kiállítás és beszélgetés Major János grafikai munkái kapcsán
Megnyitó és kerekasztal beszélgetés: 2013. április 4. (csütörtök) 18:00
A kiállítás megtekinthető 2013. április 4. és május 10. között előzetes bejelentkezés alapján.
A tranzit.hu nyitott irodája, 1068., Bp., Király utca 102. Kapcsolat: +3630 570 2034
„Elegem volt a kirótt sors mitológiájából, szerte akartam ezt foszlatni.”
Hajdu István beszélgetése Major Jánossal (Balkon, 2009.)
A tranzit.hu Tabutéma című kiállítása a rejtőzködő zsidó identitás témáját járja körül Major János grafikáinak kontextusában, valamint Csillag Gábor antropológus és Esterházy Marcell képzőművész értelmezésében. Milyen megélési lehetőségei vannak ma a zsidó identitásnak? Hol tart a holokauszt trauma feldolgozása, és milyen kortárs reprezentációi vannak mindennek a magyar és nemzetközi művészetben? Elmondhatjuk-e, több mint húsz évvel a rendszerváltás után, hogy kialakult egy nyílt társadalmi-művészeti diskurzus a témáról?
Kerekasztal beszélgetés:
Csillag Gábor antropológus; György Péter esztéta; Kékesi Zoltán esztéta; Major Borbála szociológus, Major János lánya, és Vajda Júlia szociológus, pszichológus részvételével.
A kiállításon Major János azon műveit mutatjuk be, amelyekben a zsidóságról és a saját magáról kialakított képzetekkel foglalkozik. Ezeket a reprezentációkat paradox módon sajátítja ki önmaga pellengére állításával, sokszor a pornográfia eszközeivel élve. A művek nagy része a szocializmus ideje alatt keletkezett, amikor a zsidó identitás megélése, illetve a holokauszt trauma nem válhattak a nyilvánosság részéve. A kiállítással és a beszélgetéssel ahhoz a kérdésfelvetéshez szeretnénk hozzájárulni, hogy ma a zsidó identitás megélésének milyen lehetőségei vannak. Csillag Gábor a Zsidó identitás a szocializmusban / Rejtőzködő identitás című koncepciója, amely a Tabutéma kiállítás értelmezési kereteként szolgál, azt a társadalmi miliőt és annak a hétköznapokban megnyilvánuló tárgykultúráját világítja meg, amelyben Major János vizsgált művei születtek. Ez egyben Esterházy Marcell képzőművész a Tabutéma kiállításra készített installációjának kiindulási alapja is.
Ahogy Csillag írja: „A Holokauszt és általában a zsidó identitás tekintetében az államszocialista rendszer csak két reakciótípust ajánlott: egy internacionalista (identitás-elmosó, identitástagadó) utópiát; illetve egyfajta militarista antifasizmust, melyben pusztán a bosszú, s nem a feldolgozás, elrendezés, megbékélés lehetősége volt hozzáférhető. A szocialista internacionalizmus egy ideológiai mentsvárként volt felkínálva, ahonnan nézve, ha nem is feldolgozhatóvá, de valahogyan – leginkább a tagadás és a felejtés által – integrálhatóvá vált a zsidó hovatartozás. Az internacionalizmus szemszögéből nézve a zsidóság, mint minden más nemzeti vagy etnikai hovatartozás „irrelevánssá” vált. Ám a Holokauszt traumáját közvetlenül átélt túlélők számára ez nem adhatta meg a valódi feldolgozás élményét. Önazonosság és feldolgozási lehetőség híján, létrejött egy furcsa rejtőzködési-kultúra, melyben a zsidósághoz fűződő viszony, a zsidó származás csakis kódolt, eltitkolt, vagy fél-nyilvános módokon jelenthetett meg.”
Major János (1934–2008) grafikus, konceptuális művész a magyar neoavantgárd egyik meghatározó alakja volt. A művész meglepő nyíltsággal és kíméletlen öngúnnyal beszélt zsidó identitásáról, műveiben az antiszemita percepció kódjait használva, saját zsidó identitásának groteszk ábrázolásával a holokauszt trauma feldolgozását, illetve annak feldolgozhatatlanságát, valamint az antiszemitizmust vizsgálta. A majori formanyelv jellemzője a karikatúra, a szöveg, a pornográfia és a koincidencia együttes használata. „Azt a jelenséget, amikor egy közeli és egy távoli geometrikus alakzat egy ponton, a képsíkon összeér, a valóságban természetesen nem, koincidenciának nevezem.”— írta Major János. Major a koincidenciáiban a hamis és valódi viszonyával, a látszattal és a valósággal foglalkozik. Művei esetében a szerkesztett, hamis perspektíva nem csupán játék a térrel és az alakzatokkal, hanem kifejezésmód is, amellyel nehezen megragadható, összetett témákkal absztrakt szinten tudott foglalkozni.
Koncepció: Csillag Gábor, Simon Vera
Kurátor: Major Borbála és Simon Vera
Közreműködött: Szakács Eszter
Bővebb információk:
http://hu.tranzit.org/hu//0/2013-04-04/tabutema