2025. 04. 15. – 04. 20.
Epreskert, Kálvária (Budapest VI. Bajza utca 56.)
Megnyitó: 2025. 04. 15. 18.00
Hanginstalláció / a megnyitón Fukui Ryu közreműködésével
akció jellegű esemény
A kiállítás egyeztetés alapján látogatható:
+ 20 922 50 89- es telefonszámon.
Leírás:
A gondolatkör, melyet bejárok, már korábbi kiállításomon is megjelent. A különböző vallási terek és városi atmoszférák hangjainak szintetizálása történik.
Az összegyűjtött hangokat kevertem össze, amelynek összetevőire utazásaim alkalmával tettem szert.
Az alapanyag :
bizánci ének, esküvői szertartás ókeresztény bazilika atmoszféra / Ciprus, Nicosia
müezzin1 – Marokkó/Casablanca, Tetouan, Tanger/, Egyiptom/ Alexandria/
müezin2 – dzsámi atmoszférája /Törökörszág / Ankara
imám éneke – autorádió/ Egyiptom, úton a Nílus mentén Kairo fele)
katolikus templom harangozás / Bécs, háztető, város atmoszféra
A gyűjtött hangok nincsenek letisztítva, környezetük tereinek akusztikája, városi zajok beszűrődése, vagy adott esetben pl. a szakrális térben összegyűlt embertömeg moraja is belejátszik a hangtömbökbe. A mixelésben segítségemre volt : Fukui Ryu. Egy hanghullámot 20hz alá vittünk. (az emberi fül számára nem hallható frekvencia)
Előzmény:
2024. Neon Galéria, Karzat / festmények
2025. OSAS Vasarely Múzeum, csoportos kiállítás Hang& Kép / Supreme installáció
Eredetileg egy fehér kifeszített hártya lebegett előttem, amely az ártatlanság, tisztaság szimbóluma, mostanra tovább fejlődött a gondolatmenet, számtalan aspektus merül fel az eredeti hangrezgés kiindulása nyomán… a fogalmi visszaélések nyomán.
SUPREME: jelentése – LEGFENSŐBB
Kazimir Malevics (1879-1935)és a szuprematisták, valamint a nácik és a fajelmélet népszerűsítői is beépítették fogalmi rendszerükbe ezt a kifejezést.
Korodi Luca
„(…) A fenséges fogalmáról elsőként Kant elemzése juthat eszünkbe, amely a svájci hegyek és a tengeri viharok képeit hozza példaként. Eszünkbe juthat Jean-François Lyotard esszéje is az avantgárd és a fenséges viszonyáról. De a fenséges fogalmának eredete valójában Edmund Burkenél található, aki a fenségesről és a szépről szóló értekezésében a felvilágosodás előtti évszázadokban elterjedt nyilvános lefejezéseket és kínzásokat hozza példaként a fenségesre.(…)”
„A szellem fenomenológiájában Hegel erről a közszemlére tételről azt írja, hogy valódi egyenlőséget teremtett az emberek között, mert teljesen egyértelművé tette, hogy többé senki sem állíthatja, hogy halálának magasabb jelentése van. A 19. és a 20. században a fenséges depolitizálására került sor. Ma viszont nem a valódi, hanem a politikai fenséges visszatérését tapasztaljuk – méghozzá a fenséges repolitizálásának formájában. A kortárs politika már nem szépnek próbálja mutatni magát, ahogy azt még a 20. század totalitárius államai is tették. A kortárs politika újra fenségesnek, vagyis rútnak, taszítónak, elviselhetetlennek, félelmetesnek mutatkozik. Mitöbb, a jelenlegi világban minden politikai erő részt vesz a politikai fenséges egyre fokozódó termelésében. Mindenki a legerősebbnek, legfélelmetesebbnek akar látszani. /Boris Groys: A művészet ereje, 2008/