Birkás Ákos (1941. október 26 – 2018. június 10)
Életének 77. évében, vasárnap meghalt Birkás Ákos festőművész – közölte a Knoll Galéria. A Bécsben és Budapesten működő galéria, amelyhez a művész tartozott, saját Facebook oldalán közölte a hírt.
Birkás Ákos 1941-ben született, Budapesten. Felsőfokú tanulmányokat folytatott a Képzőművészeti Főiskolán (1959-1965), Fónyi Géza volt a mestere. Később a Képzőművészeti Szakközépiskolában (1966-1984) tanított.
Pályájának kezdeti éveiben portrékat festett, de ezeket a képeket megsemmisítette. A hatvanas évek végén az egzisztencialista filozófia hatott rá, a hetvenes évek elején a francia strukturalizmusra figyelt. Ez előbb hiperrealista, majd konceptuális indíttatású festményekben öltött testet.
A hetvenes évek közepén – az underground szcéna irányába orientálódva – abbahagyta a festést és a fotómédium felé fordult. A képpel, mint tárggyal és szereppel foglalkozott. Három témára koncentrált: a képszituáció (a falhoz, a kerethez, a nézőhöz való viszony), kép és szöveg relációja, valamint a portré.
A nyolcvanas évek elején a Rabinec műteremben hangzott el nevezetes előadása (Ki az áldozat? Ki a tettes? és Mi a teendő?), melyben kijelentette, hogy “az avantgárd halott”, ezért „újra lehet gondolni sok mindent”.
Ismét festeni kezdett, és hamarosan a magyar új festészet prominens képviselője lett, melynek a Hegyi Lóránd által menedzselt új szenzibilitás adott egyre táguló kereteket. Előbb gesztus-alapú tájképeket, majd nagy méretű, osztott képtáblákra helyezett ellipsziseket festett.
A nyolcvanas évek közepétől Bécsben, Münchenben, Berlinben, Budapesten élt és dolgozott. 1989-ben Hans Knollal közösen hozták létre az első, nemzetközi művészetet bemutató kortárs galériát Budapesten.
A kilencvenes évek végén visszatért a realista festészethez. Ezen képeivel a minket körülvevő, „vitális, kommunikatív, elképesztő gazdagságú és nagyon problematikus fotóalapú képvilágra” reflektált.
Munkáit neves külföldi és hazai múzeumok őrzik, többek között a New York-i Guggenheim Múzeum, a bécsi MUMOK, a grazi Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, a linzi Neue Galerie, a budapesti Ludwig Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria.
Számos díjat és elismerést kapott, munkásságát többek között Herder-díjjal (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (2008) és Prima Primissima-díjjal (2017) jutalmazták. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Közvetett beszélgetés Birkás Ákossal
Aki kérdez: Mélyi József