2009. november 7. – december 4.
Közelítés Galéria (Pécs,Mátyás u. 9.)
A város a modernizmus csodálatos teljesítménye. Imádott és magasztalt. A város dokumentum, mert architektúrájában a történelmet is hordozza. Számos művész munkája foglalkozik az utópiába vetett hit, a modern életformák és városképek kritikájával, és sok kiállítás témáját is adja a modern urbanizáció elképzeléseinek vizsgálata.
Kiállításunk is hasonló tematika mentén szerveződik. Három művész munkáit mutatja be, melyek az épített környezetet, a tárgyi kultúrát, a mesterséges és a természetes ellentétének kérdéseit vizsgálják különböző szempontok szerint.
Shandor Hassan munkái a gyűjtési aktusra és egyfajta személyes narratíva-írásra koncentrálnak. Hulladék anyagokból készült helyspecifikus installációit a környezetében talált dolgokkal tölti meg. A tárgyakat nem máshonnan hozza magával, kifejezetten azon a környéken gyűjtöget, ahol éppen dolgozik. A helyiek így saját személyes vagy akár társadalmi, politikai múltjukkal (egy fotóval, egy játékkal, egy sáros zászlóval, egy táblafoszlánnyal) találkozhatnak.
Jelen kiállításon egy komplex installációt láthatunk tőle, amely különböző médiumok keveredéséből jön létre. A talált tárgyak gyűjteményéből összeálló installáció ready-made, kollázs, festmény, fotó, assemblage elemeket egyaránt magába foglal.
Katharina Roters eredetileg festőművész, aki itt bemutatott munkájában egy repetitív jelenségre koncentrál. Fotósorozatában a sátortetős uniformizált kockaházak homlokzatán megfigyelhető ornamentika megjelenésének okait és alakulását kutatja.
Ezeknek a „szomorúszemű” házaknak az általánossá válása meglehetősen egyhangúvá formálta Magyarország vidéki építészetét. Az ilyen épületekben lakók éppen az egyhangúság ellen „lázadva” kezdték el saját képükre formálni otthonukat. A házak utcafronti részén megjelentek a változatos díszítő elemek.
A fotósorozat ezekből szemezget. A jelenleg bemutatott sorozat végső formája egy könyv lesz. Most „work in progress” láthatjuk a kutatómunka eddigi eredményét.
Ferenczy Zsolt festőművész egy csendes videó-installációt mutat be a kiállításon. Témaválasztása az architekturális és természetes közeg találkozásából fakadó ellentétek vizsgálatához kapcsolódik.
Videója egy „tömeges” sárkányreptetést örökíti meg az indiai Jaipur belvárosa felett. A sárkányok röptetése hagyományosan minden évben egy adott napon történik. A zenével, étkezésekkel egybekötött városi akció reggeltől estig folyik a felső épületszintek lezáratlan (nyitott, ill. tovább építhető) tetőtereiről. A látvány kaotikus pezsgésében egy ég felé irányuló furcsa urbánus rítusnak lehetünk tanúi.
Sárvári Zita