A látható és a láthatatlan

Művészeti írások 2004–2013

Novotny Tihamér könyvének bemutatója

2015. január 29. 17:00
Vizivárosi Galéria

Az igazi kritikust, esszéistát, a képzőművészetnek fölkent tudósítót – írót – az értéktiszteleten kívül a minél nagyobb körben való tájékozottság jellemzi. Minden írásában, lett légyen az a legelemzőbb, önmagát adja. Hiszen csak így tudja meggyőzni olvasóját vagy a szorgos tárlatlátogatót értékbúvárló igyekezetének az igazáról. Egyetlen célja van: az általa látott-fölfedezett kiváló alkotás másoknak is gyönyört szerezzen, a még hozzá kívülről közelítő szívét is megdobogtassa.

Novotny Tihamér ilyen értelmező, minthogy a képzőművészet az élete. Dolgozott múzeumban, szerkesztettírt lapokat, monográfiákat, kiállítások százait nyitotta meg. Jelenleg a Kortárs képzőművészeti rovatát gondozza. A szerkesztőségbe való belépésével megváltozott az irodalmi és kritikai folyóirat arculata. Nagyobb súlyt kapott a képzőművészet. Magyarán, a vizualitás – az esszékkel, kritikákkal, a színes borítókkal és belső oldalakkal – az irodalom rangjára emelkedett. Nem véletlen, hogy az új arcú, formátumában is a réginél nagyobb méretű havi szemle a képzőművészeti fókuszát tekintve ugyancsak fölveszi a versenyt a legrangosabb fórumokkal.

Novotny új tanulmánykötete, A látható és a láthatatlan tíz év (2004-2013) művészeti írásait fogja egybe. Szenzációs példatár. Unikum az e tárgyban eddig megjelent könyvek között (655 oldal nyomtatott szöveg fekete-fehér illusztrációkkal és két ív színes „galéria”, mint a szereplők munkásságát hitelesítő képi adattár). Precíz, átszellemült elemzéseivel azt is magával tudja ragadni, aki kevésbé mozog otthonosan a képzőművészet világában.

Szakolczay Lajos