A Magyar Művészeti Akadémia a művészeti élet mai széttagoltságához vezető folyamatok elemzésére kétnapos tanácskozást tart 2013. november 18–19-én Paradigmák a művészetben címmel.
Helyszín: Benczúr Ház, Díszterem (1068 Budapest, Benczúr u. 27.)
A konferencia meghívója letölthető innen.
A konferencia témájában több tagozat is érintett, mert az a jelenség, amire az Akadémia a rendezvénnyel reagálni szeretne, mind a zenei, mind a filmes, mind a képzőművészeti, mind az építőművészeti életben jelen van.
Minden korban többféle művészeti nyelv, stílus, többféle szellemiség együttesen létezett, és többnyire mindig volt uralkodó irányzat is, és volt küzdelem az egyes paradigmák között, amely mindig túlmutatott önmagán, és ideológiai, filozófiai, etikai választásokat is kifejezett.
Az utóbbi negyven-ötven év a magyar művészetben kiélezett küzdelmet hozott. A szocialista realizmus dogmatikus és adminisztratív uralkodása a klasszikus modernség és az avantgárd irányzatainak eltiprásával járt, és ez hosszú időre megbontotta a szellemi keretek között zajló művészeti szembenállások természetes rendszerét.
A diktatúra enyhébb időszakában is fennmaradt ez a megbomlott értékrend, sőt, újabb aránytalanságokhoz vezetett. Az internacionális művészeti divatok túlsúlya visszahatásképpen jött létre, mert a magyar művészeti tradíciók, és köztük leginkább a szerepvállalás a közéletben, a nemzeti sorskérdések képviseletében a „realizmus”, a „váteszség”, az „irányzatosság” kompromittált kategóriájába lett utalva, és feledésbe merült, hogy éppen ehhez a nemzeti művészeti tradícióhoz kötődő alkotók és műveik ellenkeztek leginkább a diktatúra érdekeivel, s képviselték leginkább a művészet szabadságát.
A maguk módján formai-esztétikai tekintetben is részesei voltak a mindenkori művészeti megújulásnak, ugyanúgy, mint a világdivatok esztétikai hozadékát importáló egyéb magyar művészeti iskolák is, amelyek ezt a megújítást tudatos programszerűséggel végezték, sokszor visszás eredménnyel.
A konferencia ennek a folyamatnak a tárgyilagos átvilágítását tűzi ki célul, és elsősorban az utóbbi két évtizedben margóra szorított irányzatok maradandó értékeinek felsorakoztatását végezheti el. Tehát az egyes ideológiák által elavultnak és provinciálisnak ítélt irányzatok súlyát visszaperelni, a művészeti újítás, világfeltárás és a tradícióba ágyazottság összeférését felmutatni.
PROGRAM
2013. november 18. (hétfő)
9.00 – 9.30 Regisztráció
9.30 – 12.30 I. ÜLÉSSZAK
Elnök: KODOLÁNYI GYULA költő, író, az MMA rendes tagja
Nyitó előadás: KUCSERA TAMÁS GERGELY (az MMA főtitkára, c. egyetemi docens, PTE): Inaguráció: Paradigmán innen, inkommenzurábilitáson túl – azaz magyarul…
VOIGT VILMOS ny. egyetemi tanár (ELTE BTK Folklore Tanszék): A magyar népköltészet, mint a nemzeti kultúra egyik paradigmája
NYILASY BALÁZS egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem): Az újdonság próbái – Paradigmaváltások és folytonosság a kultúrtörténet s az irodalmi gondolkozás területén
TŐZSÉR ÁRPÁD költő, író, az MMA rendes tagja: Az „öt géniusz” az újabbkori magyar irodalomban – A hamvasi Dél, Nyugat, Észak, Kelet, Bizánc hatása a huszadik században és a jelenkorban
Kávészünet (20 perc)
OLSVAY ENDRE zeneszerző, az MMA rendes tagja: Miképp értelmezhető a „paradigma” a zene területén?
GOLDA JÁNOS építész, az MMA levelező tagja: „Az okos ember kősziklára építi a házát…” – Az építészet, mint az identitás fontos kifejeződése és a huszadik században egymást követő kényszermodernizációs hullámok…
FALUSI MÁRTON költő, irodalmi szerkesztő: A varázsló eltünteti szerepét – „Közös minimum”, „pluralizmus”, „nemzett udat”, „(tömeg)kultúra”, „felelős írástudó” és más új és régi fogalmaink
12.30–13.00 Hozzászólások, kérdések, vita
13.00–14.00 Ebédszünet – Büféebéd a Benczúr Ház Vadásztermében
14.00–16.05 II. ÜLÉSSZAK
Elnök: OLSVAY ENDRE zeneszerző, az MMA rendes tagja
ANDRÁSFALVY BERTALAN professor emeritus: A magyar népművészet, néphagyomány megbecsülésének jelentősége és szerepe a magyar társadalom és műveltség rég óhajtott egységesülésében
KODOLÁNYI GYULA költő, író, az MMA rendes tagja: „Az egész világ lelkes valami” – Tamási Áron világának metafizikai teljessége, a feledésre ítélt, de nem feledhető örökség
MÁRKUS BÉLA irodalomtörténész, ny. egyetemi docens: Szólamból szólamra – A magyar irodalmi szemlélet megváltoztatásának szándékai és példái a hazai és a határon túli irodalomban
FEKETE J. JÓZSEF író, az MMA rendes tagja: A „vajdaságiság” mint lehetséges irodalmi beszédmód
JÁNOSI ZOLTÁN egyetemi tanár: A „bartóki” modell arcképéhez
16.05–17.00 Hozzászólások, kérdések, vita
2013. november 19. (kedd)
9.00 – 9.30 Regisztráció
9.30 –12.30 III. ÜLÉSSZAK
Elnök: SZEMADÁM GYÖRGY festőművész, író, az MMA Képzőművészeti Tagozatának tagozatvezetője
BALÁZS SÁNDOR művészettörténész: Kismesterek, nagymesterek – Paradigmák egymásra épülése és versengése a magyar képzőművészet közelmúltjában
DVORSZKY HEDVIG művészettörténész, az MMA tiszteletbeli tagja: A kézműves iparművészettől a mérnöki tervezésű avagy a képzőművészeti értékrendű iparművészetig a kortárs magyar vizuális kultúrában
Kávészünet (20 perc)
NAGY GÁBOR költő, író, irodalomtörténész, az MMA levelező tagja: Mimézis és teremtett világ, referencia és önreflexivitás – A valóságreferencia kizárása a 80–90-es évekbeli művészetelméleti irányzatból
SALAMIN FERENC építész, az MMA levelező tagja: „A lehetett volna”-építészet Tokaj-Hegyalján
SZIGETHY GÁBOR író, rendező: Zuhanás a semmibe – Az elmúlt harminc év színházművészete
12.30 – 13.00 Hozzászólások, kérdések, vita
13.00 – 14.00 Ebédszünet – Büféebéd a Benczúr Ház Vadásztermében
14.00 – 16.05 IV. ÜLÉSSZAK
Elnök: ÁCS MARGIT író, az MMA elnökségének tagja
SZEKFÜ ANDRÁS c. egyetemi tanár, filmtörténész: Paradigmák a magyar dokumentumfilmben 1935-től napjainkig
SÁRKÖZY RÉKA filmtörténész: Változások a dokumentumfilmek múltszemléletében – Mítoszok és ellenmítoszok konstrukciós terepe vagy identitásképző múltfeltárás?
IANCU LAURA néprajzkutató, költő, az MMA rendes tagja: A hagyományos világkép egyetemes jegyeiről
ANDRÁS SÁNDOR író: Választott rokonságok. Írásmódok változatai az elmúlt négy évtized magyar irodalmában
TERÉNYI EDE zeneszerző, zenetörténész, az MMA rendes tagja: A zene három valósága – Modernnek mondott világunkban óriási hangsúlyt kapott a zene művi (formai) megjelenése és háttérbe szorult a szellemi (tartalmi) értéke…
16.05 – 16.45 Hozzászólások, kérdések, vita
16.45 – 17.00 Zárszót mond ÁCS MARGIT író,
az MMA elnökségi tagja