NIck Galéria (Pécs, Király utca 1.)
2020. 11. 07. – 11. 29.
Megnyitó: 2020. 11. 06. 19.00
Megnyitja Timár Katalin és Horváth Csaba Árpád
1921. január 16-ától álltak a mai Szabadság téren a trianoni békeszerződésben elveszített országrészeket jelképező Irredenta szobrok. Viszonyításul, a békeszerződést Magyarország 1920. június 4-én írta alá, ami nem jelentette azt, hogy a szomszédos országok hadseregei a trianoni Magyarország területéről azonnal kivonultak.
Például Pécs és Dél-Baranya csak 1923-ban került ismét magyar kézbe. Tehát még alig telt el fél év az országot teljes mértékben kizsigerelő háborút lezáró békeszerződés aláírásától, még a megmaradt ország sem szabadult fel teljesen, máris köztéri méretű alkotásokat – szám szerint négyet – emeltek az ország egyik legfontosabb terén, melyek az elkövetkező Hothy-korszak legfőbb külpolitikai stratégiáját reprezentálták.
2011 októberében döntött úgy a magyar kormány, hogy Magyarország első számú politikai reprezentációs helyszínét, a budapesti Kossuth teret az 1944 előtti állapotának megfelelően rekonstruálják újra. A Horty-korszakkal történő azonosulás egyet jelent annak esztétikai nyelvezetének, vizuális formavilágának és eszköztárának a kortévesztett alkalmazásával.
2015-ben rekordszámú menekült és menedékkérő érkezett Európába, a beáramlás meghaladta az egymillió főt. A magyar kormány határozott véleményt fogalmazott meg és egyértelmű politikát követ: nem támogatja a nyílt társadalom gondolatát és nem fogad be kvótarendszer alapján migránsokat. Mindezzel a 2016. október 2-i országos népszavazás alkalmából 3.362.224 polgár nyilvánította ki egyetértését. Azóta az ezzel kapcsolatos miniszterelnöki irányelv: „nem a problémát kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van”.
A Redenta szobrok erre a politikai szándékra való reflexiók, azon a plaszikai formanyelven, amellyel a jelenlegi köztéri propagandaszobrászat azonosul és kommunikál. Tükör, egyúttal társadalompolitikai vélemény megfogalmazása is egyben. Akár ezek a szobrok propagandisztikus művek is lehetnének, de a kisajátított múlttal történt manipuláció által az Irredenta szobrok átiratai, aktualizációi, melyek az Emberi és polgári jogok nyilatkozata szerint a humánum legalapvetőbb állítását jelképezik, miszerint minden ember egyenlő, ezért ugyanazon jogok illetik meg.
A kiállítás kurátora: Timár Katalin
