Új közösségi és kiállítótérrel bővült a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Síp utca 12. szám alatt. A galéria emeletén lévő kiállítótérben a múzeum gyűjteményének egy-egy műve kerül bemutatásra – a kortárs művészethez való lehetséges kapcsolódási pontjaikkal. Az első kiállítás alkalmával Ország Lili Jelek című műve és Fábián Noémi alkotásai tekinthetők meg.
Síp12 Galéria és Közösségi Tér (1075 Síp u. 12)
Megnyitó: 2018. 01. 10. 18.00
Megnyitja Csanádi Judit díszlettervező
Kurátor: Farkas Zsófia művészettörténész
Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít identitáshoz, kultúrához, emlékezethez. Mindkét művész alkotásaiban fontos szerepet kap az írás és a kép kapcsolata – a zsidó kultúra írásos jel- és nyomhagyása. Az írásjelek szakrális tartalom helyett mindkettejüknél inkább az írott kultúra jeleként, a múlt roncsoltságának, rétegzettségének szimbólumaként jelennek meg, gesztusszerű elemként. Míg Ország Lili művei a kollektív emlékezet „mementói”, addig Fábián Noémi a személyes múlt feldolgozására helyezi a hangsúlyt.
Ország Lili (1926–1978) Ungváron született Oesterreicher Lívia néven. A második világháború alatt, a deportálásból megmenekülve, Budapesten bujkált hamis papírokkal. A külföldi utazásai során felfedezett történelmi és művészeti emlékek alapvetően határozták meg műveinek motívumvilágát: így például az 1959-ben megismert prágai zsidó temető, illetve az 1966-os izraeli út, ahol először találkozott a Siratófallal. Útjai során a különböző korok és kultúrák egymásra rakódott köveiben és rétegeiben találta meg azokat az elemeket, amelyeket később a saját maga alkotta falakra festett. A hatvanas évek elején jelentek meg művein a héber írásjelek, betűtöredékek.
Fábián Noémi 1968-ban született Egerben, 1994-ben végzett az Iparművészeti Főiskola textil szakán. 1994-óta tanít a Budai Rajz- és Szakközépiskolában, 1998-óta pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Több budapesti kiállítóhelyen volt önálló kiállítása (Fiatal Művészek Klubja, Stúdió galéria, Mű-Terem Kiállító, Vigadó Galéria, Bartók 32 Galéria, Vízivárosi Galéria, Nyitott Műhely Galéria, Óbudai Társaskör Galéria, Raiffeisen Galéria), de kiállított Németországban, Izraelben és Olaszországban is. Többnyire viasztáblákra ír, így „hagyja hátra” a „múltból átmentett”, olvashatatlanná tett – szent szövegként, naplóbejegyzésként, fohászként is felfogható – üzeneteket, gondolatokat.
