Hosszú és súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Raša Todosijević szerb konceptuális művész Belgrádban, jelentette be a Kortárs Művészeti Múzeum.
Todosijević Szerbia egyik legismertebb kortárs művésze a nemzetközi színtéren, munkái a londoni Tate Modern, a párizsi Beaubourg, a bécsi Ludwig Museum, a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum, a ljubljanai és a stockholmi Modern Művészetek Múzeuma gyűjteményének részét képezik. Ő képviselte Szerbiát az 54. Velencei Biennálén 2011-ben. Megkapta az Októberi Szalon életműdíját, a Politika-díjat, Belgrád város díját, a Sava Šumanović-díjat (2008), az Ivan Tabaković-díjat a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián (2024).
Raša Todosijević 1945-ben született Belgrádban, a Šajkaška utcában nőtt fel, elmondása szerint gyermekkorának három fő helyszíne a botanikus kert, ahol szeretett rajzolni, a Duna és a mozik voltak. Járt a mostari katonai akadémiára, de hamarosan feladta, és beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. Ellenállást érzett az egyetem akkori struktúrájával szemben, és azt állította, hogy többet tanult az európai utazásokból, múzeumok látogatásából, mint az egyetemen.
1969-ben végzett a Belgrádi Képzőművészeti Akadémián, és hasonló érzékenységű kollégáival és barátaival, mint Marina Abramović, Era Milivojević, Neša Paripović, Zoran Popović és Gergelj Urkom, akik mind a belgrádi Diák Kulturális Központ körül gyűltek össze, a művészet funkcióját megkérdőjelezve hozzájárultak az új művészet kibontakozásához az akkori Jugoszlávia területén, és erős hatást gyakoroltak a fiatalabb generációk számos művészére.
Todosijević műveiben radikális politikai elemző módszert fejlesztett ki. Saját testét művészi anyagként kezdte használni, előadásokat tartott az új művészetről, továbbá nem tartós anyagokból is készített műveket. Ez volt az az időszak, amikor fényképei, videofilmjei, szövegei, fénymásolatai, polaroidjai, plakátjai, installációi és kézzel készített kiadványai legitim kifejezőeszközzé váltak az akkori uralkodó hagyományokkal szemben. Egyik leghíresebb műve a „Mi a művészet?” (Was ist Kunst?)”, amely 1978-ban jött létre, és számos formában bemutatta – performanszként, videóként és fotósorozatként. Ez a munka a férfiak és nők szerepét, a művész és a modell kapcsolatát vizsgálja, aki ebben az esetben Todosijević művészettörténész felesége, Marinela volt.
Kapcsolatokat épített ki hasonló gondolkodású újvidéki, zágrábi és ljubljanai művészekkel, valamint az európai művészek fiatal generációjával, akikkel gyakori utazásai során találkozott Németországban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban és más helyeken. Történeteket és művészeti kritikákat is írt. A kiadott könyvek közé tartoznak a „Csoda Belgrádban” és a „Paradicsom bejárata vagy a történelem vége”. Szerbia egyik legtöbbet kiállított művésze volt, utolsó kiállítása „Big Fantasy” címmel 2024 októberében nyílt az X Vitamin Galériában.