Mi van a retrón és terroron túl?
Hock Bea és Hammer Ferenc könyveinek bemutatója
Időpont: 2013. november 30., 16:00-18:00
Helyszín: Majakovszkij 102. (1068 Budapest Király u 102. I.1.)
A beszélgetés nyelve angol.
A szocializmus időszakának kulturális jelenségeiről szól az a két, 2013-ban megjelent tanulmánykötet, amelyet angol nyelven mutatunk be, szem előtt tartva a Magyarországon élő külföldiek téma iránti érdeklődését.
Beszélgetőtársak:
Hock Bea kultúrtörténész, Virginiás Andrea filmteoretikus, Apor Péter történész
Hammer Ferenc szociológus, Kovács Éva szociológus, Wessely Anna szociológus
Hock Bea kultúrtörténész kötete a magyarországi feminista művészet állítólagos hiányát, illetve meglétét tárgyalja újra, különös tekintettel a képző- és a filmművészetben zajló folyamatokra. A művészi tevékenység társadalmi nem (gender) szempontú megközelítése a tágabb társadalmi és kulturális környezettel való összefüggésében kerül bemutatásra.
A nőművészet-történeti diszkurzus sokáig hasonló nehézségekkel szembesült Magyarországon, mint a közép-kelet-európai régió többi országában, s leggyakrabban hiányként tüntették fel. Ez az értékelés egyrészt arra vezethető vissza, hogy az államszocialista nőemancipáció ugyan egyenjogúsította a nőket, ugyanakkor gátat szabott az alulról szerveződő társadalmi mozgalmaknak, köztük a feminizmusnak is, másrészt hogy az 1989 utáni társadalmi változások egyfajta tradicionalista visszarendeződésnek engedtek teret.
A szerzőről: Hock Bea a Lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas munkatársa. A Közép-európai Egyetem Gender Studies tanszékén szerzett doktori fokozatot. Főbb kutatási területei a vizuális kultúra, feminista kultúraelmélet és a hidegháború alatti művészeti cserekapcsolatok.
Hock Beáta: Gendered Artistic Positions and Social Voices: Politics, Cinema, and the Visual Arts in State-socialist and Post-socialist Hungary (Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 2013)
http://www.amazon.com/Beata-Hock/e/B00E7HSO7S
Hammer Ferenc szociológus és médiakutató tanulmányai a rendszerváltás előtti Magyarországon játszódnak és a mindennapi kultúra egyes jelenségeit követik figyelemmel, köztük például a farmerviselet jelentését és a szocialista rendszerre adaptált gazdasági társasjáték, a Gazdálkodj okosan! szabályait.
Hammer Ferenc négy tanulmánya a rendszerváltás előtti Magyarországon játszódik. Szereplői hétköznapi emberek, akárcsak mi magunk, csak még fiatalabbak, és egészen más a mindennapokhoz és a hétköznapi tárgyakhoz – a javakhoz – való viszonyuk. Az eltérésnek kulturális jellegzetességei és politikai okai egyaránt vannak. Egyrészt a mindennapok teljesen más belső mechanizmus szerint működtek: mást jelentett a munkahely, a tanulás, a közösség és a szabadidő. Másfelől a politikai kontroll nemcsak a javak, hanem a tapasztalatok áramlását is nehezítette. És persze már ekkor is voltak tárgyak, emberek és helyzetek, amelyek a határokra és a (vágyott vagy vélt) lehetőségekre mutattak rá: a farmer, a Gazdálkodj okosan! és a Monopoly, vagy épp egy kamionsofőr.
A tanulmányokban a tágabb összefüggések mögött az apró részletek válnak élessé, már-már átélhetővé: a farmerbe rejtett szabadság és vágy, a táblás társasjátékok gazdasági és politikai rendszert támogató, vagy épp kritizáló attitűdje, vagy egy meseszerűvé növesztett határátlépő figura, a kamionos és egy kulturális attitűd, amely a szabad és kritikus gondolkodásra és a művészi kifejezésre teremtett alternatív közösségi lehetőséget a Kádár-rendszerben. Az ötvenes évektől egészen a kilencvenesekig tart az az időszak, amelyet a szerző a tanulmányokban vizsgál: szakirodalom, interjúk, személyes történetek, továbbá saját tapasztalatok és élmények alapján. A társadalomtudományok felségterületén jár az olvasó, és jóllehet nem a múzeum és a múzeumi gyűjtemény a vizsgálat és a kutatás terepe, mégis a mindennapi tárgykultúra felől bontakozik ki a hétköznapi élet: a mindennapok, a szabadidő és a fogyasztás tárgycentrikus világa (Részlet Frazon Zsófia bevezetőjéből)
A szerzőről: Hammer Ferenc szociológiából doktorált (2005), kutatási témái a jelen és a félmúlt mindennapi életének tereihez, időihez, tárgyaihoz és cselekményeihez kötődnek, kimondottan a médiával kapcsolatos vizsgálatai a populáris médiaműfajokra, illetve a konvergens digitális tartalmakra irányulnak. Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Média és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa.
Hammer Ferenc:…nem kellett élt vasalni a farmerbe. Mindennapi élet a szocializmusban (Budapest, Néprajzi Múzeum, 2013, MaDok-füzetek 8.)