2016. szeptember 3. 16.00
Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum (Szentendre, Bogdányi utca 10.)
Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia
Szigethy Anna Városvégi filmek című munkája – a művész több, az elmúlt években rendezett kiállításához hasonlóan – az épített környezet és az ember viszonyára kérdez rá. Jellegtelen helyekre fókuszál, ahol az emberi beavatkozás kiszorítja a természetet, a funkció határozza meg a teret. Az erőteljesen horizontális megfogalmazás tájképpé formál, az emberi viszonyulás pedig – oda vágyni, időt tölteni, átérezni, felfedezni, bejárni, távolodni onnan – értelmezhetetlennek tűnik.
Mégis – a csarnok, a kerítés, a parkoló, a peron, a raktártömb, az arctalan közterek átlényegülnek. A képkockák filmszalagot idéző kollázsával szükségképpen történetté formálódnak az időben, de sokszor térben is távol eső pillanatok, s a köréjük szövődő narratívát a megjelenő emberi alakok dinamikája, viszonylatai szervezik. Az épített környezet által dominált képek azonban, épp az ismétlődés, az alig változó szcéna egymás mellé rendelésével, a monotónia, a változtathatatlanság szólamait is érintik.
Szilágyi Zsófia Júlia
A munka kiindulópontja az a fotósorozat, amely egy régebbi, számomra fontos helyszínen készült: visszatértem Ile-de-France-ban oda, ahol az első, üres nem-helyeket bemutató sorozataimat készítettem. Az épített környezet alig változott, viszont az én nézőpontom sokat: már nemcsak az elrettentő, semmitmondó terek érdekeltek, a kvázi városi terek, amelyeket sablon alapján minden nagyváros körül megtalálunk, amelyekben elveszünk; hanem az ott megjelenő emberek, a gesztusok, az intimitás. Az objektív az ott élő, áthaladó, kószáló emberekre, nőkre, férfiakra, családokra irányul, bizonyos távolságtartással figyeli, hogy mi történik.
[…] Az eddig legfeljebb riasztó (mert nem humánus, nem belakott) átmeneti terekben felbukkan az emberi jelenlét, olykor a meghittség. És ha ez fekete-fehér, néhol vészjósló, otthontalan, néhol titokzatos képeken is történik, mindenképpen emberivé válik.
Szigethy Anna
