A finanszírozás újragondolására, átlátható művészeti struktúrára van szüksége a magyar kulturális életnek – erre hívták fel a figyelmet az Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete című, pénteki parlamenti kulturális szakmai nyílt nap első előadói.
Vitézy László filmrendező előadásában leszögezte: bár a magyar filmszakma még a legnehezebb időkben is képes volt világszínvonalú alkotásokat készíteni, most „bajban van”. Szerinte a jelenlegi helyzet megértéséhez a rendszerváltozásig kell visszanyúlni, hiszen akkor kezdődött a magyar filmszakmai vagyon „széthordása”, „lebontása”. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a szakma „virtuális pénzekből”, kölcsönökből kezdett el filmeket készíteni, amiért a rendező szerint nem kis részben a korábbi kulturális kormányzatok be nem tartott ígéretei felelősek. Felidézte, mára olyan szinten eladósodtak az alkotók, hogy a kulturális kormányzat segítségére volt szükség ahhoz, hogy a producerek ne veszítsék el otthonaikat. Vitézy László szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem látta el hatékonyan a feladatát, a szervezet „a szocializmusban nevet szerzett alkotóknak” segített továbbra is a pénzek fölött rendelkezni. A rendező bírálta a jelenlegi filmes mesterképzést is, mint fogalmazott: a ma a filmművészeti egyetemen zajló oktatás nem segíti a nemzeti kultúra erősödését. A rendező üdvözölte a filmszakmai átalakulást, a Magyar Nemzeti Filmalap (NMHH) felállítását, a közmédia átalakítását. Vitézy László a kilábalás lehetőségét a tévéfilmek gyártásában látja, a műfajt olcsóbbnak és külföldön könnyebben értékesíthetőnek nevezte. Bírálta, hogy a magyar filmszakma fesztiválokra kezdett filmeket készíteni, szerinte ehelyett a filmvásárokra kellene koncentrálni. Kiemelte: a magyar irodalom a magyar filmesek kincsesbányája és irodalmi adaptációk készítésére buzdított.
Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum (MFM) igazgatója beszédében arra hívta fel figyelmet, hogy a magyar fotóművészet jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest intézményi hátterét, finanszírozását tekintve. Ugyanakkor rámutatott: Robert Capa, André Kertész neve külföldön „garancia a sikerre”, és kitért arra, hogy a Szépművészeti Múzeum Lélek és test című kiállítása, amely a legjelentősebb magyar fotográfusok munkáit mutatta be, hetvenezernél több látogatót vonzott. A magyar fotóművészet sikerét szerinte számos külföldi kiállítás bizonyítja, Londontól, Madridig, de a szakma elismertségét mutatja a kiváló, sokszínű oktatási rendszer is. Az igazgató megjegyezte: a fotográfusi szakokra mintegy tízszeres túljelentkezés van. Az igazgató kiemelte: a magyar fotográfia szinte csak minimális állami, önkormányzati támogatást kap, szinte kizárólag a Nemzeti Kulturális Alap pályázataira számíthatnak. Felhívta a figyelmet, hogy a szakma bevételeit nem lehet előre tervezni, ugyanakkor a kiadások, például az intézmények fenntartása, állandóak. Baki Péter egy önálló, budapesti fotográfiai múzeum létrehozását sürgette, szerinte ezáltal nemcsak a régió, hanem Európa egyik legfontosabb műhelye, szakmai központja jöhetne létre. Mint fogalmazott: ehhez nem kellene több, mint az épület, és egy átlagos magyar játékfilm költségvetése évente.
„Világos, nyílt beszédre van szükség” – szögezte le Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója. Elmondta, hazánkban válságba került a keresztény alapú, európai erkölcs, a klasszikus műveltség, a kultúra pedig perifériára szorult. Kiemelte: az elmúlt száz évben például egyszer sem fordult elő, hogy a Műcsarnoknak annyi támogatást sem adott a kormányzat, ami az épületfenntartásra, bérek és járulékok kifizetésére elég. „Vannak olyan alapvető erkölcsi és kulturális, a szó eredeti értelmében vett nemzeti értékek, amelyekkel kapcsolatban egy nemzeti kormány nem köthet kompromisszumot” – szögezte le. Megjegyezte, úgy tűnik, a kormány a bálványimádás bűnébe esett, „ahol a bálványt úgy hívják, 3 százalék alatti költségvetési hiány”. Szerinte jelenleg létkérdés a kulturális identitás megerősítése. Gulyás Gábor szerint ehhez elsősorban azt kell a kulturális szférának eldöntenie, hogy milyen profillal, elvek és értékrendek mentén dolgozzon. Az igazgató bírálta, hogy sokan nem művészi kvalitásuk, hanem politikai kapcsolatrendszerük révén „vindikálnak maguknak elismerést”. Leszögezte, a művészetet meg kell szabadítani az „ideológia béklyóitól”, mert „a jó művészet soha nem lehet a politika szolgálólánya”. Utalva a botrányt kavart pekingi magyar kiállításra, elmondta, a Műcsarnok örömmel vállalná a külföldi kiállítások magas színvonalú megtervezését, lebonyolítását „a hazai mutyizásoktól nem befolyásolt módon”. A magyar képzőművészet nemzetközi elismertetéséhez Gulyás Gábor szerint nélkülözhetetlenek az elméleti alapú elemzések, monográfiák, amelyek képesek világosan érvelni, hogy miért értékes egy műalkotás. Szerinte az oktatási reform lehetőséget kínál a megújulásra, de szerinte erősíteni kell a kommunikáció területén is. Szakmailag releváns, illetve a nagyközönségnek szóló közérthető művek megírására bíztatott. Megjegyezte, a pénztelenség megoldását enyhíthetnék a látványsportokhoz hasonló adókedvezmények, vagy például a műkereskedelemből befolyó adók egy részének átadása a szakma részére. Új fórumok létrehozásának szükségességét hangoztatta, ezt szolgálja majd 2014 tavaszától jelentkező Budapest Biennálé, amely a magyar képzőművészet legfontosabb eseményévé válhat.
*
Eredményes volt a Parlamentbe péntekre összehívott kulturális szakmai nyílt nap, amelyen azonban nem sikerült a kultúra valamennyi területére kitérni – mondta zárszavában L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. Szándékaik szerint a konferenciát újabbak követik, ezeken szóba kerül többek között a zene-, a báb- és a cirkuszművészet is.
A politikus Baki Péternek, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójának előadására reagálva elmondta: a múzeum kiváló példa arra, hogy miként lehet sikeresen működtetni egy olyan intézményt, amely elenyésző állami támogatásból működik. L. Simon László leszögezte: ez a fajta „küzdési hajlam” nélkülözhetetlen a kulturális életben.
Gulyás Gábornak, a Műcsarnok igazgatójának szavaihoz hozzáfűzte: az előadás bebizonyította, hogy egy konzervatív gondolkodótól sem feltétlenül idegen az esztétikai progresszió világa. Méltatta Gulyás Gábor szakmai elkötelezettségét, amellyel a művészet szabadsága, politikától való függetlensége mellett tett hitet.
L. Simon László nem érezte igaznak Mihályi Gábornak, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjének azt a megállapítását, hogy a táncművészekkel való egyeztetés nélkül döntöttek az előadóművészeti törvény módosításáról. Leszögezte: a korhatár előtti művésznyugdíjak eltörlésével kapcsolatos kifogásaival egyetért, ám nem tartja politikai realitásnak a döntés visszavonását. L. Simon László szerint 2012-ben, a nyugdíjtörvény átfogó felülvizsgálatakor lesz érdemes visszatérni a kérdésre.
A fideszes politikus Szentmártoni Jánosnak, a Magyar Írószövetség elnökének felszólalása kapcsán elmondta: információi szerint a kulturális kormányzat már foglalkozik az állami művészeti díjakkal járó alacsony pénzösszegek kérdésével.
L. Simon László kitért arra is, hogy az általa vezetett Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) már döntöttek a Márai-program folytatásáról és arra biztatják a kiadókat, hogy tegyenek javaslatot az újabb ezer könyvcímet tartalmazó listára. Nem értett viszont egyet azzal a felvetéssel, hogy az NKA-s támogatásokat bérekre is lehessen fordítani.
L. Simon László beszámolt arról, hogy a tervek szerint 2012-től a gazdasági társaságok az NKA-t is támogathatják a társasági adókedvezmény igénybevételének lehetőségével. Elmondta: egyetért azzal, hogy a múzeumok és a könyvtárak is bekerüljenek a kedvezményezettek körébe, ezt azonban az idén már nem, csak a 2013-as adóévtől tartja lehetségesnek.
Az elnök egyetért azzal, hogy a fesztiváloknak is szükségük van az NKA támogatására, de mint fogalmazott, különbséget kell tenni a gasztronómiai és a valódi művészeti produktumokat felvonultató rendezvények között.
Antal Zsolt médiakutató előadására reagálva leszögezte: a közmédiumoknak nem kell a kereskedelmi televíziókkal versenyezniük. „Nem kell lemásolni a kétes értékű műsorokat, még akkor sem, ha leöntik azokat értékmentő mázzal” – fogalmazott.
L. Simon László a Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumba való beolvasztásával kapcsolatos kormánydöntést jónak tartja, szerinte így nemzetközi kontextusba kerülhetnek a magyar művészek munkái. Az elnök elmondta: december elején újabb nyílt napot tartanak Haza és haladás címmel.
(MTI)