Művház (Budapest XI. Bartók Béla út 33.)
Megnyitó: 2026. február 12. 18.00
Rácz Rebeka kiállítása testrészek seregszemléje: mintha egy bámészkodó elméjébe bújva próbálnánk megnevezni a környezetében érzékelt szemek, orrok, fülek, szájak vagy kezek sokaságát. A valóság ritmusából egy pillanatra kizökkentett megfigyelő fejében a látottak groteszk fantáziként élnek tovább.
Egy fokozottan testközpontú világban élünk, ahol a virtualitás folyamatos jelenléte miatt testünk érzékelésének fizikai volta gyakran megszűnik. A kávézóban üldögélve Rácz tárgyai felszólítanak minket hogy felpillantsunk laptopunk mögül, nézelődjünk, hallgatózzunk, visszatérjünk fizikai jelenünkbe, játszunk a környezetünk látványával: épp úgy, ahogy ő maga is teszi, az alkotások megformálásánál.
Rácz munkái a szürrealizmus lazán értelmezendő stílusirányzatához kapcsolódnak: a fantázia autoritást nyer a körülöttünk lévő világ leképezésénél, az álmodozó tudatalattija antropomorf alakot öltve megjelenik a kiállításon. Bár a művek tartozkódnak a konkrét üzenethordozástól, a központi munkaként értelmezhető „Chained Eye” a hallás, tapintás, ízlelés és szaglás alulreprezentált szerepére hívja fel a figyelmet a 21. század látáscentrikus társadalmában.
Rácz Rebeka (1990) Budapesten élő autodidakta keramikus, aki játékos munkáival a design és a képzőművészet határa között mozog. Munkái kiindulópontját az agyag megmunkálásának végtelen-véletlen lehetőségei, a napi rítusok, a szokások megkérdőjelezése adják. Az alkotó anya-lét kiszámíthatatlansága, a mindennapok változó körülményei szolgálnak soha ki nem fogyó inspirációs forrásként Rácz munkáihoz. Alkotásai a hétköznapi használati tárgyaktól, a design és belső építészeti darabokon át a kisebb és nagyobb méretű plasztikák között mozognak. Védjegye a naiv, humoros hozzáállás, a színek széles skálája, valamint a máz használatának kísérletező, felfedező megközelítése.
Tóth Lili Rebeka
