Performansz-előadás sorozat
2014. November 4 -7
Trafó Kortárs Művészetek Háza – Kontra Klub
A 2014. november 4 és 7 között megrendezésre kerülő eseménysorozat központjában az elmúlt években nemzetközileg igen elterjedt performansz-előadás (performance-lecture) műfaja áll. Ez a hibrid műfaj a performansz-művészet legújabb irányzatait, a művészi kutatás technikáit és az egyetemi előadások jellegzetességeit ötvözi. A négy napos sorozat előadásai emellett kísérletet tesznek arra is, hogy bevonjanak olyan tradicionális vagy a performansz-művészettől eddig távoli műfajokat, mint a történetmesélés, a komédia, az anarchista oktató szeminárium, vagy éppen a karaoke. A meghívott művészek performansz-előadásai izgalmas és kreatív kísérleteket mutatnak fel egy-egy téma különböző hangvételű – humoros, ironikus, provokatív, személyes, tudományos vagy áltudományos – bemutatásában és fontos kérdéseket fogalmaznak meg a tudástermelés mechanizmusaival és a képzőművészet mai társadalmi státuszával, ill. lehetőségeivel kapcsolatban.
2014.11.04 (KEDD), 19.00
Société Réaliste: Xees
“Az Xees performansz egy új betűtípus közös performatív tervezése, mely egy kollektív karaoke-festmény alapelveit követi. A performansz során, néhány történeti utalást követően a Socété Réaliste a közönséggel együtt egy olyan vadonatúj betűtípust fog megtervezni, mely a latin betűk gender szimbólikáját veszi alapul.”
A Société Réaliste művészcsoportot Gróf Ferenc (HU) és Jean-Baptiste Naudy (FR) alapította 2004-ben. Munkáikban politikai designnal, kísérleti gazdasággal, területi ergonómiával és társadalom-mérnöki tanácsadással foglalkoznak. Politechnikus, alkotó sémáikat kiállítások, kiadványok és konferenciák során fejlesztik ki.
Núria Güell: Elmozdított jogalkalmazás #1 Részleges Kitétel
„Létrehoztam egy fő tervet, ami arra tesz javaslatot, hogy ugyanazokat a szabályokat vonatkoztassuk a bankokra, mint amin az ő pénz-generáló tevékenységük alapul, emellett felmutatja azt a mechanizmust is, amely tudatosan el van rejtve a közönség elől. Ennek érdekében olyan különböző eszközöket hoztam létre, melyek arról informálják a nézőket, hogy miként lehet pénzt eltulajdonítani a bankoktól.
Az első fázisban egy találkozót szerveztünk ’Hogyan tulajdoníts el pénzt a banktól?’ címmel Lucio Urtubia anarchista és Enric Duran bankrabló, valamint Qmunty közgazdász részvételével, ahol ismertették a kisajátítás különböző taktikáit, és azokat az aktuális stratégiákat, melyek alapján a bankok működnek és pénzt termelnek. A második fázis egy kézikönyv kiadása volt, mely különböző kisajátító stratégiákat, jogi tanácsokat és elemző szövegeket tartalmaz. Ez a kézikönyv ingyen elérhető az interneten és különböző nyilvános helyeken.”
Núria Güell spanyol képzőművész műveiben a társadalmi és képzőművészeti intézményrendszer etikai és morális kérdéseivel foglalkozik, a kontrollgyakorlás eszközeit és hatásait vizsgálja, valamint kísérletet tesz a valóság kijátszására és meglévő hatalmi viszonyok kiforgatására.
2014.11.05 (SZERDA), 18.30
Olof Olsson: A blues elűzése
„A blues elűzése egy komédia-melodráma-előadás. Egy meditáció a nyelvről, és hogy a nyelv miként rezonál a testen és a gazdaságon keresztül. Egy meditáció a testről, és hogy a test miként rezonál a nyelven és a gazdaságon keresztül. Egy meditáció a gazdaságról, és hogy a gazdaság miként rezonál a nyelven és a testen keresztül. De mindenekelőtt vicces, szórakoztató és tele van észvesztő tényekkel.”
Olof Olsson miután újságírással és fotográfiával kísérletezett, valamint rádió dj is volt, különböző nyelveket, filozófiát, fordítás-elméletet, képzőművészetet tanult és 15 évig a konceptuális művészet műfajával próbálkozott, mindezek után 2007-ben kezdett el performanszokkal foglalkozni. Performanszai a legkülönbözőbb formákban és formák között – előadás, beszéd, komédia, beszélgetős-műsor, kérdez-felelek – valósulnak meg.
2014.11.06 (CSÜTÖRTÖK), 18.30
Sjoerd van Leeuwen: Minél többet tudsz, annál kevésbé érdekel
„A Minél többet tudsz, annál kevésbé érdekel egy performansz, mely formailag egy kő-pattintó bemutatóhoz hasonlítható. A performansz folyamán a művész egy durva kőből egy kis szakócát készít, mely az egyik első ismert emberi kéz által létrehozott szerszám. Az előadás a kőeszközök készítésével kapcsolatos tudás továbbadásának formáját is vizsgálja, és a modern kori kőpattintás genealógiája is felvázolja, mely a PaleoJim nevű youtube feltöltőtől egészen egy Ishi nevű indiánig visszavezethető.”
Sjoerd van Leeuwen (NL) munkáinak nagy része a terep-munka fogalmával; a terep-munkával mint művészi stratégiával és kutatási módszerrel foglalkozik. Videóiban és előadásaiban marginális és kevéssé reprezentált történelmi elemeket és személyeket mutat be egy fajta félig tudományos, ugyanakkor vicces keretben.
Priscila Fernandes: Könyv a Modern Iskola esztétikai neveléséről
„Habár a Modern Iskola (La Escuela Moderna, Barcelona, 1901-1906) tantárgyai között nem szerepelt az esztétika nevelés, mégis több olyan cikket is megjelentettek havi hírlevelükben, melyek a művész társadalmi szerepét, és a tanulási folyamatba beemelt művészeti tevékenységek előnyeit taglalják.
Több mint egy évszázaddal az iskolát alapító Francesc Ferrer i Guàrdia 1909-es halála után felmerül a kérdés, hogy művészethez kapcsolódó elképzelései vajon miért nem szerepeltek a programban, és milyen lenne, ha ez mégsem így történt volna. Priscila Fernandes előadásában olyan témákat jár körül, melyek annak lehetőségeit kutatják, hogy milyen lehetett volna a művészeti oktatás egy ilyen környezetben.”
Priscila Fernandes Rotterdamban élő portugál képzőművész. Művei tudás-megosztással, didaktikával, és olyan ideológiákkal foglalkoznak, melyek az oktatás különböző formáit diktálják, és melyek a játék, a kreativitás és produktivitás társadalmunkban jelenlévő formáit működtetik. Műveinek egyik központi témáját jelentik a kulturális normák fenntartásához, valamint az egyén és a társadalom konstruálásához szükséges eszközök.
2014.11.07 (PÉNTEK), 18.30
Francesco Pedraglio: Három karakter egy bizonyos távolságból (és egy negyedik beszél) – egy performansz Nat Caryvel
„Három karakter: egy férfi, egy nő és egy hangalámondás.
Három autonóm komponens… vagyis legalább annyira autonóm, mint bármi más olyan elképzelt eset, ami épp most történik a világ három különböző pontján.
Három karakter, melyeket egyszerre figyelnek meg, annak ellenére, hogy ők három egymáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó körülmény között találják magukat.
Ezek az amúgy egymástól független karakterek, most egy egyedi, és emlékezetes jelenet szereplőivé válnak.
És a negyedik (a negyedik karakter) beszél. Valahol, valahogy.”
Francesco Pedraglio olasz képzőművész, író és a londoni FormContent non-profit szervezet társalapítója. Novellái, performanszai, videói és installációi az egyén konstruálásának és a tárgy befogadásának zavaros viszonyán alapuló történetmeséléssel, és ennek mechanizmusaival foglalkoznak.
Hedwig Houben: Öt lehetséges előadás egy szobor hat lehetőségéről
„Öt lehetséges előadás egy szobor hat lehetőségéről egy performansz, amely egy átfogó képet nyújt a 2009 és 2012 közötti Hat lehetőség egy szoborhoz című előadás-sorozatról. A Hat lehetőség sorozat témáját adó szobor a performer segítségével újra elmeséli az egész sorozat történetét, miközben múlt és jelen között ugrál azért, hogy a jelen pillanatban vizsgálhassa meg saját helyzetét és szerepét.”
Hedwig Houben holland képzőművész performanszai leginkább a szín, a forma, a tér és a struktúra közötti költői és formai összefüggéseket demonstrálják. Humoros, néhol naiv vagy önkritikus előadásai voltaképpen saját művészi gyakorlatának őszinte, önelemző vizsgálatait nyújtják.
Kurátor: Szalai Borbála