2021. november 27. – 2022. január 9.
Csikász Galéria (Veszprém Vár u. 17.)
Megnyitó: 2021. november 26. 18:00
Megnyitja Horváth Márk filozófus
Élsík / 3 pont kijelöli a síkot.
Az avantgárd utópiák szertefoszlottak. A design elérte a genetikai kódot. Antropocén – az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása nem kérdés.
A valósághoz való viszony nem változott évezredek óta, a balta se, csak a technológia lecserélte acélra a követ. A kultúra díszletei takarják az erőszakra épülő szerkezetet.
Halász Péter Tamás előszeretettel készít olyan mérnöki precizitással tervezett különleges installációkat, amelyek társadalmi, gazdasági, ökológiai problémákra mutatnak rá. Gyakran nyúl a minap még használt, majd hamarosan elavultnak ítélt, kiselejtezett gépi alkatrészekhez, de nemesebb anyaggal – köztük a gránittal – is dolgozik. A különböző fizikai szituációk modellezése, a szokatlan anyag- és formatársítások mélyen átgondolt kérdésfelvetéseken alapulnak. Egy-egy műalkotásában első látásra meghökkentő, ugyanakkor egymáshoz képest meglepően logikus jelentésrétegek összegeződnek.
Racionálisan felépülő művészetében az álmot, az ember legbensőbb szubjektív élményét is racionálisan közelíti meg. Új installációinak motívumrendszerébe olyan, a külvilágot megidéző jelképeket emel be, amelyek különféle világpolitikai jelenségekre, számítógépes operációs rendszerekre, az ökoszisztéma problémáira vagy az emberi agresszióra utalnak, miközben a legszemélyesebb emlékeket, élményeket is bevonja leleplező vagy éppen rejtekező megjelenítésekkel. Éppúgy kihasználja a nézőpontok váltakoztatásából származó látványértelmezések variálhatóságát, mint ahogy szívesen alkalmazza a szimbólum értékű nyelvi játékokat is.
Alkotásaiban jelentős szerepet kapnak az optikai jelenségek, a tükröződés, az éles fényhatások, a felvillanó vagy a vibráló fényeffektusok. S miközben a fizikai valóságot leképezi, a realitás látszatvalóságával is szembesít minket. Ebben az összecsúszott kondícióban kell magunkat, a személyes énünket felismerni: választ keresni arra, hol a határ álom és valóság között, hogyan találhatunk rá önmagunkra a szimbolikus rendből kilépve, a realitás határain túl.
