2013. október 25-én New Yorkban elhunyt Arthur C. Danto, nagy hatású amerikai filozófus, művészetfilozófus és -kritikus. 89 éves volt.
Danto a filozófia számos ágában jelentőset alkotott, a történelemfilozófia, cselekvésfilozófia, ismeretelmélet, művészetfilozófia területén a XX. század (illetve a XXI. század elejének) legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Művészetkritikai tevékenysége is meghatározó, többek között foglalkozott Hegel esztétikájával, Friedrich Nietzsche és Arthur Schopenhauer filozófiájával, Sartre és Andy Warhol művészetével.
Arthur Coleman Danto 1924. január 1-jén született Michiganben. Detroitban nőtt fel, két év hadseregben eltöltött szolgálat után művészetet és történelmet tanult a Wayne Egyetemen, majd posztgraduális filozófiai tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen. 1949-től 1950-ig Párizsban tanult Fulbright-ösztöndíjjal, Maurice Merleau-Ponty tanítványaként. 1951-ben tért vissza New Yorkba tanítani. És a Columbia Egyetem filozófiaprofesszora lett.
Danto az analitikus filozófia egyik vezető képviselője. Esszéivel, melyeket 1984 óta főként a The Nation képzőművészeti folyóiratban publikált (1984 és 2009 között), előkelő helyet vívott ki magának az amerikai művészetkritikában, korunk esztétái között a legalaposabb és egyben a legizgalmasabb gondolkodónak tartják. 1981-ben kiadott, és a magyar olvasók számára 2003-ban hozzáférhető könyve [The Transfiguration of the Commonplace / A közhely színeváltozása, Enciklopédia Kiadó] a modern képzőművészet értelmezésében kulcsfontosságú esztétikai kategóriák – reprezentáció, műalkotás, művészeti világ, stílus, metafora, kifejezés – fogalmi elemzését nyújtja.
Danto többek között a „the end of art” (a művészet vége) gondolat felvetésével és a művészet fogalmának újradefiniálásával vált ismertté. Online olvasható tőle: Arthur C. Danto: Történetek a művészet végéről (In: A művészet vége? Szerk. Perneczky Géza, 1999)
Magyar nyelven megjelent műve még: A. C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet, 1997. Atlantisz, ford. Babarczy Eszter
(Forrás: litera.hu)