Előadás-sorozat
Kassák Múzeum (1033 Budapest, Fő tér 1.)
A Design tett – Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában című kiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozat a történeti szempontú megközelítés és a jelen dizájnelméleti diskurzusai közötti ívet szeretné felrajzolni. Az előadások a két világháború közötti jelenségeket, a mai dizájnelméleteket és a téma nemzetközi és hazai kontextusait vizsgálják. A program arra keresi a választ, hogy a formatervezés hogyan közvetíti a társadalomra vonatkozó kritikai álláspontokat, és fogyasztói kultúrához és társadalomhoz való kritikus hozzáállása milyen módon határozza meg a tervezői folyamatot, nem utolsó sorban milyen formákat öltenek ezek a kritikai megközelítések.
Program:
2014. január 9. (csütörtök) 18.00
Szentpéteri Márton: A dizájnkultúra-tudomány kritikai perspektívája
A dizájnkultúra-tudomány az emberi tapasztalatok teljességére figyel, kultúrafogalma látszólag a társadalomtudományok értékmentes kultúrafogalmaihoz közelít. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a bölcsészettudományok jelenkori szerepével, s az ehhez köthető magas kultúra-értelmezésekkel? Az előadás a maga kritikai perspektívájából erre a kérdésre keresi a válaszokat.
2014. január 16. (csütörtök) 18.00
Major Lajos: TYPEfetish – Tibor Kalmantól Stefan Sagmeisterig
Az 1980-as évektől Tibor Kalman tevékenységével jelentek meg a társadalmat és a dizájn szakmát gyökeresen befolyásoló, provokatív betű alapú projektek, melyek a jelenben Stefan Sagmeister aktuális munkáiban csúcsosodnak ki. Az előadás a két Kelet-Közép európai gyökerekkel rendelkező tervező munkásságából kiindulva tekinti át a szociálisan érzékeny dizájn eszközeit alkalmazó nemzetközi példákat.
2014. január 23. (csütörtök) 18.00
Kravjánszki Róbert: „Ceci n’est pas une pipe”
René Magritte A képek árulása című festménye a tárgy és annak képe közötti különbséget teszi meg az alkotás tárgyának. A digitális világban a betűk esetében ugyanígy meg kell különböztetnünk az eredetit annak reprezentációjától. Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy a történeti betűtípusok digitalizálása során milyen változásokon megy át az eredeti forma és milyen új jelentésrétegekkel bővül.
2014. január 30. (csütörtök) 18.00
Bircsák Eszter: A (regionális) dizájn közösségi ereje
Az előadás nemzetközi és hazai munkákon keresztül mutatja be, hogy a dizájn mint kommunikációs platform és eszköz hogyan képes társadalmi jelenségekre és mozgalmakra reflektálni, és megoldási javaslatokat kínálni kisebb-nagyobb közösségeket érintő problémákra. A válogatás elsősorban a regionális és közösségi kezdeményezésekre fókuszál.
2014. február 6. (csütörtök) 18.00
Lepsényi Imre: Az erőszak ornamentikája – dizájn a Harmadik Birodalomban
A nemzetiszocialista rezsim a nyilvánosság és az intimitás tereit mind szervezeti, mind ideológiai szinteken áthatotta. Ennek érdekében igénybe vett minden addig ismert és újonnan megjelenő lehetséges tömegbefolyásoló eszközt és technikát: a személyes retorikától a birodalmi építészetig, a rádiótól, a televíziós innováción át a katonai egyenruhák és a minisztériumok márkázásáig. Az emlékezés és megértés munkájának az elvégzése szükséges ahhoz, hogy leválaszthassuk az eszközt a szándékról, és megértsük a dizájn tömegbefolyásoló erejét és felelősségét.
2014. február 13. (csütörtök) 18.00
Orosz Márton: Isotype mozgóképen? Polányi Mihály, az animált infografika megteremtője
Az előadás a 20. század elején megszülető nemzetközi piktogramatikai modellek létrejöttére és a korai infografikai rendszerek magyar vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Arra keresi a választ, hogy a közgazdászok és a művészek miért érezték fontosnak a társadalmi folyamatokat reprezentáló vizuális jelek mozgóképen való ábrázolását.
Előadók:
Szentpéteri Márton eszmetörténész, dizájnkritikus. 1993-tól 2002-ig irodalomtudományt, nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és történelemtudományt tanult az ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén és a Central European University-n, a 2010-11-es évben az Oxfordi Egyetem Modern European History Research Centre vendégkutatója volt. A MOME Elméleti Intézetének docense. Több önálló monográfia szerzője (Dizájn és kultúra, 2010), számos dizájnelméleti antológia szerkesztője (Térpoétika, 2010 és Narratív dizájn, 2013). Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak, az OCTOGON architecture&design-nak és az Építészfórumnak, jelenleg is szerkesztője a Helikon irodalomtudományi folyóiratnak.
Major Lajos tipográfus, fotográfus. 2006-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd 2011-ben Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Kommunikáció szakán végzett. 2006-tól oktat tipográfiát és fotográfiát, többek között az Iceland Academy of the Arts Építészet és Dizájn Karán és a mexikói Universidad Veracruzana egyetemen. Alapító tagja a s=eee önszerveződő tipográfiai csoportnak, amely több nemzetközi projektet valósított meg, és 2013-ban megkapta a ADC*E (http://www.adceurope.org/) fődíját. Érdeklődésének középpontjában a betű és a fotó határterületei állnak.
Kravjánszki Róbert tipográfus. Jelentős kezdeményezése a történeti betűtípusok és tipográfiai hagyományok felélesztése, melynek keretében magyar tervezők történeti betűtípusainak a digitalizált változatát készítik el és forgalmazzák (font.hu). Publikációi elsősorban betűtörténeti jellegűek, félreértéseket, félreértelmezéseket tisztáznak, továbbá a betű, a tipográfia digitalizálási kérdéseivel foglalkoznak. Több tipográfiai kurzus oktatója.
Bircsák Eszter független kurátor, kulturális mediátor. 2002-ben az ELTE magyar szakán, 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet szakán szerzett diplomát. 2002-től 2006-ig a Trafó Galéria asszisztenseként, majd a székesfehérvári Szent István Múzeum művészettörténészeként magyar és nemzetközi kiállítások, workshopok megvalósításában vett részt. 2007-ben a Kitchen Budapest alapító csapatához csatlakozott és egészen 2012-ig ott dolgozott. Fő kutatási területe az új média (képző)művészeti megjelenése.
Lepsényi Imre képzőművész, dizájner. 2013-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori képzését. Művészeti projektjeinek a középpontjában a kollektív és az egyéni felelősségvállalás kérdései, a kooperatív folyamatok, valamint a hatalom és az egyén kapcsolata áll. Tervezői munkáival több alkalommal elnyerte a nemzetközi Red Dot díjat. 2012-ben a Good Design díjat is megkapta. Kutatási témája a nemzetiszocializmus és a dizájn kapcsolata.
Orosz Márton művészettörténész, tipográfus. 2004-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem Tipográfus szakán, valamint az ELTE Művészettörténet szakán végzett. 2005 óta a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének muzeológusa, 2010 óta ugyanitt a fotó- és médiagyűjtemény alapító-kurátora. Doktori értekezését 2013-ban fejezte be Kepes György életművéről. Kutatási területe az animációs film, az avantgárd művészet és a két háború közötti vizuális kultúra.