2016. november 2. 19:00
Nyitott Műhely (Budapest, XII. Ráth György utca 4.)
„A megfelelő gondossággal összeállított sorozathoz lassú tűzön, fedő alatt egy autopoétikus asszociációs-háló segítségével jelentéseket rendelünk. Ha elkészült, hidegen tálaljuk.”
Az előadó képzőművészként több olyan tudományos projektben vett részt, melynek alapját a terepen megszerzett, majd tipológiává rendezett dokumentumokból álló archívum képezte. Az előadás kettőt mutat be ezek közül.
Az első a „A rendszerváltás címertana”. 1990-ben a magyar Országgyűlés az 1957-től használatos Kádár-címert a koronás Kiscímer 1867-es Osztrák-Magyar Kiegyezés után keletkezett verziójára cserélte le. Egyéb lehetőség híján sok állami intézménynél ezt úgy oldották meg, hogy a Kádár-címerre egyszerűen ráragasztották az régi-új Kiscímert.
A másik a Roters Katharinával közösen jegyzett, a hatvanas, hetvenes évek kapart kőporos házdíszítő gyakorlatát tematizáló „A gulyáskommunizmus ornamentikája”. A homo kadaricus alulurbanizált közösségeinek kockaházfalakba kapart formanyelve nem csupán a korszak, hanem a hozzá fűződő viszonyunk jelképe is egyben.
Az eredetileg dokumentumfilmes Szolnoki rendszeresen vesz részt képzőművészeti kiállításon, dadaista akcióban, miközben tudományos publikációi jelennek meg. Minden alkalommal valós dokumentumokból indul ki, melyeket aztán – esetenként rendhagyó – nézőpont-protézisein keresztül értelmez.