Szent István Bazilika, Lovagterem
2016.07.20 – 2016.09.18.
Bábel. Babilon. Torony. Zűrzavar. Mindig van. Mindig lesz?
Boros Mátyás – Grafikák, nyomatok. Puritán letisztultság. Jelen.
Kerekes Gábor – Kollázsok, újságok. Tobzódó képáradás. Jövő.
planetbabel. Papír alapú, nagyméretű, helyspecifikus, térbeli installációk.
Budapest, Bazilika.
Boros Mátyás kísérleti, fúziós grafikai technikákat használ, Kerekes Gábor az újrahasznosítás szempontjából is fontos újság-kollázsokból hozza létre alkotásait. Mindketten alapvetően sík, papír alapú technikával dolgoznak, alkotásaikkal mégis folyton a térbe akarnak belépni, helyspecifikus, nagyméretű, körbejárható installációikból építik fel kiállításukat, a planetbabelt a Bazilikában.
A két művészt a közös témán kívül, mely évek óta, egymástól függetlenül foglalkoztatja őket, több minden összeköti. Az 1970-es években született generációjuk végigélte és végignézte azt a technikai innovációt, amelyben a virtuális valóság, a kommunikáció fejlődésével járó követhetetlen információrobbanás a társadalom szerkezetét és mindennapi kapcsolatrendszerét alapjaiban változtatta meg. Boros Mátyás az így kialakult új kommunikációs zavarra és izolációra reflektál, Kerekes Gábor pedig a mindennapi élet gyakorlati kihívásaira: utópisztikus jövőképeket és hozzájuk kapcsolható megoldásokat vetít fel.
A bábeli torony és a hozzá kapcsolódó társadalmi jelenségek visszatérő elemei a művészet történetének. A téma egyik legklasszikusabb ábrázolása id. Pieter Bruegel festménye, mely jelen kiállítás mindkét alkotója számára fontos kiindulópont, inspiráció. A bábeli tematika jelenkori áthallásai a kommunikáció, annak torzulása, vagy teljes hiánya. Ezen keresztül pedig a közös élmény, és közösség széthullása, megszűnése. Jelenünk a „nagy közös értetlenség kora”, a szétesés előtti pillanat.
Munkáikat összekapcsolja az ember monumentalitás iránti vágya, illetve ezen vágy létjogosultságának megkérdőjelezése. Úgy látják: az ember mára észrevétlenül megépítette a maga „Bábelét”: az információdömping és a fogyasztói társadalom termékei egyaránt fogyaszthatatlan mennyiségben állnak rendelkezésre. A feldolgozhatatlanság hátráltató tényező és ezek a jelenségek legalább annyira hátráltatják, mint amennyire megkönnyítik mindennapi életünket.
Boros Mátyás központi műve egy internetes közösségi felület bevonásán alapuló munka. A mű fontos eleme az itt zajló kommunikáció: a legnagyobb közösségi portálon osztotta meg felhívását és kérte ismerőseit, hogy saját portréik megosztásával járuljanak hozzá alkotásához, melynek végeredménye egy arcokból felépülő torony (zikkurát) térinstalláció. Az ember itt úgy jelenik meg, mint rész az egészben, rajta keresztül Borosindividuum és közösség viszonyát vizsgálja. Az emberi arcok mint téglák alkotják a hétszintes, csonka építményt.
Kerekes Gábor képi világára jelentős hatást tett a sci-fi irodalom, azon belül is a steam-punk irányzat. Kerekes az újrahasznosított alapanyaggal illeszkedik a nemzetközi recycling art tendenciákhoz is. A világ jelenlegi állapotával egyfajta apokalipszis felé tart: a feltornyosuló, fel nem dolgozott kommunikációs és fogyasztói termékek a pusztulásunkat okozhatják. Az újrahasznosítás, melynek elvét követve ő maga is készíti installációit, egy alternatív megoldás a túlélésre. Saját Bábel tornyának megépítésével reprodukálja az elérhetetlen felé törekvést, jeleneteivel pedig olykor fiktív, de részleteiben igencsak valóságos mini-világokat teremt.
A bibliai, nyelvi zavar végül nemcsak átértelmezve, hanem szó szerint is megjelenik mindkét alkotónál: Kerekes tornyán soknyelvű graffiti fut körbe, míg Boros egyik munkáján a szétrobannó darabkákon különböző nyelveken olvashatóak napi hírek vagy a bábeli történet részletei.
A helyszín választása is tudatos, a koncepció része a befogadó tér szakrális mivolta. A Lovagterem a Szent István Bazilika épületén belül közvetlenül a kupola alatt helyezkedik el, a toronyban a 360°-os panoráma kilátást csak ezen áthaladva lehet elérni. E tér így egyfajta átmenetet képez, egyensúlyoz profán és szakrális határán: bár az épület alapvető funkciója vallási, ezen a termen mégis pusztán a kilátás miatt haladnak át nációk százai nap mint nap.
a megnyitó időpontja: 2016. 07.20. 19 óra
megnyitja: Készmann József művészettörténész
kurátor: Telek-Nay Ágnes
