Gróf Ferenc: Árnyalat árnyalaton / Tone-on-tone
Debrecen, Karakter Kávézó
2015. május 29. 9.30
A Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés Oktatást Végző Iskolája az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló „XX. századi Taigetosz”című projekt keretében bemutatja Gróf Ferenc képzőművész „Árnyalat árnyalaton”című művét, mely a fogyatékos emberek társadalmi helyzetére reflektálva az ENSZ 2006-ban elfogadott „Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény” egy paragrafusát dolgozza fel. A „XX. századi Taigetosz” című projekt célja az előítéletek csökkentése, a történelmi bűnök és zsákutcák felmutatása, morális kérdések felvetése, a fogyatékossághoz való viszonyulás átformálása a „Taigetosztól az esélyegyenlőségig”. A Karakter 1517 Kávézó üveg mennyezetén lévő műalkotás kapuként szolgál további – a www.mindeneletertek.hu honlapon megjelenő – információk eléréséhez, megismeréséhez.
http://mindeneletertek.hu/arnyalat-arnyalaton-tone-on-tone
*
Gróf Ferenc : Árnyalat árnyalaton
projektleírás
a „XX. századi Taigetosz – megemlékezés a fogyatékos emberek holokausztjáról” pályázat keretében
2015
„[…] elismerve, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben […]”
A „Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény”-t a nemzetközi emberi jogokért folytatott hosszú és több lépcsős procedúra egyik állomásaként 2006-ban fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése – 58 évvel a „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadása után. A szinte emberöltőnyi késedelem okait firtatva felmerül a kérdés, hogy a fogyatékossággal élők jogai miért nem képezték szerves részét már a kezdetektől fogva egy univerzálisnak szánt dekrétumnak. Ahogy a szegények, a nők, a gyermekek, a migránsok, a szexuális, nyelvi és kulturális kisebbségek – a sort szinte a végtelenségig folytathatnánk – harca a valódi jogegyenlőségért sem ért korántsem véget, úgy a fogyatékosság ezen alapdokumentuma is csupán irányzatokat ír elő, javaslatokat tesz, tendenciákat vázol fel. Hiába a pragmatikus, ésszerű nyelvezet, a döntéshozó többség tudomást sem vesz ezekről a kérdésekről, legjobb esetben humanisztikus gesztikulációk kíséretében nyugtatgatja lelkiismeretét. Pedig a Taigetoszokat szövegek, jogszerű mechanizmusok, ratifikált döntések hozták és hozzák működésbe. Árnyalat árnyalaton című pályázatom az ENSZ ezen alapokmányának státuszára kérdez rá, a szövegben gyakran ismételt „esélyegyenlőség”, „egyenlő hozzáférés”, vagy a napjainkban sokat hangoztatott „akadálymentesítés” fogalmak fényében. Kinek van joga jogot alkotni, ki definiál és ki interpretál?
Pályázatom felhívás szövegértelmezésre. Technikai alapja egy módosított betűtípus, mellyel külön kezelhetőek bármely szöveg írásjegyei, mint a központozási és diakritikus jelek, valamint a betűtestek. Az ENSZ által ratifikált, magyar nyelvű szöveg ezzel a betűtípussal szedve olvashatatlanná, pontok és vesszők véletlenszerűnek tűnő halmazává válik. Ez az ornamentális és értelmezhetetlen tipográfiai segédjelekből összeálló grafikai anyag képezi a projekt vizuális alapját. Az ily módon Morze-kóddá, vagy Braille-írássá változtatott szöveg – olvasható – eredetije itt érhető el. A debreceni Nagytemplom szomszédságában található Karakter Kávézó üvegtetején olvasható, a betűkivágás technikáján alapuló szöveg-kompozíció betűtesteit opálos, maratott üvegfelület hatását keltő öntapadó fólia jeleníti meg, míg a leválasztott központozási és diakritikus jelekhez sötétszürke, a fényt enyhén áteresztő fólia lett használva.
