Workshop, Liget Galéria
2011. Február 15. 15 h – 20h
A workshop az augusztusban a Liget Galériában nyíló Húspiac – a Moszkva téri illegális munkások emlékműve munkacímű kiállításhoz kapcsolódva valósul meg.
A Húspiac munkacímű projekt során a Moszkva téren évtizedek óta jelen lévő illegális munkaerőpiac munkásait kérdeztem meg egy lehetséges, de (egyenlőre?) képzeletbeli emlékmű, „A moszkva téri illegális munkások emlékművé“-nek általuk elképzelt formájáról.
A projekt célja, hogy az elképzelendő emlékmű (és ennek kapcsán egy esztétikai-képi megközelítés) segítségével saját egzisztenciájukra, történetükre reflektálva láthatóvá váljon, miként érzékelik azt a (kissé utópisztikus és antagonizmusokkal terhelt) szociális teret, ami egyben a Moszkva tér mindennapi valóságát is alkotja.
A workshop célja, hogy az említett projekt kapcsán az emlékmű – elsősorban mint képzőművészeti műfaj – fogalmának egyes aspektusait körbejárva lehetőség nyíljon az aktuális politikai és társadalmi diskurzusokhoz is kapcsolódó, elméleti, szakmai megközelítést felmutatni.
A workshop során három, a „Húspiac“ projekt koncepciójához illeszkedő fő „irányvonal“ mentén közelítünk a témához:
– az emlékmű mint színpad: a szellemek és az igazság képzelete
– Folyamat és antagonizmusok/ időtlenség és a hatalom
– Az emlékmű mint utópia és álom
további info: http://www.ligetgaleria.c3.hu/emlkmm.html
Az egyes „irány-vonalak“ feltérképezése során kortárs képzőművészeti példák és hozzájuk kapcsolódó elméletek segítségével arra keresünk választ, hogy a kortárs művészeti diskurzus milyen alternatívákat képes felmutatni a politikai gondolkodást és a közízlést jelenleg látszólag domináló, leginkább a 19. Századi esztétikai és társadalmi modellekre támaszkodó megközelítések alternatívájaként.
Nem historikus áttekintés a cél – sokkal inkább olyan megközelítések felkutatása, amelyek arra keresik a választ, hogy miként lehetséges az (ön)reprezentáció, részvétel, többértelműség és antagonizmus fogalmainak mentén az emlékművekre mint folyamatra, folyamatok megtestesülésére tekinteni – olyan folyamatra, ami az emlékezés(vagy a jövőbe tekintés) mellett az aktuális társadalmi és esztétikai valóságra is reflektál, ujjászervezve a viszonyokat a kijelentés és elutasítás, hangos vita és csöndes érdektelenség dichotómiái által meghatározott hazai diskurzusban.
A workshopra a cimen várjuk jelentkezéseteket – elsősorban a képzőművészet, építészet,esztétikai ill. művészetszociológia gyakorlatával ill. elméletével foglalkozó érdelődők részéről. A workshop során elsősorban ezen szakterületekhez kapcsolódó kérdéseket érintünk.
RÉSZLETES PROGRAM
15. óra : projekt bemutatása, majd a kijelölt irányvonalakhoz kapcsolódóan kb. 30 perces előadások és hozzájuk kapcsolódó beszélgetés
18. óra: nyilvános filmvetítés
LELEPLEZÉS : Szalai Györgyi / Vitézy László ff. 1979. 75‘ BBS archivum
Egy iparosodó kisvárosban az egyik gyár munkásai vezetőik inspirálására szobrot állítanak a gyár elé. Nemsokára újságcikk jelenik meg, zsűri érkezik és a Képzőművészeti Lektorátus intézkedése nyomán a szabálytalanul felállított szobrot – mint állóeszközt a gyár raktárába viszik. A Lektorátus egy hivatásos szobrásztól megrendel egy „igazi munkásszobrot”, aminek zsűrizésébe bevonják a gyár képviselőit is. A film az új szobor elkészülését, zsűrizését és a régi kálváriáját követi nyomon.
(BBS Katalógus 1961-91)
NEMZETI MOTÍVUMOK: Raphael Grisey 2011. 28‘ premier: Berlinale Forum Expanded 2011
A Berlinben élő, francia származású művész budapesti ösztöndíja során forgatott filmje a város meghatározó helyszineit kutatja , lámpaoltás“ után. A kihalt tereket, utcákat csak „láthatlan emberek“ (hajléktalanok, romák), és az emlékművek által „megidézett“ múlt szellemei népesítik be. A film helyszínek, fények, hangok segítségével egy város portréját igyekszik megrajzolni, egy kívülálló kiváncsi szemüvegén keresztül nézve.
HOMOK KŐBÁNYA: Raphael Grisey 2005. 6‘
Egy baráti társaság a Berlin környéki erdőkbe indul, a történelem süllyedő emlékét, Lenin eltávolított, a homok dűnék között elásott szobrát felkutatni. A videó az emlékezés nyilvános formáit vizsgálja, a városi környezetben a történelmi események és az azokat megélő résztvevők nyomait kutatva.
Schneemeier Andrea