosítási technikáknak köszönhetően a népszerűség kívánalmának egyre kevésbé lehetett csupán nagyszerű tettekkel eleget tenni, láthatónak kellett lenni. A fotográfia megjelenésével, majd a vizitkártyák robbanásszerű térhódításával az arc és a név közösségi térben való terjedésének, ismertté válásának, a „láthatósági tőke” (Natalie Heinrich) megteremtésének, megtartásának és gyarapításának lehetőségei és következményei is megváltoztak.
A fényképek esélyt teremtettek az arc közvetlen tapasztalására a képzőművészet vagy az irodalom tolmácsolása nélkül. Ez a változás nyomot hagyott a kultúra, az aktuális politika, a történelem és azok alakítóinak megítélésén. A fotográfiának a híresség státuszában játszott szerepe hatással volt a műfaj változásaira úgy a fényképezésben, mint a képzőművészetben.
Az arcok közismertsége lehetőséget adott azoknak politikai és kereskedelmi célú hasznosítására egyaránt. Ebben a kommercializálódási folyamatban az arc válhatott politikai eszmék, kulturális produkciók, elvek és egyéni teljesítmények jelképévé, viselőjének személyi hitelével kereskedelmi minőségbiztosítássá, vagy egyszerűen a népszerűségre építő gyűjtőszenvedélyt kiszolgáló memorabilia-ipar tárgyává. A növekvő képforgalom következtében az arc el is válhatott hordozójától, aki elveszíthette ellenőrzését arcmásának felhasználása felett. Ezek a 19. században indult folyamatok a 20. majd a 21. században méretükben, tartalmukban és jelentőségükben esetenként a szélsőségekig felerősödtek, új formákat öltöttek.
A konferencia a kezdetektől, a Kossuth-fotográfiák idejétől máig, a digitális képek, influenszerek, szelfik és szelf-brendek koráig tekinti át a személyiség képpé válásának változatait, a társadalomtudományi szempontok mellett a jogi, etikai aspektusokra is figyelemmel.
PROGRAM:
– 10.00 Köszöntő – Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és Bán András, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke
– 10.10 A Magyar Fotótörténeti Társaság Fotótörténet 3. című kötetének bemutatója
Szekcióelnök: Lengyel Beatrix történész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
– 10.20 Dömötör Mihály fotóművész: A fénykép-portré tekintete, egzisztenciája, esszenciája
– 10.40 Moise Gabriella PhD irodalmár és kultúrakutató: Az „afrikai hercegnő” arcai
– 11.00 Papp Viktor PhD társadalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár: Edison in Hungary
– 11.20 Fejős Zoltán etnográfus: Ahogy a képszerkesztő csinálja
– 11.40 vita, kávészünet
– 12.00 Fogarasi Klára fotótörténész, etnográfus: Tekintete tűz és villám – máskor gyöngéd bíztatás
– 12.20 Dede Franciska irodalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport: Hírességek a kodak előtt
– 12.40 Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő: CELEB # BICIKLI
– 13.00 vita, ebédszünet
Szekcióelnök: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója
– 14.00 Fodor Ákos néprajz mesterszakos egyetemi hallgató, ELTE BTK Néprajzi Intézet: Petőfi állítólagos koponyája
– 14.20 Vörös Boldizsár a történelemtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet: Portréfotók az ünnepelt személyről – és szobrairól
– 14.40 Benda Mihály PhD irodalomtörténész, ELTE BTK Humán Kutatóközpont: Fotó és életrajz Illyés Gyula élete képekben című könyvben
– 15.00 Zsoldos Emese művészettörténész, irodalomtörténész, BTM Kiscelli Múzeum: Halas István és Szilágyi Lenke Petri képe(i)
– 15.20 vita, kávészünet
– 15.40 Bogdán Melinda PhD, vizuális antropológus, muzeológus, múzeumvezető, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum: (Szent)képpé válni
– 16.00 Geréb Anna dr. filmtörténész, Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma: Egy színésznő sok portréja
– 16.20 Szarka Klára kurátor, fotótörténész: A Kádár-korszak sztárjai Keleti Éva kamerája előtt
– 16.40 Rácz Ráchel színháztörténész, PhD-hallgató, Színház- és Filmművészeti Egyetem: Nőkép Ruttkai Éva színházi életművében
– 17.00 vita, a konferencia lezárása
A belépés ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve.
Az előadásokról videófelvétel készül (fotoklikk.net)