100 kép Uránvárosról

re:public galéria (Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.)
2013. április 18 – május 11

Megnyitó: 2013. április 17. (szerda) 18.00 óra
Megnyitja Nemes Csaba és Dr. Csaba Ders

A projekt 2012-ben a Társadalomkritika kurzus keretében készült a PTE Művészeti Karán. Négy festőművész hallgatóval bizonyos „dogmatikus megkötéseket” követve 100 rajzot készítettünk Uránvárosról.

A munka a következő módon zajlott: több alkalommal felkerestük a helyszínt, ahol „fotótanulmányokat” folytattunk, vagyis minden résztvevő fotókat készített, amelyek később a rajzok alapjául szolgáltak. A rajzok azonos méretben, mindig fektetett formátumban, szabadon választott vegyes technikával (minimum 3 féle eszköz) készültek, a színek teljes mellőzésével, „fekete-fehérben”. Csak rajzeszközöket alkalmaztunk, festék vagy ecset alkalmazását kizártuk.

Mindannyian azonos számú, tehát 20-20 darab rajzot készítettünk. A képekbe egyenként és kötelezően szöveget helyeztünk, terjedelmük tetszőlegesen alakult. A szövegek Uránváros jelenére vagy múltjára reflektálnak, de nem feltétlenül állnak didaktikus viszonyban a hozzájuk tartozó képekkel. Célunk inkább az volt, hogy kép és szöveg együttese, a közöttük létrejövő feszültség eredményeként, új jelentést hozzon létre.

A szavak, mondatok forrása tetszőleges: a rajzoló éppúgy meríthetett szakszövegből, újságcikkből, vagy akár a témához nem köthető, bármilyen szabadon választott szövegből, vagy akár saját maga is írhatta azokat. Bár a rajzok többnyire dokumentarista jellegű fotókból indulnak ki, nem zártuk ki, akár több fotó montázs-szerű, egyidejű alkalmazását sem.

A fotók csak tanulmányként, a képi információk rögzítésére szolgáltak, nem volt szempont a rajzok „fotószerűsége”. A képek stílusa változatos, nem csak a különböző alkotók önálló látásmódja miatt, hanem azért is, mert egy-egy rajz esetleg más-más megközelítést igényelt. A 100 rajz együtt, közösen képez művet, tömb-installációként kiállítva, véletlenszerű keveredéssel a falon.

A projekt alatt egyszerre érvényesültek bizonyos kötöttségek, mindenki számára egyformán kötelező szabályok, ugyanakkor több tekintetben is maximális alkotói szabadsággal rendelkeztünk a munka során. Mi, résztvevők, több esetben is a felállított technikai szabályrendszer határait feszegettük, de sohasem feledkeztünk meg elsődleges célunkról, arról, hogy Uránvárosról alkossunk képet a képzőművészet klasszikus és mai modern lehetőségeit egyaránt alkalmazva.

Nemes Csaba

Résztvevők:
Benics Réka
Kulman Miklós
Molnár Eszter
Nemes Csaba
Vidákovich Sámuel