Filmbemutató és beszélgetés
2014. április 25. (péntek) 17:00-23:00
Majakovszkij 102 (1068 Budapest, Király u. 102., 1/1.)
A 2010-ben elhunyt film-, színház- és operarendező Christoph Schlingensief Ausländer raus – Bitte liebt Österreich (Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát) című köztéri intervenciója a művész egyik kulcsműve. A címadó felirat – Ki az idegenekkel – a bécsi operaház mellett felállított konténeren jelent meg, amelybe Schliegensief tizenként menekültet költöztetett be.
Az idegengyűlöletre és rasszizmusra való figyelemfelhívó hat napos akciót dokumentáló filmet kerekasztal-beszélgetés követi majd, melyen részt vesz Tompa Andrea és Hegyi Dóra mellett Kathrin Rhomberg is, az Ausländer raus – Bitte liebt Österreich projektet első ízben feldolgozó 2012-es Fear at the Core of Things című utrechti kiállítás kurátora. A beszélgetésben arról is szó lesz, hogy Schlingensief miként működött a művészeti és a filmes világban, milyen médiumokat használt, valamint munkái hogyan vették birtokba a közteret – mindezt nemcsak azért, hogy reflektáljon a társadalmi problémákra és a politikai kérdésekre, hanem hogy befolyással is legyen rájuk. A beszélgetés után Schlingensief további filmjeiből is bemutatunk egy válogatást, amelyen keresztül átfogó képet nyerhetünk életművéről.
A Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát című intervenciójával Schlingensief radikalizálta a társadalmunk jelenlegi demokratikus berendezkedésével kapcsolatos problémákról felállított diagnózist. Az ezredforduló időszakából ez a művész egyik kulcsműve, amellyel túllépett korábbi, színházi és filmrendezési gyakorlatán, és a köztéren kezdett el tevékenykedni. A Big Brother TV műsorok logikáját követve, az alkotó „tizenkét menekültet költöztetett egy konténerbe, amelyet Bécs központjában, az Operaház mellett állított fel. A konténer fölött az osztrák szélsőjobboldali populista pártra, az FPÖ-re utaló kék zászlókat húztak fel”. Miközben a bámészkodók bizonytalanul tapsoltak, „megjelent a »Ki az idegenekkel« felirat, amelyet aztán a Kronenzeitung (Ausztria legnépszerűbb bulvárlapja) logójával együtt felhelyeztek a konténerre. A menedékkérők életét 6 napon át, a nap 24 órájában élőben lehetett követni a TV-ben és az interneten. A közönség betelefonálhatott, és kiszavazhatta a neki legkevésbé szimpatikus szereplőt, akit aztán deportáltak a születési helye szerinti országba”. Schlingensief így olyan hiperrealitást teremtett, amelyben megmutatkozott a neoliberális „nyugati társadalom” és annak cinizmusa. „Ebben a »paradox térben« az egyértelmű határok és a megbecsülés megszűnt, és az ellentétek a rendszer integráns részévé váltak”. A nézők szereplővé, a tények koholmánnyá, a forradalmi kísérletek ellenforradalmi attitűddé, a baloldali eszmék jobboldalivá váltak és fordítva. Schlingensief az Ausländer raus – Bitte liebt Österreich című munkájával nemcsak az általános zavarodottságra és az állásfoglalástól való idegenkedésre hívja fel a figyelmet, hanem rámutat az emberek manipulálhatóságára és arra a sérelmi kultúrára is, amely termékeny táptalaja az idegengyűlöletnek és a rasszizmusnak.
Az esemény utolsó részében, a“Schlingensief-maratonban” a következő filmeket mutatjuk be: Das deutsche Kettensägenmassaker, 1990; The African Twin Towers, 2009; My Wife in Five, 1985; 100 Jahre Adolf Hitler – Die letzten Stunden im Führerbunker, 1989, valamint Kurt Kren osztrák kísérleti filmművész 1960-ban készült 2/60 48 Köpfe aus dem Szondi-Test című munkáját. A filmprogram a berlini Filmgalerie 451-gel és a bécsi Sixpackkel együttműködésben valósul meg.
Az egyestés rendezvény a tranzit. hu 2014 áprilisa és júniusa között bemutatott Művészet veszélyes csillagzat alatt című háromrészes eseménysorozatának indítóprojektje. Az eseménysorozat címe Kállai Ernő művészettörténész és kritikus 1942-es, azonos című szövegét idézi, amelyben Kállai, többek között azt elemezte, hogy művészek a második világháború idején hogyan reagáltak műveikben a fasizmus megjelenésével keletkezett egzisztenciális válságra. Az eseménysorozat a kortárs művészet jelenlegi feladatát, helyét és felelősségét vizsgálja az egymást érő válságok korában, illetve, annak fényében, hogy az autonóm kultúrát és a kritikus gondolkodást a tekintélyelvű államhatalom korlátozni igyekszik. A projekt a szélsőjobboldali eszmék Európa-szerte megfigyelhető térhódítását, a fasizmus kortárs formáit és hatásait, valamint az ellenállás és a beavatkozás lehetséges módozatait vizsgálja.